A kormány gazdaságélénkítési svájci bicskája lett a SZÉP-kártya
Lakásfelújítással kapcsolatos termékekre is költhetnek a dolgozók a SZÉP-kártyákra érkező juttatásaikból a következő évtől, és mostanra az is kiderült, hogy ezt a kategóriát szélesen értelmezi a kormány: az építőanyagoktól kezdve a bútorokon keresztül a háztartási eszközökig számos különböző típusú árucikk megvásárolható lesz az eddig jórészt kikapcsolódásra fordítható pénzekből.
Előzmények: tavaly és tavalyelőtt volt már példa arra, hogy a kormány átmenetileg lehetővé tette a SZÉP-kártyák használatát a bolti élelmiszer-vásárlások során a rendkívüli infláció miatt. A mostani engedménytől is a gazdaság élénkítését remélheti a kormány az elfekvő lakossági pénzforrások mozgósítása révén.
Ez szektorok közötti forrásátrendezés a turizmus kárára, de annak alakulásával a kormány Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján elégedett, így a jelek szerint megengedhetőnek tartja, hogy a szóban forgó pénz egy része inkább az építőiparba és a barkácsáruházakba áramoljon.
Számokban: tavaly 449 milliárd elköltése mellett ötmilliárd forint ragadt be a kártyatulajdonosoknál, így akár pár százmilliárd forintot is költhet majd a lakosság lakásfelújításra a SZÉP-kártyák használatával, ugyanis azok egyenlegének felét lehet erre a célra fordítani. Viszonyításképp: a most futó Otthonfelújítási Program (OFP) keretösszege 108 milliárd forint.
Mérsékelt érdeklődés mutatkozik az OFP iránt, eddig kevesebb, mint 500 szerződést kötöttek, noha a keret húszezer családi ház felújítására lenne elég. Az OFP bonyolult, és nem lehet csak áruvásárlásra pályázni, hanem a munkadíjjal is számolni kell – ehhez képest a SZÉP-kártyák használatával egyszerűen hozzá lehet majd jutni a felújításhoz szükséges árucikkekhez.
Ezekhez képest sokkal több pénzt is költhet jövőre lakáscélokra a lakosság az önkéntes nyugdíjpénztárakból, amit szintén egy közelmúltbeli törvénymódosítás tesz lehetővé. A nyáron 2100 milliárd forint volt ezekben a pénztárakban, a Nemzetgazdasági Minisztérium reményei szerint ebből 300 milliárd forint mozdulhat meg az intézkedés révén.
Mi várható? A nyugdíjpénztári vagyonnal kapcsolatban felvetették az elemzők, hogy annak egyenlőtlen eloszlása miatt – a felső 10 százaléknak átlagosan 8 millió forintja van a pénztárakban, ám a többieknek jóval kevesebb – csak kevesek tudnak nagyobb léptékű lakáscélokat kitűzni, így a minisztériumi várakozásnál kevesebb pénz áramolhat majd az építőiparba és a lakáspiacra.
Évi 450 ezer forintot utalhatnak a munkaadók a SZÉP-kártyákra kedvező adózás mellett, júliusban az egy főre jutó átlagos aktuális egyenleg nagyjából 32 ezer forint lehetett. Ez is arra utal, hogy kisebb felújításoknál jöhet szóba elsősorban ez a fizetési mód.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.