Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 20. 12:25 Pénz

A magyarok alig adósodnak, de ez nem garancia arra, hogy elkerül minket a hitelválság

Évek óta szokatlanul olcsók a hitelek, de ez a korszak a végéhez közelít. Az amerikai jegybank, a Fed néhány napja emelt kamatot, és az Európai Központi Bank is felhagy a monetáris lazítással. A kötcsei pikniken Orbán Viktor is arról beszélt, hogy el fog tűnni az olcsó pénz Európában, és szerinte újabb gazdasági válság jöhet.

A közelgő válságról beszélt néhány napja az MNB-t vezető Matolcsy György is. Bár a jegybank továbbra sem emelt kamatot, azért jelezte, hogy a laza montáris politikát nem lehet a végtelenségig folytatni. A hitelezésen is szigorítanak, hogy ne ismétlődjön meg egy svájci frankoshoz hasonló hitelezési katasztrófa. Ez nem egyedüli a régióban, a napokban Csehországban szintén szigorítottak a hitelezésen.

Csehországban valóban jelentősen megnőtt a hitelezés az elmúlt években. Míg 2008-ban az összes kihelyezett lakáshitel a cseh GDP 9 százalékát tette ki, 2016-ban ez a kétszeresére, 20 százalékra nőtt. Csehország azonban még így is csak az európai középmezőny alján helyezkedik el. Az Európai Unióban ugyanis a lakáshitelek aránya átlagosan a GDP 47 százalékát éri el. Két extrém drága ingatlanpiaccal és sok módos háztartással rendelkező Hollandia és Dánia kiemelkedik, ott körülbelül 90 százalék ez a mutató.

 

Magyarországon viszont még az EU-átlaghoz képest is jóval alacsonyabb volt ez az arány 2016-ban, a lakáshitelek értéke az éves GDP mindössze 12,5 százaléka volt.

(Ennél csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb ez a mutató.)

Ehhez az kellett, hogy a magyarok az utóbbi évtizedben gyakorlatilag megundorodjanak a hitelektől. A devizahiteles sokk után a háztartások óvatosabbak lettek, a bankok sokat szorítottak a hitelezési feltételeiken, és az MNB is erre ösztönözte őket. Erre tett rá még egy lapáttal a kormány a svájci frankos hitelek végtörlesztésével és a devizahitelek forintosításával. Ezek miatt 2010 óta a felére esett a magyar lakáshitel-GDP arány.

Nagy változás az utóbbi két évben sem történt, hiába emelkedtek sokat a magyar bérek és a GDP is. Az MNB adatai szerint 2016 végén 2827 milliárd forint volt a magyar háztartási szektor lakáshitel állománya, ez 2018 elejére 2938 nőtt csak.

Hasonló a röppályája a lakáshitelek arányának, ha a háztartások éves elkölthető jövedelméhez viszonyítjuk őket. Hét közép-európai ország közül 2010-ben még Magyarországon volt a legnagyobb ez az arány. Innentől kezdve azonban meredeken csökkent a mutató, 2016-ban a felére, 22 százalékra esett a kihelyezett lakáshitelek aránya a háztartások nettó jövedelméhez képest. Így nálunk már csak a hozzánk hasonló ívet bejáró Horvátországban és Romániában alacsonyabb a lakáshitelek aránya a vizsgált országok közül.

 

A közép-európai országok közül Szlovákiában a legnagyobb ez a mutató, de a 47 százalékos érték messze elmarad a közel 78 százalékos EU-átlagtól. Itt is Hollandia, Dánia és Svédország van az élen, Hollandiában tízszeres a mutató Magyarországhoz képest.

 

Az egy főre jutó kihelyezett lakáshitelek esetében még brutálisabb a különbség a lista eleje és a vége között. Dániában 53 ezer euró (17 millió forint) az egy felnőttre jutó lakáshitel, amely harmincszorosa a magyarországi 1718 eurónak (560 ezer forintnak). Az EU-s átlag is tízszer akkora, mint a magyar érték, 17 ezer euró (5,5 millió forint). 

 

A European Mortgage Federation (Európai Jelzálogszövetség) azzal is foglalkozott, hogy mekkora egy átlagos lakáshitel összege, de itt csak 11 ország adatai szerepelnek. Míg Németországban 212 ezer euró (68 millió forint) egy átlagos hitel összege, Magyarországon csak 19 ezer euró (6 millió forint). Csehországban és Szlovákiában háromszor ekkora egy átlagos hitel, és Romániában is közel kétszer ekkora.

 

Az, hogy az EU-s országokhoz képest nálunk kifejezetten alacsony a lakáshitelek aránya, nem feltétlenül jelent védettséget egy esetleges gazdasági válság hatásaitól. Ahogy látható volt, 2-3 évvel a 2008-as gazdasági válság előtt hasonló mutatók jellemeztek minket, mint most, akárcsak a több szempontból is csúcstartó hollandokat, mégis kevésbé érintette a válság Hollandiát, mint Magyarországot. Ebben ugyanis szerepet játszik rengeteg másik tényező: hogy mekkora törlesztőt fizetnek a háztartások, hogy milyenek a hitelszerződések kondíciói (például hogy van-e sok változó kamatozású lakáshitel), vagy hogy mennyire biztos a háztartások jövedelme, mekkorák a megtakarításaik.

Pénz ingatlanpiac jelzáloghitel lakáshitel Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. szeptember 18. 12:41 Pénz

Elfogyott a dollár New Yorkban, a válság óta először lépett közbe a Fed a pénzpiacon

Olajsokk, rekordhiány, leolvadó banki tartalékok - ez mind közrejátszott abban, hogy egy fél magyar GDP-nyi pénzzel kellett megtámasztania a rendszert a Federal Reserve-nek.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 13. 13:11 Pénz, Világ

Újraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elég

Nagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.