Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.
Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.
A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
A 2019-es önkormányzati választások óta eltelt ötéves ciklusban 400 milliárd forintot vontak el a nagyvárosok önkormányzataitól – és a települések 3,7 millió lakójától. (Az összeg becslés, a 2023-as adatok nem ismertek, azokat a 2022-es szinten számoltuk.)
Míg a városoknak igen fájdalmas ez az elvonás, a központi költségvetés 2022-es 34 565 milliárd forintos kiadásaihoz képest nem túl jelentős tétel. Gyakran fel is merül ennek kapcsán, hogy az ellenzéki városok fejlődésének visszafogása lehetett az intézkedés célja.
Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy a 2019-es önkormányzati választások eredménye szerint ellenzéki és fideszes vezetésű nagyvárosi önkormányzatok esetében hogyan változott a szolidaritási hozzájárulással elvont összegek nagysága. (A mélyebben negatív szám jelenti a nagyobb elvonást.)
Jól látható, hogy az elvont összegek dinamikusan növekedtek a választásokat követően, amikor a nagyvárosok és a fővárosi kerületek között sokat elhódított az ellenzék. Egyébként így is kiegyensúlyozott a helyzet, hiszen 26 önkormányzat lett ellenzéki vezetésű, 23 maradt Fidesz által jelölt vagy támogatott polgármester vezetése alatt.
Az adatok alapján valóban az ellenzéki nagyvárosi önkormányzatokat érintették rosszabbul a kormányzati megszorítások, de a fideszes önkormányzatok se sokkal kevésbé jártak rosszul.
Az egyes települések listáját végigböngészve az is látható, hogy pártállástól függetlenül vannak olyan települések, amelyek sokat veszítenek, míg mások nem túl jelentős összeget.
A fővárosi önkormányzat helyzete annyiban tér el, hogy más funkciókat végez, mint a települési önkormányzatok. A kiadások közel felét a közösségi közlekedés teszi ki, ami igen energia- és beruházásigényes ágazat. Nekik a költségeik ezért jóval nagyobb mértékben nőttek, mint a több humán feladatot ellátó önkormányzatoké. Ezért is lehet, hogy a főváros esetében merül fel leginkább problémaként az elvonások mértéke.
A főváros esete jól mutatja azt is, hogy 2022 után még nagyobb problémát okoz a szolidaritási hozzájárulás: míg 2020 előtt néhány milliárd forintos támogatást kapott a főváros – az egyébként állam által előírt – feladatai ellátására, 2023-ban 18 milliárdot vont el a központi költségvetés, 2024-ben pedig már 38 milliárdot.
Csökkenő helyben maradó bevételek
A települési önkormányzatoknak mára egyetlen érdemi adóbevétele maradt, a hipa. Korábban még a gépjárműadó fele is az önkormányzatokhoz folyt be, de azt a koronavírus-járvány alatti rendkívüli intézkedések keretében elvette a kormány. Ez korábban az önkormányzati bevételek 1,2 százalékát adta.
A hipabevételek igen jelentősek, de nagy a különbség a települések adottságai és gazdasági aktivitásbeli eltérései miatt. A szolidaritási hozzájárulás már régóta létezik, és ezt a különbséget kívánta csökkenteni. Ennek alapja a településen működő vállalkozások iparűzési adóalapja. Ez azért fontos, mert a hipa kulcsa 0 és 2 százalék között lehet, tehát az állami elvonás független a helyi adó mértékétől.
Magyarán minél több adóztatható jövedelem van egy településen, annak egyre nagyobb részét kell az állam számára odaadni – függetlenül attól, hogy abból mennyit szednek be ténylegesen. Emiatt erősen motivált minden település a maximális 2 százalékos adókulcs alkalmazására.
2020-ig csak 32 ezer forintnyi adóerőnél*azt mutatja meg, hogy egy lakosra mekkora összegű elméleti iparűzési adóalap jut magasabb érték esetén kellett fizetniük az önkormányzatoknak, 2021-től ez azonban 22 ezer forintra csökkent. Míg korábban volt maximált mértéke, 2021-től ezt is eltörölték.
Mivel azóta az adóerő küszöbe az Európa-rekorder infláció ellenére nem nőtt, így a vállalatok inflálódó bevételeinek arányában növekvő hipa egyre nagyobb részét kell az önkormányzatoknak az államnak átadni. Egyrészt ugyanis a szolidaritási hozzájárulás mértéke „függvényszerűen növekszik” az egy lakosra jutó adóerő emelkedésével. Másrészt így olyan települések is elérik a küszöbértéket, amelyek korábban nem.
Egyes falvak is rosszul járnak
Ha nemcsak a nagyvárosokat, hanem az összes települést vizsgáljuk, akkor egyrészt jól látható, hogy a koronavírus-járvány idején kemény megszorításokat voltak kénytelenek az önkormányzatok elszenvedni: bevételeik és állami támogatásuk egyaránt csökkent 2020-ban.
A fenti grafikon arra is rámutat, hogy míg az előző évtized közepéhez képest a főváros és a városok támogatása majdnem szinten maradt a GDP arányában, a falvaké viszont továbbra is érdemben elmarad az akkori szinttől. (A grafikonokon Budapestnél a kiadásokat és a bevételeket a kerületi és a fővárosi önkormányzati adatokból számoltuk, a megyeszékhelyek és megyei jogú városok esetében az önkormányzati adatokat vettük. Az egyéb városok és falvak esetében a megyei önkormányzatok kiadásait és bevételeit is figyelembe vettük.)
Megváltozik viszont a kép, ha egyben nézzük a bevételeket és az állami támogatásokat, figyelembe véve a szolidaritási adó hatásait is. Látszik, hogy a városokban összességében több pénzből gazdálkodhatnak, Budapestre és a falvakra viszont ez nem igaz a GDP arányában.
A fenti számításoknál az országos GDP-vel számoltunk. Mivel a teljes magyar GDP közel 40 százalékát Budapesten termelik meg, az egy főre jutó hozzáadott értékhez viszonyítva még rosszabb az arány. Tehát az eleve meglévő, a fővárostól vidékre irányuló újraelosztást fokozza a kormány a szolidaritási hozzájárulással.
Érdemes ennek kapcsán azt is megnézni, hogy az állami támogatások és források hogyan alakultak egy főre vetítve településtípusonként:
két és félszer több állami támogatás jut egy nagyközségi lakosra, mint egy fővárosira.
A legutolsó, 2022-es zárszámadási adatok alapján a 3178 települési önkormányzat közül 626 fizetett hozzájárulást, ami az összes település ötöde. Összesen 157 milliárd forintot fizettek meg az önkormányzatok, amiből 35,7 milliárd jutott a fővárosi önkormányzatra – ez önmagában az összeg közel negyede. Emellett a fővárosi kerületeke mindegyike is fizethetett, ez további 27,1 milliárd forint. Így összességében a pluszteher 40 százaléka a fővárosiakra hárult.
Igaz, a legtöbbet fizető önkormányzatok toplistáján a következő három helyen fideszes önkormányzatok vannak, Győr (8 milliárd forint), Székesfehérvár (5,4 milliárd) és Debrecen (4 milliárd).
A megyei jogú városok mindegyike fizet szolidaritási hozzájárulást, és a többi város 61 százaléka is. A nagyközségeknél már csak 32 százalék, a kisebb falvaknál 13 százalék az arány. Így a szolidaritási hozzájárulás alapvetően a falvakba csatornáz át forrásokat a városokból, 6,5 millió lakostól 3,2 milliónyihoz csoportosítva át.
Kivételek persze vannak, hiszen például Orbán Viktor szülőfaluja, Alcsútdoboz és a szomszédos Felcsút is fizet szolidaritási járulékot.
Ezek azonban abszolút értékek, és nem sokat mondanak arról, hogy egy lakosra vetítve mekkora elvonást jelentek. Ráadásul a budapestieket duplán sújtja az elvonás, hiszen a kerületektől és a fővárosi önkormányzattól is elvon a kormány. A fővárosi önkormányzat pénzügyi adatait lakosságarányosan megosztva a kerületek között lehet összehasonlítani az adatokat.
Ebből kitűnik, hogy messze nem a fővárosaik járnak a legrosszabbul az elvonással. Egy lakosra mérten a Borsodchemnek otthont adó Berentén 438 ezer forintot vesz el az állam, a nagy magyar kőolajtalálatban érintett Gyöngyösmelléken 345 ezer forintot, a Lidl egyik logisztikai központjának helyet adó Hejőkürtön 186 ezer forintot. Ehhez képest a fővárosi önkormányzattól lakosonként elvont 22 ezer forint nem is olyan kiemelkedő.
A fővárosaik közül a VI. kerületiek járnak a legrosszabbul (42 500 ezer forint/lakos), második helyen Csepel (XXI. kerület) áll 42 100 ezer forinttal. A legkevesebbet a XII. kerületiektől vonják el (34,6 ezer forint/fő).
Ahogy a grafikonon látható, a fővárosiaknál nemcsak néhány falu jár rosszabbul, de a győriek, székesfehérváriak, szombathelyiek vagy kecskemétiek is. Jó néhány településen a bevételek több mint tizedét vonja el a kormányzat.
Az érintett 626 önkormányzatnál az elvonás a teljes 2022-es bevétel 6,4 százalékát tette ki – a fővárosi önkormányzatnál volt ez a legjelentősebb, ott 12,9 százalék. A településtípusokat vizsgálva máshol 5-6 százalék az elvonás átlagos mértéke, még az érintett falvaknál 4 százalék.
A fővárosi önkormányzat terhelése tehát kiemelkedő, főleg annak fényében, hogy kötelező törvényes feladata a közösségi közlekedés ellátása, ami önmagában 150 milliárd forintos tétel. Közben pedig a fővárosi lakosokra kifejezetten kevés önkormányzati forrás jut.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
