Újabb nagy globális offshore-botrány van Paradise néven, miután egy-két londoni adóoptimalizálásban segédkező ügyvédi irodától kiszivárgott egy rakat (egész pontosan 13,4 millió darab) irat. Ahogy a másfél évvel ezelőtti Panama-iratokat, úgy ezeket is a Süddeutsche Zeitung vezetésével, az ICIJ nevű tényfeltáróújságíró-hálózat részvételével dolgozta és dolgozza fel több száz újságíró.
Könnyű elveszni az ilyenkor kibukó rengeteg apró történetben – az angol királynőtől Soros Györgyön és Trump miniszterein, globális óriásvállalatokon át egészen az Orbán-kormány svájci nagykövetéig és más magyarokig derültek ki kínos dolgok -, de van egy átfogó vezérfonal: hogy a vagyon offshore cégeken keresztüli rejtegetése tömegsport a legfelsőbb vagyoni elit körében, ami tovább ront a globális vagyoni egyenlőtlenségeken.
Pont október elején jelent meg az eddigi legrészletesebb tanulmány, ami a korábbi, tömegesen kiszivárogott dokumentumtömegekből (a Panama-iratokból és az HSBC svájci magánbankjából) szerzett mikroadatokból próbálta meg kiszámolni, hogyan változik az adóelkerülés mértéke a háztartások vagyoni helyzete szerint.
Arra jutottak, hogy a legtöbb háztartás nagyjából hasonló, alacsony mértékben kerüli el az adókat, de a jövedelmi lépcső tetején hirtelen drámaian, egészen 25-százalékig emelkedik az adóelkerülés.
Zucman, Alstadsaeter és Joahnnesen a skandináv adatokból indultak ki (itt hagyományosan magas az adófizetési hajlandóság), és számításaik szerint például a svéd háztartások átlagosan az adó 3 százalékát nem fizették be, ez a felső 1 százaléknál 10 százalék körüli mértékre emelkedett. Viszont a legfelső 1 tízezrelék (a fenti ábrán P99.99-P100), akik vagyona 12 milliárd forintnak megfelelő svéd korona felett van, már az adó közel harmadát nem fizette be.
Viszont az is megállapítják a szerzők, hogy a helyi adóhivatalok véletlenszerű vizsgálatainál nem látni ilyen különbséget a vagyoni szintek szerint, tehát arányaiban nagyjából ugyanannyi befizetetlen adót találnak a leggazdagabbaknál, mint a vagyoni ranglétra alsóbb fokain. Ha a kiszivárgott offshore-adatokkal korrigálják a számokat, akkor egészen kiugró lesz a különbség – ezek viszont értelemszerűen rejtve vannak a helyi adóhivatalok előtt.
Az offshore adóoptimalizálás-csalás tehát kétféleképpen is ront a jövedelmi egyenlőtlenségek globális helyzetén. Egyrészt az eleve kiemelkedően leggazdagabbak fognak könnyebben élni ezekkel az eszközökkel, tehát még gazdagabbak lesznek, másrészt még el is lepleződik a probléma valódi mértéke. A Panama-iratok kiszivárogtatója egyébként pont emiatt a jól látható folyamat miatt szánta el magára arra, hogy az újságírókhoz juttassa a dokumentumtömeget. Ugyan az utóbbi években volt némi haladás az offshore-kiskapuk és banktitkok megszüntetésében, de a legtöbb kritikus szerint messze vagyunk még attól, hogy érdemi változásról lehessen beszélni.
Ugyanez röviden:
Can I offer you a video ripe with econonmic allegory this crisp monday morning? pic.twitter.com/Ldoura21fF
— Sam Hughes (@smwhughes) November 6, 2017
