Fontos
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Az új lakásépítések számát a jelenlegi évi 15-18 ezerről a 25-30 ezres sávba emelnék – többek között ezt a célt fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyag, amelyet a Telex szerzett meg.
Pont aznap közölte az Eurostat az Európai Unió 2023-as export-import összesített kereskedelmi adatait, amikor a tagállamok (többek között magyar és német ellenállás mellett) megszavazták, hogy a kínai elektromos autókra az Európai Bizottság extra magas vámokat vethessen ki.
Durván 70 milliárd forinttal több pénzt hagytak augusztusban a vásárlók a hazai kiskereskedelmi egységekben, mint egy évvel korábban. A gyarapodás az ország szegényebb régióiban volt nagyobb, és főleg az élelmiszerboltok forgalma ugrott meg.
Árverésre bocsát egy nagyon értékes tihanyi ingatlant az állami vagyonkezelő. A kiírás szerint ez a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen része a part mentén, amely „a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe”.
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
A mai szavazással eldőlt, hogy érvényben maradnak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, ami növeli az EU és Kína közötti kereskedelmi háború esélyét.
Ezer eurós minimbérről és egymilliós átlagbérről beszélt a miniszterelnök két-három éves távlatban, ami gyorsabb bérelemkedés lenne az utóbbi hetekben forgó számoknál, és a forint árfolyama szempontjából is különös.
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Magyarországon gondolják a legkevesebben, hogy az egészségügyi rendszer ugyanazt az ellátási színvonalat biztosítja mindenkinek abból a 31 országból, ahol az Ipsos 2024 nyarán felmérte erről az emberek véleményét.
Azonnal megjelent több nagy banknál az a teher, amelyet egy korábbi kormánydöntés alapján a devizaváltásokat is tartalmazó tranzakciók után vetett ki az állam októbertől.