Hírlevél feliratkozás
Bogár Zsolt
2022. szeptember 21. 15:44 Közélet

Van-e erőnk távolabbra nézni a közoktatásban?

Jó iskola – Véleménycikk-sorozat a G7 Holnap-ban.

Talán csak az egészségügyben gyűlik össze annyi primer tapasztalat egy humán közszolgáltatás működési színvonaláról, mint a közoktatásban. Gyerekek, tanárok, szülők és hozzátartozók érzik a bőrükön nap mint nap, hogy mennyire működik mindaz, ami az iskola falai között zajlik. Az amúgy mély elkeseredettségre és frusztrációra utaló szubjektív tényezők mellett az objektív adatok (betöltetlen pedagógusi álláshelyek, iskolai lemorzsolódási adatok, országos kompetenciamérések) is egyértelműen arra utalnak, hogy

a közoktatás egyre mélyülő, rendszerszintű válságba került, amiből nehéz meglátni a kiutat.

A közoktatás válságához kapcsolódik egy súlyos társadalmi válságjelenség is. A gyerekek iskolai előmenetele mindig is függött a társadalmi státusztól – de soha nem biztosított ilyen keveseknek mobilitási lehetőséget az iskola, mint manapság. Óriásiak a területi különbségek az iskolai eredményességben, illetve az iskolaelhagyók arányában aszerint, hogy valaki hol él, és ott mekkora arányban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek.

Minél rosszabb szociális környezetben van egy iskola, annál rosszabb a felszereltsége és a szaktanári ellátottsága. A szociális viszonyokat visszatükrözi a szegregáló és a társadalmat szinte kasztrendszerszerűen kiszolgáló  iskolai hálózat: a középosztálybeli családok gyerekeinek szélesebb és minőségibb a kínálat az egyházi- és magániskolákkal, miközben az alacsony státuszúak gyerekei egyre romló helyzetben lévő állami iskolákba járhatnak csak. Ugyanakkor hozzátehetjük: a minőségromlás jellemző a közoktatás szinte teljes spektrumára.

Mindehhez hozzájön a pedagógusok alacsony bérezése, ami alacsony belépési értéket és a teljes életpályára jellemző alacsony bérnövekedési ütemet jelent. Amihez hozzájön az is, hogy a munkaterhelés is megnőtt az emelkedő óraszámokkal és adminisztrációs kötelezettségekkel, valamint a még tömegesebbé váló helyettesítésekkel. A tanári és intézményi autonómia ellenben a túlszabályozott központi tantervekkel, egyentankönyvekkel, illetve a tankerületi rendszerrel jelentősen csökkent. A helyzet annyira rossz, hogy a sztrájkjogot aláásó, a tanárokat egzisztenciálisan fenyegető állami nyomásgyakorlás ellenére is hónapok óta tartanak a pedagógustiltakozások. És amennyire ebben az inflációs környezetben tovább nőnek a megélhetési költségek, úgy nem is fognak elmúlni. Akárcsak a mindent átható rosszkedv és apátia sem.

Kiben van ilyenkor erő, hogy a legfontosabbra fókuszáljon: mi lesz így a gyerekekkel, a jövő generációival? Hogyan lesznek sikeresek egy olyan világban, amiről egyébként csak sejtéseink lehetnek, olyan sok a bizonytalansági tényező? Az már közhelynek számít, hogy a XXI. század kihívásai másfajta készségeket kívánnak, mint amikre az iskola optimalizálva van. A mesterséges intelligencia és a robotok korában az embereknek azokon a kvalitásokon kell dolgozniuk, melyek különlegessé tehetik őket a gépekkel szemben.

Az iskolának pedig épp azoknak a készségeknek a megerősítésében kell segédkezniük, melyek sikeres és boldog felnőtté tehetik a gyerekeket.

A G7 Holnap új részeiben a „Jó iskoláról” olvashatnak majd. Megpróbálunk távolabbra nézni a válságjelenségeknél. Részben abból a meggyőződésből is, hogy az se vezetne jóra, ha nem lenne forráshiányos a közoktatás, és nyugodtan haladhatnánk tovább azon a nyomvonalon, ami most van. Inkább arra fókuszálunk, hogy mi lenne jó a gyereknek, hogy a XXI. században otthon érezze magát és sikerrel tudjon boldogulni. 

Holnap kezdünk!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Bogár Zsolt G7 Holnap Jó iskola közoktatás

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

2022. szeptember 26. 14:27

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fenyő D. György

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

2022. szeptember 30. 18:03

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.

Németh Szilvia

A magyar oktatás sarkon fordult egy verseny közepén, és az ellenkező irányba fut

2022. október 11. 13:04

Az oktatáspolitika fenntartja és növeli az iskolahálózat szétaprózottságát, felerősíti a szociális szelekciót és az etnikai szegregációt, és szűkíti a tanulási lehetőségek körét.

Radó Péter
Bogár Zsolt

Már csak jó irányba kellene tolni a biciklit az oktatásban

2022. október 13. 18:03

Tanároknak, szülőknek, politikusoknak – az egész társadalomnak szemléletváltásra van szüksége, ha 21. századi iskolában gondolkodnak.

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

2022. november 25. 16:37

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek – írja a Prezi társalapítója.

Halácsy Péter

G7 Holnap

Lukács András
2023. augusztus 22. 17:01 Élet

A lényegről kellene beszélni akkor is, amikor a közlekedésről beszélünk

A létünket veszélyeztető klíma- és környezeti válsághoz való alkalmazkodáshoz a városi közlekedést is alapvetően át kell alakítani.

Bogár Zsolt
2023. augusztus 9. 16:23 Élet

Varázsolj kis cilinderből nagy nyulat!

Klímasemlegesség, e-mobilitás, kapacitásszegény infastruktúra - ezek a városi közlekedés problémái.

Vargha Márton
2023. július 25. 16:22 Élet

Klubtagságival lehessen közlekedni a városban!

A sofőr nélküli autók korában a város nyújtotta szolgáltatássá alakulhat a közlekedés, amelyért használatarányos klubtagsági díjat kell fizetni. Bár mindez távolinak tűnhet, ideje lenne rá felkészülni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.