Egyre pesszimistábbak a magyar vállalatvezetők a korábbi évekhez képest – derül ki a PwC legfrissebb vezérigazgatói felméréséből.

Számokban: a magyarországi vezérigazgatók mindössze 39 százaléka számít arra, hogy idén  vállalatának bevételei növekedni fognak.

• 2019-ben még 90 százalékuk számított erre, és háromnegyedük 2022-ben is szép reményekkel vágott bele az évbe.
• Tavaly egyértelművé vált a tartósan csökkenő trend, akkor már csak 47 százalékuk mondta, hogy a cég jövedelmei növekedni fognak .
• A globális hangulat a cégvezetők körében hasonló a magyarhoz, összesen a vezérigazgatók 38 százaléka számít bevételnövekedésére idén.

Igen, de: a vezérigazgatók megítélése szerint nem a fejétől bűzlik a hal, a megvalósításban és a munkavállalói kommunikációban ugyanis 75 százalékuk felkészültebbnek tartja magát más vezetőknél. A stratégia terén 71 százalék tartja magát átlagon felülinek, a pénzügyek terén pedig 62 százalék.

• Csak a marketing és az értékesítés terén, illetve a médiakapcsolatoknál voltak kisebbségben azok a cégvezetők, akik átlagon felülinek ítélik a saját teljesítményüket.

Felülnézet: a vezérigazgatók a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményével kapcsolatban sokkal optimistábbak, a forint éves átlagos árfolyamát az euróhoz képest 415-re, a GDP-növekedést 1,8 százalékra, az éves inflációt pedig 4,8 százalékra várják.

• A Magyar Nemzeti Bank várakozásai ettől derűlátóbbak, 3,3-4,1 százalék között inflációt vár a jegybank, a GDP-növekedést pedig 2,6-3,6 százalékosra jósolja. (A januári inflációs adat 5,5 százalék volt, elemzők pedig legalább 5 százalékos éves átlagot várnak.)
• A cégvezetők 60 százaléka gondolja úgy, hogy a tavalyi 0,6 százalékos GDP-növekedést felülmúlhatja az idei, 19 százalék éppen ekkora növekedésre számít, 21 százalékuk viszont még ekkorára sem – vagy épp recesszióra számít.
• A 60 százalékos bizakodási arány éppen megfelel az előző felmérés adatának. A PwC korábbi felméréseinek eredményéből az látszik, hogy amikor a vezetők többsége a GDP-növekedés gyorsulására számított, akkor az be is következett.
• 2020-ban és 2023-ban recesszió volt, de az ezeket megelőző felmérésekben mindössze a vállalatvezetők 16, illetve 5 százaléka számított gyorsulásra.

Tágabb kontextus: a világgazdaság jövőjével kapcsolatban még soha nem voltak ennyire optimisták a magyar cégvezetők. A globális GDP-növekedés gyorsulására 70 százalékuk számít, 17 százalék szerint marad a tavalyi szint, 12 százalék szerint pedig lassulás következik.

• A globális kérdőív válaszadói viszont nem ennyire optimisták, a cégvezetőknek csak a fele vár növekedést, egyötödük pedig lassulásra számít.
• A vállalatokra leselkedő legnagyobb veszélyt idén a szakképzett munkaerő hiánya jelenti, ezt a vezetők 44 százaléka jelölte meg. (Érdekesség, hogy ez a globális top 3-ban is szerepel.) Ezt követi az infláció és a makrogazdasági volatilitás (ingadozás), valamint a kiberkockázatok.

Mi következik? A magyar vezérigazgatók többsége legfeljebb tíz évre tervez a jelenlegi pozíciójában. A legtöbb válaszoló három-öt évre tervez (35 %), a hat-tíz évre tervezőkkel alkotnak többséget, de 21 százalékuk nem tud, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Ezek az arányok megfelelnek a globális felmérésben szereplő adatoknak.

• Óriási akvizíciós hullámra nem számítanak: a magyar cégvezetők 56 százaléka nem tervez felvásárolni más céget a következő három évben, 12 százalékuk pedig legfeljebb egy akvizícióra készül.
• A mesterséges intelligencia iránti bizalom meglepően magas a magyar vállalatvezetők körében. Míg a kelet-közép-európai régióban 19 százalékuk bízik az AI-ban, globálisan pedig a vezetők harmada, Magyarországon 38 százalékuk szavaz bizalmat ennek az új technológiának.
• Annak ellenére is bíznak benne, hogy a vállalatok felének anyagi helyzetében nem számít a generatív AI: a vezetők fele arról számolt be, hogy nem változtat a cég anyagi helyzetén, 42 százalék mondta azt, hogy növeli a jövedelmezőséget, 2 százalék pedig csökkenést vett észre.
• A következő 15 évre futurisztikus elképzelései vannak a magyar vezetőknek. 85 százalékuk szerint a zöldenergia felelhet a magyarországi energiaellátás nagy részéért 2040-ben, 90 százalékuk pedig azt mondta, addigra az önvezető autók is tömegesen megjelenhetnek a budapesti utakon.
• A vezérigazgatók 82 százaléka szerint 2034-re bevezetik az eurót Magyarországon, és 99 százalékuk egyetért abban, hogy a jövő évben zárulhat le az orosz-ukrán háború.
• Az előző felmérésben hasonlóan nagy arányban jósolták az euró bevezetését és az orosz-ukrán háború lezárását éppen a megelőző évekre: 2033-ra, és 2025-re.

A kutatásban 252 magyarországi CEO vett részt, a globális minta 4701 válaszolóból áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég használ mesterséges intelligenciátBár nagyot nőtt egy év alatt az aránya, Magyarországon még mindig meglehetősen visszafogottan használják a vállalatok a mesterséges intelligenciát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet CEO euróárfolyam GDP-növekedés infláció mesterséges intelligencia munkaerőhiány pwc vezérigazgatói felmérés zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában