Hírlevél feliratkozás
Németh Szilvia
Oktatáskutató, szociológus, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ kutatója, ügyvezetője. Érdeklődése elsősorban a méltányosság, a minőségi oktatás és a kreatív pedagógia témakörére irányul. 2015 óta a Kreatív Partnerség Magyarország program vezetője, 2016 és 2020 között az OECD CERI „A kreativitás fejlesztése és mérése az oktatásban” nemzetközi kutatási projektjének magyarországi koordinátora, szakmai vezetője. Szakmai munkájával támogatja a kreatív tanítás és tanulás magyarországi meghonosítását.

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

2022. szeptember 30. 18:03

A G7 Holnap – Jó iskola-sorozatunk segít végiggondolni a gyerekek szemszögéből, hogy milyennek kellene lennie az iskolának a 21. században, melyek azok a készségek, amelyeknek a fejlesztése a jövő miatt fontos.

2020-ban, a pandémia első hullámának lecsengése után Michael Fullan, a Torontói Egyetem nagy hatású pedagógiai gondolkodója és kollégái egy kiáltványszerű dokumentumban arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes lenne egy kis időre megállni, és újragondolni magát az oktatást, ahelyett, hogy visszatérnénk a koronavírus-járvány előtti időkben megszokotthoz.

Az oktatás célja nem csupán a Covid-19 túlélése, hanem az is, hogy valami lényegesen „jobb” eredményt érjünk el, mint 2019-ben

– írták. A kiáltvány szerint az iskola akkor tud hosszú távon is attraktív maradni a tanulók számára, ha sokkal inkább igazodik nemcsak a gyermekek igényeihez, érdeklődéséhez, de

meghallgatja és figyelembe veszi nem konvencionális javaslataikat is, és biztosítja számukra a társas tanulás örömét,

úgy, hogy közben az egyéni fejlődési szükségleteket is kielégíti.

Fullan mélységi tanulási modelljének középpontjában az úgynevezett hat 21. századi alapkompetencia (6K – kommunikáció, kollaboráció, kreativitás, kritikai gondolkodás, kultúra/állampolgári ismeretek, „karakter oktatás”, jellemformálás) fejlesztése áll, amelyhez szükség van megfelelő tanulási környezetre és digitális felkészültségre, továbbá jó pedagógiai gyakorlatokra és tanulási együttműködésekre, partnerségekre.

 

A mélységi tanulás modellje*Forrás: The essence of deep learning. Fullan, Quinn et al, 2020

Az együttműködés az alap

A 2020-21-es iskolabezárások után készült kutatások szinte mindegyike kitér arra, hogy a távoktatásban tanulók leginkább a társas kapcsolatok, a tanárokkal és a tanulótársakkal való minőségi interakciók hiányát nevezték meg legnagyobb veszteségként. A jelenléti oktatás újraindulásakor egyértelműen felértékelődtek az együttműködésnek, a közös gondolkodásnak teret biztosító tanulási szituációk. Az említett 6K mindegyike együttműködés-alapú készség, így fejlesztésük is főként társas közegben lehetséges.

A kreatív gondolkodás is majdnem mindig társas cselekvés, amelyet többnyire egy egyén vagy csoport előtt álló, megoldandó probléma vagy kérdés hív életre. Az elmúlt évtizedben az iskolák kapcsán a kollaboratív problémamegoldás és a kritikai gondolkodás – mint a kreatív gondolkodás két kiemelt területe – került a figyelem középpontjába, de alapvetően az együttműködés önmagában is a kreativitás egyik építőeleme.

Az idei OECD PISA-mérés innovatív kiegészítő komponense a tanulók kreatív gondolkodását hivatott feltérképezni. A mérés alapja a kreativitás öt elemből álló modellje, amely úgy tekint a kreativitásra, mint a mindenkiben megbúvó, az iskolában is fejleszthető készségre. A modell egyik megalkotója, Bill Lucas, a Winchesteri Egyetem pedagógiaprofesszora szerint ez az ötelemű rendszer éppúgy értékeli a felfedező, lehetőségkereső gondolkodást, mint a fókuszált elemző problémamegoldást. Emellett lehetőséget ad a kreativitás tág értelmezésére, valamint támpontul szolgál az iskolai fejlesztés megtervezéséhez. Az öt kreatív diszpozícó

a kíváncsiság, kitartás, együttműködés, fegyelem és a képzelőerő,

amelyek mindegyike további, könnyen megragadható alegységekre bontható, lehetővé téve azok betervezését a tanórai munkába.

 

A kreatív gondolkodás diszpozíciói*Lucas – Spencer, 2017

Napjaink komplex kihívásainak kezelése kreatív együttműködéseket igényel. Nemcsak a kreatív egyének, de a munkáltatók sem győzik hangsúlyozni a kreatív folyamatok szociális dimenzióit: az ötletek, elképzelések, részeredmények, eredmények megosztását másokkal; egymás munkájának konstruktív értékelését; illetve több ötletből egy közös koncepció létrehozását. A kreatív szektor tapasztalatinak a tanítás-tanulási folyamatba való átemelésével lehetőség nyílik –  még a hagyományos tantárgystruktúra megőrzésével is – a tanulók kreativitásának mindennapi iskolai fejlesztésére. Azonban fontos figyelembe vennünk, hogy miként a gyermekközpontú pedagógiák mindegyike, úgy a kreatív pedagógia sem létezhet megfelelő tanulási környezet nélkül.

A hagyományos pedagógiai gyakorlattól eltérően, az úgynevezett innovatív és/vagy kreatív pedagógiák egyértelműen a tanárközpontú, frontalitásra építő gyakorlat ellenében egy olyan tanulási környezet kialakítását célozzák meg, amely

interaktív térként működve a tanulót helyezi a középpontba, és a tanításról a tanulásra helyezi a hangsúlyt.

Angliai osztálytermi kutatások*McLellan, Ros – Galton, Maurice – Steward, Susan – Page, Charlotte: The Impact of Creative Partnerships on the Well-Being of Children and Young People. 2012, University of Cambridge–CCE. rámutatnak arra, hogy a tanuló „magasan teljesít” az olyan oktatási közegben, ahol maga is a tanulás alapvető forrása, és ahol a mobilitás, az érzelmek, a csapatmunka és a kockázat a tanulási folyamat szerves részét képezik. Az ilyen jellegű oktatásban a gyermek egész lényével tapasztalja meg a tanulás élményét – a tanulás tehát nem csupán mentális folyamat, hanem olyasvalami, ami testüket, érzelmeiket, társas készségeiket is megmozgatja. Ez a fajta „magas teljesítmény” a gyermekben a jóllét érzését alakítja ki, ami pedig a sikeres tanuláshoz szükséges reziliencia és magabiztosság alapja. E gyakorlati módszerek hatékonysága abban rejlik, hogy támogatják a fenntartható tanulás két fontos forrását: az aktivitást és a motivációt.

Ezekben a közegekben a tanár fő szerepe pedig az, hogy tervezőként és irányítóként jegyzi a tanulási folyamatot. Nem a tudás letéteményeseként, hanem a tanulás támogatójaként jelenik meg. Jól működő tanulási tereket próbál létrehozni, és előremozdítja a benne folyó munkát. Odafigyel arra, hogy autentikus, a gyerekek életére reflektáló, kihívásokkal teli feladatokkal találkozzanak a tanulók, illetve, hogy látható legyen számukra, hogy egy-egy megvalósított feladat/tevékenység során honnan hova fognak eljutni, és hogy tisztában legyenek az eredményességük kritériumaival, illetve saját kompetenciáikkal. Az interaktív tanulási tér egy olyan befogadó közeg, ahol helye van az érzelmeknek, a reflexióknak és az együttműködésnek, és akkor működik valóban jól, ha a benne tanulók önirányító, a saját tanulásukért felelős résztvevőkké válnak.

Beépíthető a tantervbe

Miként számos nemzetközi példa is mutatja*Szettele Katinka: Kreatív pedagógia, in: Új Pedagógiai Szemle, 2020/11-12. 58-82.o., a kreatív gondolkodás fejlesztésének a beágyazása a tantervbe megvalósítható, ami nemcsak a tanulók kreativitásának fejlesztése szempontjából fontos, hanem azért is, mert pozitív hatással van a tanulói teljesítményre. Sőt, tantervi beágyazottság híján, világszerte egyre több iskola tanít kifejezetten kreatív gondolkodást úgy, hogy építőelemeinek fejlesztését beépítik az óratervekbe, és olyan tanítási és tanulási módszereket választanak, amelyek lehetővé teszik a kreativitás fejlesztését. Lucas és Spencer kutatásai szerint azok az iskolák, amelyek kreatív gondolkodókat nevelnek, hajlamosak egy ehhez hasonló négylépcsős folyamatot alkalmazni:

  1. lépcső: a kreatív gondolkodás, a kreativitás koncepció mélységi megértésének támogatása;
  2. lépcső: kedvező osztálytermi légkör megteremtése, tanulók közötti együttműködés megalapozása;
  3. lépcső: a kreatív gondolkodás fejlesztésének leginkább megfelelő pedagógia, tanulásszervezés kiválasztása;
  4. lépcső: a tanulók tanulás iránti elkötelezettségének megtámogatása.

Az első lépcső megköveteli a tanároktól, hogy pontosabban fogalmazzák meg, milyen szemléletet képviselnek, mit próbálnak fejleszteni, akárcsak egy új történelmi vagy természettudományi tananyag bevezetésekor. A második szakasz olyan kedvező légkör megteremtését célozza, amely

lehetőséget kínál a felfedezésre, a kockázatvállalásra, izgalmas és szokatlan kontextusokra, szabadon áramló gondolkodásra és kritikai reflexióra,

amelyben a tanulókat arra ösztönzi, hogy felelősséget vállaljanak saját tanulásukért. A harmadik szakasz arra kéri a tanárokat, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg a tanítási módszereik kiválasztásakor, azaz legyenek körültekintőek abban, hogy egy kívánt eredmény eléréséhez melyek a leginkább megfelelő tanulási módszerek.

Lucas és Spencer szerint öt, egymással összefüggő pedagógia különösen fontos a kreatív gondolkodás művelése szempontjából:

  • Problémaalapú tanulás: olyan tanulás, amely valós problémákat állít fókuszba, és szigorú kutatási folyamaton keresztül lehetővé teszi a tanulók számára, hogy kutatást végezzenek, integrálva mind az elméletet, mind a gyakorlatot.
  • Osztálytermi tanulási közösség: a tanítás és a tanulás mélyen szociális megközelítése, ahol a cél egy osztály kollektív tudásának előmozdítása, és ezáltal az egyéni tudás gyarapodásának támogatása.
  • Játékos kísérletezés: új ötletek tudatos, sokszor játékos, olykor nem tudatos generálása, a tudás és tapasztalatok szintézisének explicitebb megközelítése.
  • Növekedési gondolkodásmód: a kifejezés Carol Dweck-hez és Angela Lee Duckworth-hez köthető, akik szerint a tanulóknak meg kell érteniük, hogy ahogy gyakorolnak dolgokat, a gondolkodásra és viselkedésre való képességük növekszik.
  • Tudatos gyakorlás: olyan erősen strukturált tevékenységek sorozata, mint a vázlatkészítés, újratervezés, prototípus-készítés, amelyek célja a teljesítmény javítása.

A negyedik lépcső arra emlékeztet, hogy a fiatalok természetükből adódóan kreatív gondolkodók, és életük számos területén kifejleszthetnek kreatív szokásokat, nem csak az iskolában. Azok az iskolák, amelyek aktívan törekszenek a kreatív gondolkodás fejlesztésére, általában arra ösztönzik a tanulókat, hogy osszák meg iskolán kívüli tevékenységeik tapasztalatait tanulótársaikkal és tanáraikkal.

Mire van szükség ahhoz, hogy megvalósulhasson minden ilyen extra tevékenység, ami nem fér bele könnyen a hagyományos iskolai struktúrákba? Olyan iskolavezetők és tanárok, akik felismerik, hogy a kreatív gondolkodás valóban beépíthető a tantárgyi tanításba, akik interdiszciplináris szemléletűek, és olyan projekteket szerveznek, amelyek szorosan kapcsolódnak diákjaik valódi érdeklődéséhez – állapítja meg a szerzőpáros.

Miként az OECD egyik legújabb kutatási jelentése*Teachers Getting the Best out of Their Students, 2021. megállapítja, a tanárok együttműködési hajlandósága nemcsak saját pedagógiai fejlődésükre van hatással, hanem pozitív hatással bír a tanulók tanulására és az iskolai klímára is. A tanári közösségen belüli kollaboráció és egymás támogatása pozitív mintául szolgál a tanulók számára, erősíti a pedagógusok énhatékonyságát, és a 2016-os PISA mérés szerint javítja a tanulók teljesítményét is. Vankriegen és munkatársainak kutatási eredményei szerint megfelelő tanári együttműködésről ugyanakkor csak bizonyos feltételek megléte mellett beszélhetünk. Ilyen például a tanárok autonómiaérzetének a fenntartása, és annak biztosítása, hogy a kollaboráció kiegyensúlyozott időigénnyel és munkateherrel jár. Ezeknek a feltételeknek a biztosítása össztársadalmi érdek, a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás biztosításának egyik záloga.

A G7 Holnap Jó iskola sorozatának szerkesztője Bogár Zsolt és Simon Andrea.

G7 Holnap

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Bogár Zsolt
2022. december 3. 15:45 Élet

Szimbiózisban: együtt vagy egymás ellen?

Hétfőn indul az új sorozat a G7 Holnap-on az állami és a magánegészségügy együttéléséről.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Fontos

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.