Kijevben vélhetően rettentően várják már február 24-ét, amikor a német választásokat követően minden bizonnyal Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kap kormányalakítási megbízást, aki a kampányban elődjénél jóval nagyobb elkötelezettséget mutatott az ország támogatása mellett.

Számokban: az utolsó hetekben nem volt elmozdulás a pártpreferenciákban, a közvélemény-kutatások szerint az Unió  30–32 százalékon, az AfD 20 százalékon, a szociáldemokraták 14–16, a Zöldek 13–15 százalék környékén állnak.

• Ugyan az AfD a kampány hajrájában nyíltan is koalíciós ajánlatot tett Merznek, ő ezt a migrációs kokettálás ellenére kizárta. Így továbbra is az a kérdés, hogy a Zöldekkel vagy a szociáldemokratákkal, esetleg hármasban kell majd kormányoznia.

• Ukrajna számára a Zöldek lennének a kívánatos opció, de ehhez a CDU bajor testvérpártja, a kampányát a Zöldek savazására felépítő Keresztényszocialista Unió (CSU) testén keresztül vezet az út.
• Sok múlik majd azon, hogy hány párt jut be a parlamentbe, ami a Bundestag méretét és – az arányos kompenzációs rendszer miatt – az összetételét is erősen befolyásolja majd.
• Az utolsó felmérések alapján a szabad demokraták kiesnek, és a balpopulista–bevándorlásellenes, a tavaly szeptemberi keletnémet tartományi választásokon nagyot futó Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) sem fogja megugrani az 5 százalékos küszöböt.
• Ezzel szemben a balszélső, a migrációt illetően szelíd Baloldal (amelyből a BSW kivált) bejuthat, 6–7 százalék közé mérték.

Felülnézet: Merz deregulációt, a szociális kiadások visszafogását, fegyverkezést és keményebb külpolitikát, Ukrajna melletti kiállást, valamint a menekültügyi rendszer radikális szigorítását és a bevándorlás letörését ígérte.

• Utóbbit illetően a német választók többsége egyetért vele, az ARD felmérése szerint a németek kétharmada támogatja a határellenőrzések visszaállítását és a befogadott menekültek számának csökkentését, 57 százalékuk pedig azt, hogy visszafordítsák a máshol regisztrált menedékkérőket a határon.
• Ugyanakkor 61 százalékuk szerint európai szintű megoldásra van szükség, és csak 31 százalékuk bízik a nemzeti szintű válaszokban, ami azért érdekes, mert az előbbiek ellentmondanak az uniós szabályozásnak.

Tágabb kontextus: a biztonságpolitikai helyzet szempontjából lényegesebb, hogy a határozatlan Olaf Scholz után Merz alatt mutatkozik némi esély az elhalt német Zeitenwende, azaz biztonságpolitikai korszakváltás felélesztésére és egy, a jelenleginél ambiciózusabb európai védelmi projekt tető alá hozására.

• Ez azonban a magyar és a szlovák kormány, valamint az EU névleg semleges országai – Ausztria, Írország, Ciprus, Málta – miatt reálisabb tagállamok egy kisebb csoportjának megerősített együttműködésével, esetleges brit és norvég részvétellel.
• Merz sértőnek nevezte az amerikai alelnök, JD Vance Münchenben elmondott, a trumpistákon kívül a teljes európai politikai elitet élesen bíráló beszédét, és azt is kifogásolta, hogy az amerikai alelnök találkozott a biztonsági konferenciáról kitiltott Alice Weidel AfD-elnökkel Münchenben.

Alulnézet: Vance-hez és – a Trump mellett szinte társelnökként tevékenykedő – Elon Muskhoz hasonlóan Orbán Viktor is beállt az AfD mögé, fogadta Weidelt, és magyar szempontból előnyösnek nevezte a párt megerősödését.

• Pár napra rá viszont a miniszterelnök a Kossuth Rádióban közölte, hogy az EU-t csak az energiaárak csökkentésével és a tőkepiaci unió megvalósításával lehet megmenteni.
• Ebből különösen utóbbi az érdekes, hiszen a tőkepiaci unió lényege, hogy az uniós tagállamok tőzsdei és befektetési szabályozásait egységesítsék, a tőkepiaci felügyeletet az európai szintre emeljék, egy közös elszámolási eszközt hozzanak létre, és ezzel ösztönözzék az unión belüli tőkeáramlást és a befektetéseket.
• Az AfD a programjában az eurózónából való kilépést és az európai gazdaságpolitikai integráció legtöbb elemének leépítését hirdeti, ami felveti a kérdést, hogy a fenti két elképzelés hogyan egyeztethető össze.

Mi következik? A fentiek egy másik, magyar vetülete, hogy Trump autóipari vámemelési tervei a magyar autóiparra is csapást mérhetnek, hiszen a német gyártókon keresztül Magyarország amerikai piaci kitettsége is jelentős.

• A miniszterelnök azonban a vám-világháborús tervek ellenére arról beszélt, hogy Magyarországnak az Egyesült Államokkal és Ázsiával kell erősítenie kapcsolatait, és nagy lehetőségnek nevezte, hogy Oroszországot visszaintegrálhatják az európai gazdasági, biztonsági és energiarendszerbe.
• Ez utóbbi terén jótékony homályban maradt, hogy mindez nem Trump, hanem Merz, Macron francia elnök vagy Donald Tusk lengyel kormányfő döntésein is múlik, akik egyelőre nem mutatnak erre komolyabb hajlandóságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak meg ne tudja Donald Trump, hogy mekkora az áfa MagyarországonUnortodox számítás alapján vetne ki importvámokat az amerikai elnök, ahol a tervek szerint egyebek mellett az áfakulcs nagyságát is figyelembe veszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAgresszívabb külpolitikára utal a USAID szétverése, amit Orbán győzelemként ünnepelAlkotmányos válságot is okozhat az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség beszántása, ami Orbán öröme ellenére számára is tartogat kockázatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint az év elejénTrump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akaratTöbb uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán úgy szurkol Trumpnak, hogy a megválasztása neki fájna a legjobbanMi értelme van válságos gazdasági helyzetben, erősödő ellenzék mellett egy kis, exportfüggő gazdaság élén a kereskedelmi háború prófétáját támogatni?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ afd cdu friedrich merz németország Orbán Viktor Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában