A magyar tulajdonú vállalatokba öntik a beérkező uniós pénzeket, és cél, hogy még többen dolgozzanak
Nagyüzem van a magyar gazdaságpolitikában:
A szilveszter előtti napon kiderült, hogy a költségvetés 2023-as hiánya még annál is jobban elszállt, mint amit korábban elszállásnak terveztek;
Varga Mihály pénzügyminiszter az új évet az első uniós pénzek beérkezésének hírével nyitotta;
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az Indexen közölt cikkében többek között már azt is részletezte, hogy ezeket mire fogják elkölteni.
Számokban: a költségvetés hiánya 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehetett, ezt főműsoridőn kívül, december 30-án, szombat este tették közzé. A Pénzügyminisztérium október elején adta fel a korábbi 3,9 százalékos várakozását, de még így is masszívan tévedett (kevesebb mint három hónap alatt), hiszen akkor még 5,2 százalékos lyukat prognosztizált.
Elemzők már korábban 6 százalékos deficitet jósoltak, ami a jelek szerint egészen közel állt a valósághoz.
Az uniós pénzcsapok közben elkezdtek megnyílni, a pénzügyminiszter öt nap alatt 470 milliárd forint beérkezéséről számolt be.
Háttér: a magas költségvetési hiány elsődleges oka a belső kereslet általános összeomlása volt, a nagy infláció miatt a vállalatok és a lakosság egyaránt visszafogta költéseit, ami a fogyasztással kapcsolatos adók bevételét nagyon visszavetette. Ehhez társult még az uniós pénzek elmaradása (és több más kedvezőtlen körülmény is).
Felülnézet: a kormány idén egyértelműen a belső fogyasztást akarja stimulálni, ez derül ki Nagy Márton indexes cikkéből is.
A miniszter a tipikusan belföldre termelő vállalatok-iparágak felpörgetéséről ír, ami erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kétpólusú magyar gazdaságban nem a multikra, hanem a jellemzően magyar tulajdonban lévő, de kisebb méretű és alig exportáló cégekre akarnak koncentrálni (ebben egyébként nincs sok újdonság).
Az ő támogatásukra megy majd a tervek szerint az uniós pénzek jelentős része is, például hitelprogramok formájában.
Erős a szándék a foglalkoztatás további növelésére is, a miniszter szerint még mindig van az országban 300 ezer inaktív, potenciális munkavállaló. Az ő keresetük is a belső fogyasztást növelné.
Igen, de: Zsiday Viktor befektetési szakember úgy véli, a költségvetési kiadásokat ki kellene igazítani, mert ilyen állapotban a magyar gazdaság nagyon sebezhető egy jövőbeni válságban. Szerinte a magyar kormánynak két lehetősége maradt: vagy 2-3 év alatt megszorításokkal stabilizál, vagy elodázza ezt, de akkor később még nehezebb helyzetbe hozhatja magát.
Mi várható? 2024-re jelenleg még a kormány két meghatározó tárcája között sincs összhang a GDP várható növekedéséről (amihez többek között a költségvetési hiányt is mérik majd), hiszen a Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos, a nemzetgazdasági viszont 4 százalékos növekedést jósol.
Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője decemberben a G7-nek azt mondta, hogy ő a 3 százalék körüli előrejelzéseket is túl optimistának tartja.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
A kisebb, olcsóbb autók piacát érinthetik a legrosszabbul az Egyesült Államokban a Donald Trump által bejelentett vámok, ebben a szegmensben ugyanis jellemzően a General Motors, a Ford, a Kia és a Hyundai külföldön – főleg Mexikóban – készülő modelljeit választják az amerikai vásárlók, derül ki a Bloomberg cikkéből.
Rendkívül kevés, mindössze 5653 gyermek született februárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A friss statisztika illik az élveszületések számának csökkenő trendjébe, ami az utóbbi két évben kezdett kibontakozni. A csökkenő születésszámmal a teljes termékenységi arányszám is mérséklődik, a természetes fogyás pedig gyorsul.
25 százalékkal emeli Donald Trump az Egyesült Államokba szállított személyautókra és ezek alkatrészeire kivetett vámot, így az EU-val szemben ez 27,5 százalék lesz. A kisteherautókra eddig érvényben lévő 25 százalékos vám 50 százalékra emelkedik. (Ha a 25 százalék valóban a korábbiakra rakódik rá, mint egy fehér házi illetékes jelezte.)