Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 9. 18:56 Élet, Pénz

Keveset tudunk a leggazdagabbak jövedelmeiről, mert rejtőzködnek és trükköznek

Amilyen izgalmas kérdés, hogy a mennyit keresnek a leggazdagabbak– és ez mennyivel több, mint az átlagbér –, legalább annyi bizonytalanság van a rájuk vonatkozó jövedelmi adatokban. Abban biztosak lehetünk, hogy a legnagyobb fizetéseket a kutatások jellemzően alulbecsülik. Így aztán, ha például a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáljuk, rendszerint csak egy alsó becslést kapunk, a valós különbségek szinte biztosan nagyobbak.

A legnagyobb probléma az, hogy rendkívül nehéz elérni a gazdasági elit csúcsát szociológiai kutatásokkal*Ők azok, akik jellemzően nem érnek rá társadalomkutatási kérdőívekre válaszolni, többnyire el sem érik őket a kérdezőbiztosok. Egy friss, skandináv adatokon alapuló kutatás eredményei szerint a hivatalos jövedelmi kimutatások*Az anonimizált adóbevallási adatokat is gyakran felhasználják a kutatók. is alulbecslik a legnagyobb kereseteket, ugyanis

az adóelkerülés épp a leggazdagabbak körében terjedt el a leginkább, az offshore eszközök felét a leggazdagabb 0,01 százalékba (tehát a felső egy tízezrelékbe) tartozó háztartások birtokolják.

Ráadásul az adófizetéssel való visszaélés már megint egy olyan tényező, aminek mértékét szinte lehetetlen számszerűsíteni. Tehát akár társadalomkutatási adatok, akár hivatalos jövedelmi kimutatások alapján próbáljunk utánajárni annak, hogy mekkorák a legmagasabb keresetek, tulajdonképpen a sötétben tapogatózunk. De legalább azt tudjuk, hogy alulról közelítünk. 

A kutatók*Annette Alstadsæter (Norwegian University of Life Sciences), Niels Johannesen (University of Copenhagen), Gabriel Zucman (University of California, Berkeley) azonban mégis tettek egy bravúros kísérletet arra, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz (ennek egy előzetes verzióját egy korábbi tanulmányukban is publikálták, amit mi is ismertettünk): nem csak azt vizsgálták meg, hogy a jövedelmi ranglétrán kik a leginkább érintettek az adóelkerülésben, hanem annak mértékét is megbecsülték a skandináv elit körében.

Az eredményeik szerint a leggazdagabb háztartások az adóterheik egynegyedét kerülték el befektetéseik és pénzeszközeik külföldre rejtésével.

Összehasonlításképp ez az arány átlagosan mindössze 2,8 százalék Skandináviában. Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a leggazdagabb egy százalékon belül kezd csak el növekedni az elkerült adó mértéke az összes adókötelezettséghez képset, ahogy haladunk a nagyon gazdagoktól a szupergazdagok felé. Tehát a jövedelmi rangsor 95. és 99. percentilise (az ábrán P95-99)*A percentiliseket úgy kapjuk meg, hogy növekvő sorrendbe állítjuk az összes jövedelmi adatot, majd száz részre egyenlő létszámú részre felosztjuk ezt a rangsort. Tehát az egyes percentilisekbe egyenlő számú háztartás vagy személy kerül (attól függően, hogy háztartási vagy egyéni jövedelmi adataink vannak). Az első percentilis lesz a legkisebb, a századik pedig a legnagyobb jövedelműeket tartalmazó szelet. között elhelyezkedő tehetős háztartások csak az adókötelezettségek körülbelül három százalékát rejtik el a hatóságok elől, nem tűnnek ki a nagy átlagból. Azonban az utolsó öt pontot nézve az ábrán azt látjuk, hogy a legfelső jövedelmi századon belül jelentősek a különbségek, ahogy haladunk a rangsor csúcsa felé, folyamatosan növekszik az adóeltitkolás mértéke.

 

Hogy miért épp a leggazdagabbak trükköznek a legtöbbet? A válasz egyszerű: az adóelkerülés iparágában nyújtott szolgáltatásokat csak ők tudják igénybe venni. Azok a bankok és tanácsadó irodák, amelyek a vagyon elrejtésével és az adóterhek optimalizálásával foglalkoznak, egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy széles tömegek forduljanak hozzájuk, sőt. Ebben az esetben ugyanis egyrészt nagyobb eséllyel buknának le, ha törvénytelenül mozgatják ügyfeleik vagyonát, másrészt pedig a még legálisnak számító ügyleteket is valószínűleg hamar törvényen kívül helyeznék a jogalkotók, ha megindulna egy össztársadalmi szervezett ügyeskedés.

Érdemes abba is belegondolni, hogy mennyire általánosítható ez az eredmény a Skandinávián kívüli országokra. A skandinávok legelőkelőbb helyeken állnak a korrupciós rangsorokon, méghozzá a jó értelemben, tehát nemzetközi viszonylatban náluk a legkevésbé jellemző a csalás. Tehát más országokra nézve e kutatás alapján valószínűleg megint csak alsó becsléseket fogalmazhatnánk meg.

Valószínűleg a legtöbb, amit tehetünk, ha meg akarjuk ismerni a legfelső elit helyzetét, ha több különböző becslést a korlátaikat figyelembe véve összevetünk, és kiegészítjük ezeket az ismereteket sajtóértesülésekkel, hírekkel.

Tóth István György szociológus is kiemelte a nálunk megjelent cikkében, hogy a magyar felső tíz százalékon belül sokkal nagyobbak a különbségek, mint az alsóbb jövedelmi szeletekben, és rámutatott, hogy a legesleggazdagabbak helyzetéről a legkülönfélébb információforrások alapján szerezhetünk benyomásokat. A legnagyobb jövedelmek alulbecslése természetesen a fizetési rangsorokkal kapcsolatos cikkeinket is érinti (lásd őket itt és itt), ami azt jelenti, hogy a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbségek jóval magasabbak lehetnek az általunk becsültnél.

Élet Pénz jövedelem jövedelmi egyenlőtlenség szociológia vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Avatar Avatar
2021. február 23. 09:35 Élet

Elkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?

Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.