A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak

Azonnal megjelent több nagy banknál az a teher, amelyet egy korábbi kormánydöntés alapján a devizaváltásokat is tartalmazó tranzakciók után vetett ki az állam októbertől.

Számokban: a tranzakciós illeték augusztustól emelkedett 0,3-ról 0,45 százalékra, ezt egészíti ki mostantól, hogy ha a tranzakció devizaváltással jár, akkor további 0,45 százalékos illetékteher tartozhat hozzá.

Az ilyen tranzakciók így összességében akár 0,9 százalékos illeték alá is tartozhatnak majd, de csak a felső határokig, jelen esetben az érték tranzakciónként nem lehet több 20 ezer forintnál.

Alulnézet: a lakosságot közvetlenül csak januártól érintheti majd az emelés, most csak a céges bankszámlák tranzakcióit kezdték el áthárítani a bankok. A BiztosDöntés gyűjtése szerint a nagy bankok közül október 1-től négynél, az Ersténél, a Magnetnél, az OTP-nél és az UniCreditnél jelent meg az illetékemelés (a céges ügyfeleknél), a K&H pedig október végétől érvényesíti.

Felülnézet: a hírek kapcsán a Portfolio arra emlékeztet, hogy a kormány idén 7, jövőre 30 milliárd forint bevételt tervezett be ebből a költségvetésbe. A nyári adócsomag idén összesen 506, jövőre 623 milliárd forintot hoz a költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank múlt héten megjelent Inflációs jelentésében szereplő számítások szerint.

A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint csak mérsékelten fogja növelni az inflációt, mert az intézkedés csak a jelentős volumenű külkereskedelmet folytató vállalatok számára jelent érdemi költségnövekedést és a külföldi cégekkel nem kereskedő, belföldi lakosságot kiszolgáló cégeket nem befolyásolja.
A tranzakciós illeték emelése viszont idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt az MNB becslése szerint.

Mi várható? Általánosságban jellemző, hogy a tranzakciós illetékek emelése, illetve kiegészítő illetékek bevezetése a lakossági és a céges ügyfeleknél is erősíti azt a szándékot, hogy a tranzakciókat vagy devizaváltásokat külföldön, vagy külföldről határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó piaci szereplőknél végezzék, amennyiben ezt megtehetik.

Ez egyrészt ellene van annak a nagyon erős kormányzati szándéknak, hogy a magyarok ne vásároljanak külföldről egyre többet, és ne vegyenek igénybe ilyen sok külföldi szolgáltatást.
Másrészt élezheti azt a vitát is, amely a fintech szolgáltatók (Revolut, Wise és hasonlók) szerepéről és versenyelőnyéről folyik, ezek ugyanis jellemzően nem hárítják át az illetéket, és középárfolyamon váltanak át devizákat. Míg mindez növeli a népszerűségüket, a külföldről szolgáltatók nem fizetnek például társasági adót vagy szektorális különadókat. Ez (szabályosan érvényesített) versenyelőnyt jelent, de a hazai bejegyzésű bankokat és a kormányt is zavarja.

Tágabb kontextus: ahogy a BiztosDöntés.hu és a Portfolio is írja, a fintech szereplők kedvező árfolyamátváltási ajánlatára eddig az Erste, a Gránit, az OTP és részben a Raiffeisen is reagált, kedvezményes árfolyamok nyújtásával. A bankpiacon a verseny viszonylag gyorsan sokkal inkább nemzetközi lett, a Revolutnak például már több mint egymillió magyar ügyfele van.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint valószínű, hogy ezek a kedvezményes árfolyamok továbbra is megmaradnak, főleg ha a Revolut és a Wise nem vezeti be ezt az új, kiegészítő illetéket. Ebben az esetben a magyar bankok hátrányos helyzetbe kerülnének, ha az új elvonást tételesen áthárítanák.