Álláspontja többszöri módosítása után döntött úgy a kormány, hogy 1460 milliárd forintnyi uniós hitelt venne fel
Álláspontja többszöri megváltoztatása után a magyar kormány úgy döntött, hogy jelentős összegű, kedvező feltételű uniós hitelért folyamodik az EU-hoz.
A 3,9 milliárd eurónyi (1460 milliárd forintnyi) hitelkérelmet csütörtökön nyújtja be a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) keretében – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Nyári Egyetemen, írja a Portfolio.
Felülnézet: az Európai Unió 2020-ban, a járvány idején hozta létre a helyreállítási alapot, amely Magyarország esetében 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő részből, és egy legfeljebb 9,7 milliárd eurós, kedvezményes hitelrészből áll össze.
A vissza nem térítendő támogatáshoz kellene teljesítenie a kormánynak a jogállamisági eljárás keretében meghatározott 21 feltételt, az úgynevezett szupermérföldkövet, de ennek a pénznek a sorsa egyelőre bizonytalan.
Előzmények: a hitellel kapcsolatban ellentmondásos volt a magyar kormány kommunikációja, Orbán Viktor 2020-ban még “II. Soros-tervként” hivatkozott rá, és a kimaradás mellett érvelt, de még abban az évben változott az álláspontja, és a hitel felvételét javasolta.
Az is sokszor változott meg, hogy mennyi hitelt venne fel a kormány: idén márciusban még 6,6 milliárd euróról volt szó, ez júliusra 4,8 milliárdra, most pedig 3,9 milliárdra csökkent.
Ennek az oka, hogy az előző terv szerint tervezett 14 beruházásból egy nagyobbat lehúztak a listáról a Portfolio értesülése szerint (azt nem tudni, melyiket).
Miért fontos ez? Az idei és a jövő évi költségvetés alakulását is bizonytalanná teszi, hogy a globálisan romló pénzügyi feltételek miatt megugrottak a magyar állam kamatkiadásai. Emiatt eddig főleg a lakossági forrásokat igyekezett a kormány a magyar állampapírok felé terelni, de az EU-s hitellel ennél jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatna pénzhez.
Mire használják a pénzt? Navracsics szerint főleg az energetikai infrastruktúrához, energiahatékonysági pályázatokhoz, illetve a zöldátállás témakörében lévő projektekre költenék majd.
Nyáron a kormány előzetes vázlatot küldött a terveiről, de a Szabad Európa értesülései szerint ezek közül sok nem felelt meg az Európai Bizottság elvárásainak.
A pénzből 2026 végéig kell megvalósulnia a projekteknek. Navracsics konkrét időpontot nem mondott arról, hogy mikor érkezhet meg, csak annyit, hogy “további egyeztetésekre lesz szükség Brüsszellel”.
Igen, de: a miniszter szerint “vitakérdés a tárgyalások során”, hogy a jogállamisági feltételek teljesülése a hitel lehívására is vonatkozik-e. A Szabad Európa bizottsági forrásai szerint ugyanakkor ezek a feltételek a hitel lehívására is biztosan vonatkoznak.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.
Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.
Elrendelte a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.