Hírlevél feliratkozás
Bógyi Attila
2019. december 6. 14:06 Pénz

Gőzgép, Napóleon, klímaváltozás – 250 éves a jelzáloglevél

250 évvel ezelőtt a sziléziai földbirtokosok anyagi nehézségeinek kezelésére II. Nagy Frigyes porosz király kiadta azt a rendeletet, ami alapján sor került az első fedezett kötvények – vagy ismertebb nevükön jelzáloglevelek – kibocsátására. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen fontosabb események történtek még 1769-ben, akkor láthatjuk, hogy James Watt ekkor szabadalmaztatta a gőzgépet, útnak indítva ezzel az ipari forradalmat, James Cook feltérképezte Új-Zélandot és Ausztrália déli partjait, továbbá ebben az évben született a 19. század egyik legjelentősebb államférfija, Bonaparte Napóleon. Ezekhez az izgalmas eseményekhez képest a jelzálogbanki hitelezés megteremtése meglehetősen unalmas epizódnak tűnhet, azonban ha hozzátesszük, hogy a Nagy Frigyes által útjukra indított jelzálogbankok ma is világszerte százezrek lakáshoz jutásához járulnak hozzá, és az előttünk álló évtizedekben a klímaváltozás tompításában is fontos szerepük lehet, akkor máris izgalmasabbnak hat a történet.

Egy kis elmélet

De kezdjük az alapoknál: a jelzálogbanki működés lényege legegyszerűbben talán abban ragadható meg, hogy jelzáloghitelt ugyan bármely hitelintézet nyújthat, azonban míg az univerzális bankok jellemzően rövid és középlejáratú forrásokból finanszírozzák a hitelezési tevékenységüket, addig a jelzálogbankok alacsony kockázatú, hosszú lejáratú jelzáloglevelek kibocsátása útján szereznek forrást. A jelzáloglevél a kötvények egy speciális fajtája. Specialitását az adja, hogy fedezett értékpapírról van szó, a jelzálogbanknak ugyanis folyamatosan rendelkeznie kell a kibocsátott jelzálogleveleinek fennálló tőke- és kamattartozása összegét meghaladó értékű fedezettel (ezek elsősorban maguk a jelzáloghitelek).

A jelzálogbankok története hazánkban is viszonylag messzire, a XIX. századra nyúlik vissza. Elsőként 1839-ben gróf Dessewffy Emil emelt szót a jelzáloglevél alapú finanszírozás előnyei mellett, majd 1863-ban az első hazai jelzálogbank, a Magyar Földhitelintézet is megkezdte működését.

A jelenlegi formájában működő intézményrendszer a rendszerváltozást követő első évtizedben alakult ki, a jelzálogbankok alapítását elsősorban az alábbi okok vezérelték:

  • Forrásbevonás jelzálogleveleken keresztül, akár a saját bankcsoporton belül, akár idegen bankcsoportnak (ez utóbbi az úgynevezett refinanszírozási tevékenység):

A saját bankcsoporti finanszírozás alapja, hogy a bankcsoport által nyújtott jelzáloghitelekhez (vagy azok egy részéhez) szükséges forrást a jelzáloglevelek jelentik. A gyakorlatban ez több módon is meg tud valósulni. Vagy a bankcsoporton belüli kereskedelmi bank folyósítja az ingatlan alapú jelzáloghiteleket, és a kereskedelmi bankot a jelzálogbank refinanszírozza, vagy pedig a jelzálogbank közvetlenül folyósítja a jelzáloghiteleket.

Idegen bankcsoporti refinanszírozás során a kereskedelmi bank nyújtja a hiteleket önálló zálogjog fedezete mellett. Ezen önálló zálogjog adásvételével valósul meg a refinanszírozás a kereskedelmi bank és a jelzálogbank között (leegyszerűsítve: a jelzálogbanktól magasabb áron vásárolja vissza a kereskedelmi bank az önálló zálogjogokat, az önálló zálogjog eladási és visszavásárlási ára közötti különbség a refinanszírozási hitel kamata).

A Magyar Nemzeti Bank törekvése, hogy a bankok a jellemzően hosszú távú lakáshitelek mögé minél inkább hosszú távú forrásokat vonjanak be, mely a magyar szabályozás alapján jelzáloglevél finanszírozás igénybevételét jelenti. Ezen célt a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató bevezetésével érte el a jegybank. Az ezt szabályozó rendelet minden piaci szereplő számára kötelezővé teszi, hogy a forintban denominált lakossági jelzáloghitel-portfóliójának egy részét (2019. október 01-jétől 25 százalékát) közvetlenül vagy közvetve jelzáloglevelekkel finanszírozza. Ennek érdekében egyes bankcsoportok jelzálogbankot alapítottak, míg voltak olyan szereplők, akik más jelzálogbankok refinanszírozását vették igénybe. A finanszírozási forma – az MNB sikeres jelzáloglevél-vásárlási programjával kiegészítve – hozzájárult a sokak számára hozzáférhető, fix kamatozású lakáshitelek elterjedéséhez.

  • Állami (kamat)támogatási programokban való részvétel.

A 2000-es években az állam a lakossági lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával nyújtott támogatást. A jelenleg hatályos szabályozás a lakossági ügyfeleknek nyújtott támogatott lakáshiteleknél nem írja elő a jelzálogbankok igénybevételét.

Új, EU-s szinten egységes szabályozás

A jelzáloglevél születésnapjára a talán legkülönlegesebb ajándékot az Európai Uniótól kapta, idén készült el ugyanis a fedezett kötvény irányelv, amely a korábbi töredezett jogi szabályozást európai szinten egységes alapokra helyezi. Azt, hogy az EU-s kezdeményezés előremutató, alátámasztja, hogy számos Európán kívüli ország jelezte, hogy az irányelv szabályait fogja alapul venni a saját jelzáloglevél kibocsátási programjai során. Az irányelv várhatóan idén év végén jelenhet meg, és a tagállamoknak a közzétételtől számított 18 hónapjuk lesz az új szabályok implementálására. Mint minden hasonló esetben, itt is fontos, hogy a szabályozás a hazai intézmények versenyképességét leginkább támogató módon igazodjon az európai normákhoz.

Zöld kötvények

A klímaváltozással kapcsolatos megfontolások a tőkepiac szereplőit is innovatív lépésekre ösztönözték, és néhány éve sor került az első zöld kötvények kibocsátására. A fenntarthatóságot támogató finanszírozási forma keretében a zöld jelzáloglevelet kibocsátó intézmény vagy azt vállalja, hogy zöld beruházásokat finanszíroz a bevont forrásból, vagy azt, hogy a kötvények fedezetei kizárólag olyan ingatlanok, amelyek megfelelnek bizonyos energiahatékonysági kritériumoknak. A zöld kötvények piaca egyelőre gyerekcipőben jár, sok még a kérdőjel, de uniós és hazai jogalkotó egyaránt tett már lépéseket a zöld jelzáloglevelekkel kapcsolatos feltételek egyértelműsítésére, ami elengedhetetlen az ilyen programok sikeréhez.

Mit hozhat a következő 250 év?

Elmondható, hogy a jelzáloglevelek jelentősége az elmúlt 250 évben nem csökkent, és három olyan tényezőt azonosítottunk, amelyek hozzájárulhatnak, hogy a jelzálogbankok az előttünk álló évtizedekben is hozzájáruljanak a fenntartható gazdasági növekedéshez. Az MNB jelzáloglevél-vásárlási programjának folytatása hozzájárulhat a szektor vitalitásának megőrzéséhez, az EU-s irányelv implementációja optimális szabályozói környezetet biztosíthat, míg a zöldkötvény-kibocsátás transzparens feltételrendszerének kialakítása egyre több energiahatékony projekt megvalósítását eredményezheti.

(A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.) 

Pénz jelzáloglevél OTP Bank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.