Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 20. 12:25 Pénz

A magyarok alig adósodnak, de ez nem garancia arra, hogy elkerül minket a hitelválság

Évek óta szokatlanul olcsók a hitelek, de ez a korszak a végéhez közelít. Az amerikai jegybank, a Fed néhány napja emelt kamatot, és az Európai Központi Bank is felhagy a monetáris lazítással. A kötcsei pikniken Orbán Viktor is arról beszélt, hogy el fog tűnni az olcsó pénz Európában, és szerinte újabb gazdasági válság jöhet.

A közelgő válságról beszélt néhány napja az MNB-t vezető Matolcsy György is. Bár a jegybank továbbra sem emelt kamatot, azért jelezte, hogy a laza montáris politikát nem lehet a végtelenségig folytatni. A hitelezésen is szigorítanak, hogy ne ismétlődjön meg egy svájci frankoshoz hasonló hitelezési katasztrófa. Ez nem egyedüli a régióban, a napokban Csehországban szintén szigorítottak a hitelezésen.

Csehországban valóban jelentősen megnőtt a hitelezés az elmúlt években. Míg 2008-ban az összes kihelyezett lakáshitel a cseh GDP 9 százalékát tette ki, 2016-ban ez a kétszeresére, 20 százalékra nőtt. Csehország azonban még így is csak az európai középmezőny alján helyezkedik el. Az Európai Unióban ugyanis a lakáshitelek aránya átlagosan a GDP 47 százalékát éri el. Két extrém drága ingatlanpiaccal és sok módos háztartással rendelkező Hollandia és Dánia kiemelkedik, ott körülbelül 90 százalék ez a mutató.

 

Magyarországon viszont még az EU-átlaghoz képest is jóval alacsonyabb volt ez az arány 2016-ban, a lakáshitelek értéke az éves GDP mindössze 12,5 százaléka volt.

(Ennél csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb ez a mutató.)

Ehhez az kellett, hogy a magyarok az utóbbi évtizedben gyakorlatilag megundorodjanak a hitelektől. A devizahiteles sokk után a háztartások óvatosabbak lettek, a bankok sokat szorítottak a hitelezési feltételeiken, és az MNB is erre ösztönözte őket. Erre tett rá még egy lapáttal a kormány a svájci frankos hitelek végtörlesztésével és a devizahitelek forintosításával. Ezek miatt 2010 óta a felére esett a magyar lakáshitel-GDP arány.

Nagy változás az utóbbi két évben sem történt, hiába emelkedtek sokat a magyar bérek és a GDP is. Az MNB adatai szerint 2016 végén 2827 milliárd forint volt a magyar háztartási szektor lakáshitel állománya, ez 2018 elejére 2938 nőtt csak.

Hasonló a röppályája a lakáshitelek arányának, ha a háztartások éves elkölthető jövedelméhez viszonyítjuk őket. Hét közép-európai ország közül 2010-ben még Magyarországon volt a legnagyobb ez az arány. Innentől kezdve azonban meredeken csökkent a mutató, 2016-ban a felére, 22 százalékra esett a kihelyezett lakáshitelek aránya a háztartások nettó jövedelméhez képest. Így nálunk már csak a hozzánk hasonló ívet bejáró Horvátországban és Romániában alacsonyabb a lakáshitelek aránya a vizsgált országok közül.

 

A közép-európai országok közül Szlovákiában a legnagyobb ez a mutató, de a 47 százalékos érték messze elmarad a közel 78 százalékos EU-átlagtól. Itt is Hollandia, Dánia és Svédország van az élen, Hollandiában tízszeres a mutató Magyarországhoz képest.

 

Az egy főre jutó kihelyezett lakáshitelek esetében még brutálisabb a különbség a lista eleje és a vége között. Dániában 53 ezer euró (17 millió forint) az egy felnőttre jutó lakáshitel, amely harmincszorosa a magyarországi 1718 eurónak (560 ezer forintnak). Az EU-s átlag is tízszer akkora, mint a magyar érték, 17 ezer euró (5,5 millió forint). 

 

A European Mortgage Federation (Európai Jelzálogszövetség) azzal is foglalkozott, hogy mekkora egy átlagos lakáshitel összege, de itt csak 11 ország adatai szerepelnek. Míg Németországban 212 ezer euró (68 millió forint) egy átlagos hitel összege, Magyarországon csak 19 ezer euró (6 millió forint). Csehországban és Szlovákiában háromszor ekkora egy átlagos hitel, és Romániában is közel kétszer ekkora.

 

Az, hogy az EU-s országokhoz képest nálunk kifejezetten alacsony a lakáshitelek aránya, nem feltétlenül jelent védettséget egy esetleges gazdasági válság hatásaitól. Ahogy látható volt, 2-3 évvel a 2008-as gazdasági válság előtt hasonló mutatók jellemeztek minket, mint most, akárcsak a több szempontból is csúcstartó hollandokat, mégis kevésbé érintette a válság Hollandiát, mint Magyarországot. Ebben ugyanis szerepet játszik rengeteg másik tényező: hogy mekkora törlesztőt fizetnek a háztartások, hogy milyenek a hitelszerződések kondíciói (például hogy van-e sok változó kamatozású lakáshitel), vagy hogy mennyire biztos a háztartások jövedelme, mekkorák a megtakarításaik.

Pénz ingatlanpiac jelzáloghitel lakáshitel Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

2018. szeptember 19. 06:53 Állam

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

Új pályára lesz szükség, ha a varsói gyorsvasút magyar szakaszát 250 km/óránál nagyobb sebességre akarják építeni. A költség 1100 milliárd forint körül lehet.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.