Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. február 13. 18:49 Pénz

Ha szétosztanánk Magyarországot, mindenkire jutna 45 millió forint

Amióta feltalálták a GDP-t, azóta szeretnék a közgazdászok meghaladni ezt a sok szempontból korlátolt mérőszámot. Az, hogy egy ország sikerét pont az évente megtermelt bruttó hozzáadott értékre próbálták összesűríteni, az utóbbi időben a gazdaság átalakulásával egyre félrevezetőbbé vált. De az igazi, ennél régebbi probléma mégis az, hogy a GDP egy folyam típusú mérőszám, nem pedig egy állomány.*Nem stock, hanem flow. Tehát nem a nemzetek évek alatt felhalmozott vagyonát, hanem a minden évben újra és újra megtermelt értéket méri.

A Világbank most kiadott egy vaskos tanulmányt, amiben ezt a problémát igyekeznek megoldani. Két évtizednyi munkával létrehoztak egy mutatót, ami a természeti és megtermelt javaik, külföldi vagyonuk és humán tőkéjük alapján próbálja meghatározni az egyes országok vagyonát. 141 ország esetében meg is nézték, hogyan alakult ez a nemzeti összvagyon 1995 és 2014 között.

De mi a baj a GDP-vel? A Financial Times példájával: képzeljünk el egy idősödő befektetési bankárt nettó egymillió forintos fizetéssel és egy fiatal kertészt, aki havonta 150 ezer forintot visz haza. Innen nézve a bankár nyilván jóval gazdagabb a kertésznél. A GDP számítása is hasonlóan történik, arra vonatkozik, hogy egy adott időszak alatt mekkora értéket termel meg egy ország pénzben kifejezve.

De ha a teljes képet nézzük, akkor azt is számításba vehetnénk, hogy a jól kereső bankár éppen túl van egy váláson, ami után nyakig ül az adósságban, egyébként kirúgás előtt áll, arra sincsen jó esélye, hogy új munkát találjon, ráadásul kokainfüggő, ami nem olcsó dolog. Közben viszont a kertész, aki egyébként komolyan érdeklődik a műszaki tudományok iránt, éppen megörökölt egy jól termő szőlőbirtokot, amelyet több tízmillió forintos áron el is tud adni, és az így befolyt pénz töredékéből finanszírozni tudja mérnöki tanulmányait egy elismert külföldi egyetemen.

Így már fordul a kocka, a kertész jóval vagyonosabbnak tűnik a bankárnál. Ugyanilyen bajok vannak a GDP-vel, ha országokat próbálunk összehasonlítani. Klasszikus probléma például, hogy a háborúk vagy természeti katasztrófák – az utánuk következő újjáépítések miatt – gyakran nagyot dobnak az adott ország GDP-növekedésén, pedig nehéz azt állítani, hogy ezek kedvező fejlemények lennének. Nem tud mit kezdeni a GDP a környezetszennyezéssel, az oktatásra költött pénzzel, a pénzügyi állományokkal és hasonlókkal sem.

A Világbank most kiadott tanulmányának legfontosabb eleme a humántőke-vagyon mérésének kísérlete: megbecsülték a világ összes lakója életpályajövedelmének – azaz az élete folyamán várható összes bevételének – jelenértékét, rengeteg különböző háztartási felmérés alapján. A felmérésen dolgozó kutatók abból indultak ki, hogy olyan mutatót szeretnének, aminek hozama lenne a GDP. Tehát mi az a nemzeti tőke, ami aztán megtermeli évente a maga GDP-ben mért hozamát.

A tanulmány szerint húsz év alatt 66 százalékkal növekedett az összes ország vagyona, főleg a dél- és kelet-ázsiai országok felzárkózása, hatalmas humántőkevagyon-növekedése miatt. Viszont rengeteg szegényebb országban, így például a szubszaharai Afrika egészében a népesség növekedése miatt csökkent az egy főre jutó nemzeti vagyon. Gazdagabb, fejlett országoknál pedig pont az elöregedés a probléma, emiatt ugyanis csökken a humántőke-vagyon aránya a vagyonszerkezetben.

Egyes országok hiába gazdagok természeti erőforrásokban, ha ezt nem fordítják át hatékonyan oktatási, infrastrukturális és intézményi fejlesztésbe, akkor akár vissza is csúszhatnak. A Világbank azt is megállapítja, hogy nagyok a nemi egyenlőtlenségek: az összes vagyon kevesebb, mint 40 százalékát birtokolják nők, és ez húsz év alatt alig két százalékpontot javult.

Magyarország egyébként 1994 óta az 1,6-szorosára növelte nemzeti vagyonát, azaz évente 2,5 százalékot gyarapodtunk az utóbbi húsz évben. Most már nem kevesebb, mint 165,5 ezer dollárnyi vagyon jut egy magyarra, ez 2014-es árfolyamon mintegy 45 millió forint. (Az egy főre jutó, összeszámolható, meglévő lakossági vagyon tízmillió forint körül lehet.)

Igaz, ez még mindig nem olyan sok, sőt, egy főre jutó vagyonban nézve még a GDP-nél is gyengébben állunk más országokkal összevetve. Miközben nominális GDP-ben az egy főre jutó német érték harmadán, vásárlóértékkel kiigazítva pedig a felén járunk, addig vagyonban csak Németország negyedén-ötödén.

 

Pénz gdp Világbank Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2018. november 16. 14:27 Pénz

Dől a pénz a kelet-európai országokba magánutalások formájában

A tavalyi évben is bőven jutott pénz az otthoniaknak a külföldön dolgozó magyarok kereseteiből.

2018. november 15. 06:54 Pénz

Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát

Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom.

Kasnyik Márton
2018. november 12. 09:10 Pénz

Sonkában fizeti adósságát egy kínai vállalat

A hitelezők rábólintottak az átalakítási tervre.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.