Hírlevél feliratkozás
Méhes Martina
Az Energiaklub ügyvezetője és szakmai igazgatója. Okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök. Szakterülete a megújuló energiák, a klímaváltozás, valamint az atomenergia. Felügyelte nagyméretű napelemparkok fejlesztését, készített KFI stratégiákat a karbonkibocsátás, a napenergia, az informatika, valamint természetvédelmi szakterületeken. Számos díjat kapott a fenntarthatóság tudományos alapú megközelítésének előmozdításáért.

Száz százalékban megújuló energiát használni nem vágyálom, hanem maga az út

2022. február 14. 16:07

Manapság számos diskurzusban találkozunk azzal az értelmezési zavarral, hogy a cél és az eszköz fogalmai felcserélődnek, keverednek. A klímavédelem területén, jelen esetben annak energetikai vonatkozásában, rendkívül fontosnak tartom tisztázni, hogy mikor beszélünk vízióról, hosszú távú célokról, és mikor a megvalósításhoz szükséges eszközökről.

Amikor ezeket a kategóriákat önkényesen felcserélik, könnyen kialakulnak olyan ideológiai viták, amelyek azt a látszatot keltik, hogy a megújuló energia 100 százalékos alkalmazása valamiféle politikai kérdés. Egy „zöld identitás”, egy A vagy B opció, amelyet vagy elutasítunk vagy támogatunk, annak függvényében, hogy hova pozicionáljuk magunkat a politika pólusain.

A nemzeti 100 százalékos megújuló energia alkalmazása lehet cél és lehet eszköz.

Amennyiben célként azonosítjuk, nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy egyedüli célként tűzzük ki, és kizárólag az energetika „kerítésein” belül tervezünk és gyors paradigmaváltást várunk. Magyarországon a 100 százalékos megújuló energia alkalmazás csakis hosszú távon, jelenlegi modelljeink szerint minimum 30-40 éves időtávlatban realizálható. Továbbá szem előtt kell tartanunk, hogy önmagában az energetikai rendszerünk teljes átállása megújuló energiára

nem elég az európai uniós klímavédelmi és fenntarthatósági célok eléréséhez.

Tehát ne ringassuk magunkat illúzióban, hogy ha ezt sikerülne meglépni, akkor nincs több dolgunk.

Ahhoz, hogy legalább az évszázad második felére megközelítsük a 100 százalékos értéket, ma sokkal jelentősebb ambíciókat kell érvényesítenünk, mint amik a nemzeti stratégiákban és tervekben szerepelnek. Fontos lenne, hogy az érintettek – a gazdasági, politikai szereplők, de maguk az állampolgárok is – ne a másikra mutogatva próbálják igazolni limitált cselekvőképességüket. Már nem arról kell szólnia a diskurzusnak, hogy elérhető-e a 100 százalékos megújuló energiára való átállás, hanem arról, hogy hogyan és milyen ütemben.

Mit kell ma tennünk ahhoz és milyen szakterületeken, hogy megvalósuljon? Mit kell tenni ahhoz, hogy a megújuló energia alkalmazása ténylegesen fenntartható legyen, mind környezeti, gazdasági, társadalmi szempontból? Valóban helyesen mérlegeltük a kockázatokat, amikor az ellátásbiztonságról beszélünk? Hogyan illeszthetők az új energetikai és informatikai technológiák a stratégiáinkba? Hogyan készíthetjük fel a társadalmat, hogy ezekben a kérdésekben véleményt és érdekközösségeket formáljanak?

Ez csak néhány a több száz kérdés közül, amelyek megválaszolására aligha találunk elegendő hazai kutatást, irodalmat, nyílt diskurzust. (Az Energiaklub 2016-ban készített erről átfogó kutatást, valamint a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület 2011-es tanulmánya foglalkozott mélyrehatóan a témával.)

Ha a 100 százalékos megújuló energia alkalmazására, mint célra tekintünk, akkor

az ehhez szükséges eszközök tárháza igen széles, nemzetközi jó példákkal sokszorosan alátámasztott.

(Például kedvező gazdasági és rugalmas szabályozási környezet, szociális és önkormányzati programok, hálózati infrastruktúra és informatikai fejlesztések, szemléletformálás, adatmegosztás és átláthatóság támogatása stb.) Ennek ellenére ma Magyarországon a megújuló energia alkalmazásának területén – legyen az elméleti tudás, tapasztalat vagy éppen ezek hozzáférhetősége – még súlyos elmaradásokkal szembesülünk.

Decentralizált struktúrákat!

A megújuló energiák nagyarányú alkalmazásának alapfeltétele a decentralizált struktúra. A decentralizált rendszerek célja a helyi gazdaságok fejlesztése. Profitszerzés helyett a fenntartható szükséglet kielégítése a természeti ciklusok modellezésével, a helyi kultúrákra és természeti értékekre alapozva. Magyarországon viszonylag egyszerű lépésekkel és szemléletváltással óriási eredmények lennének elérhetők. Nincs feltétlenül szükség jelentős beruházásokra sem, mert a jelenlegi rendszer is tartalmaz olyan elemeket, amelyek

hatékonyabb alkalmazásával a célok részben megvalósulhatnak.

A fenntarthatóságra való törekvés legfontosabb beavatkozási pontjai: az energiatermelés, a megtakarítások (nyersanyag, energia, víz, hulladék), valamint a foglalkoztatás, ahol arra kell törekedni, hogy a munkaerőt mindinkább helyben tartsák. A decentralizált energiatermelés ezekre mind megoldást nyújt, hiszen tisztán, biztonságosan látja el a lakosságot és a helyi kisgazdaságokat hővel és villamos energiával, munkahelyeket teremt, valamint megfelelő oktatással és szemléletformálással az embereket hatékonyabb erőforrás-gazdálkodásra ösztönzi.

Magyarországon szinte a teljes villamos energia ellátásunkat két energiaforrásra alapozzuk a következő minimum 30 évben: atom- és napenergia. Véleményem szerint csupán két erőforrásra alapozni egy nemzet energiaellátását

rendkívül kockázatos, különös tekintettel arra, hogy az előbbinél folyamatos üzemanyag importra szorulunk.

Hiába az utóbbi évek jelentős napelemes teljesítménybővülése, a közelmúltban a megvalósítási szakaszban ragadt nagyobb beruházásokat (körülbelül 900 megawattnyi névleges beépített összteljesítmény) több éves csúszások fenyegetik, a lakossági napelemes beruházásokkal kapcsolatban is rengeteg a probléma. A nagy területet igénylő napelemes beruházások szintén aggályosak lehetnek mezőgazdasági, természet- és tájvédelmi, valamint fenntarthatósági szempontból. Pedig a világ számos országában fél évszázados múltra tekint vissza a kettős hasznosítás fogalma (például az agroPV), más néven azok a rendszerek, amikor egyazon földterületen folytatnak villamos és/vagy hőenergia termelést, valamint ehhez kapcsolódóan általában valamilyen mezőgazdasági tevékenységet.

Érdemes végigvenni azokat az eszközöket és fejlesztési területeket, a teljesség igénye nélkül, melyek nélkülözhetetlenek  a 100 százalékos megújuló energia alapú energiatermelés megvalósításához.

  • K+F+I

A 2018-as Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervben az egyik hangsúlyos terület a megújuló energia. Ezen belül konkrétan felsorolnak egy sor technológiai prioritást (fenntartható biomassza és biogáz-, nap-, geotermális-, vízenergia, depónia gáz, szennyvíziszap, tüzelőanyagcella és hidrogénalapú energiatermelési technológiák, az anyagukban nem hasznosítható hulladékok felhasználását biztosító technológiák). Ugyanígy a Nemzeti Energia és Klímatervben visszaköszönnek bizonyos elemek (például a biomassza hasznosítása az egyedi fűtőberendezésekben és a távhőszolgáltatásban, környezeti hő hasznosítása hőszivattyúk használatával, a geotermikus hőenergia-potenciál kiaknázása). Mindezek ellenére az elmúlt 5-10 évben

rettenetesen kevés programot láttunk ezek ösztönzésére.

Természetesen léteznek kisebb-nagyobb sikertörténetek, de arányaiban véve jelentősen le vagyunk maradva az ilyen irányú KFI tevékenységekben. Reméljük, az új KFI stratégia megvalósítása során ezek a területek kiemelt figyelmet kapnak.

A szélenergia, különös tekintettel annak KFI területére, sajnos továbbra sem szerepel semmilyen nemzeti tervben, stratégiában. Véleményem szerint ez súlyos hiba és 2022-ben ideje lenne hátrahagyni az ésszerűtlen ellehetetlenítését a szélenergia nagyobb arányú alkalmazásának.

A biomassza és biogáz széleskörű alkalmazásának potenciálja továbbra is kiaknázatlan, egyes iparági szereplők szerint ösztönző és támogatási programok hiányában a jelenleg futó, csekély számú KFI programokat csak a szakma iránti elhivatottság tartja életben.

  • Villamosenergia-átviteli infrastruktúra, mikrohálózatok fejlesztése

Ahhoz, hogy a decentralizált, megújuló energia alapú kiserőművek teret nyerjenek, az elosztó hálózatnak alkalmazkodnia kell. A 2020-as hálózatfejlesztési terv a napelemes kapacitások rohamos bővülésére tekintettel már két különböző forgatókönyvet is bemutatott, ami elősegíti a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek hatékony integrálását. A beruházási javaslatok között kitér innovatív megoldásokra is.

A mikrohálózat a kis-, vagy középfeszültségű hálózatnak egy olyan jól körülhatárolható része, amely fogyasztókból, és legalább két villamos energiatermelő egységből áll. A mikrohálózat alapvetően a villamos energia hálózattal szinkron üzemel, de saját szabályozása/vezérlése révén arra is képes, hogy hosszabb-rövidebb ideig önellátó módon, a hálózat többi részétől (teljesen, vagy részlegesen) leválva, szigetüzemként is üzemeljen.

Ez utóbbi segíti az energiahálózat egyenletes, stabil működését, miközben

megbízható áram- és hőellátást biztosít főként izolált, alacsony jövedelmű közösségek számára. További előnye a magas hatásfok,

mivel a fogyasztók közvetlen közelében termelt villamos energiát nem kell elvezetni, így a kisebb veszteségek miatt a hatásfok a 35-40 százalékról akár 80 százalékra növelhető. Hátránya, hogy az eddiginél sokkal kifinomultabb vezérlőrendszerekre, informatikai hálózatra van szükség.

  • Informatika

Az adattudományok alkalmazása jelentős szerepet játszik a megújuló energia szektor mai és jövőbeli működésének javításában. A közvetlen hatékonyságnövelésen és költségmegtakarításon túl a digitalizáció magában rejti az alapvető, rendszerszintű változások katalizálásának lehetőségét. Azáltal, hogy a fejlett digitális eszközök képesek a keresletet valós időben igazítani a teljes rendszer igényeihez, fogyasztók és termelők milliói számára nyitja meg a lehetőséget, hogy villamos energiát értékesítsenek, vagy értékes szolgáltatásokat nyújtsanak a hálózatnak.

A digitalizáció lehetővé teszi nagyszámú egyedi energiatermelő egységek és fogyasztói berendezések összekapcsolását, felügyeletét, aggregálását és vezérlését. A digitalizáció előrehaladtával egy erősen összekapcsolt rendszer alakulhat ki, amely egyre több lehetőséget kínál az energia és a hálózati szolgáltatások helyi kereskedelmére. Ahogy ez a fizikai struktúra fejlődik és az érintettek szerepe megváltozik, a központosított hálózatok, az átviteli hálózatok tulajdonosai és üzemeltetői továbbra is a villamos energia ellátás „gerincét” fogják adni, amely egyensúlyba hozza a teljes villamosenergia-rendszert.

Az adattudományok alkalmazásának jelentősége a megújuló energia szektorban világszinten exponenciálisan növekszik, Magyarországon pedig még

csak most kezdünk feleszmélni, hogy milyen lehetőségeket nyújt a Big Data, a blockchain, a machine- és deep learning, valamint a mesterséges intelligenciák alkalmazása.

Ezek az alkalmazások, bár sokaknak talán csak divatos informatikai kifejezések, a valóságban hozzásegíthetnek minket egy fenntartható, környezetközpontú energetikai rendszer kiépítéséhez. A digitalizáció mértéke az energetikában ma Magyarországon elmaradottnak tekinthető.

  • Energia közösségek és szemléletformálás

2013 óta tűkön ülve vártam, de „jobb később mintha soha” alapon örömmel töltött el, hogy 2021-ben megszületett az energiaközösség hazai definíciója, valamint a villamos energia törvény is kapott egy viszonylag rövid módosítást. Sajnos még mindig nagyon messze járunk attól, hogy mindennapossá váljon a közösségi energiatermelés, pilot projekteket is csak félve, szinte a kudarcra készülve tervezünk. Pedig a megújuló energia legideálisabb megvalósítása a közösségi energián keresztül értelmezhető.

Hiányzik a megfelelő tudásmegosztás és információcsere, még mindig nem elég támogató a szabályozási és engedélyezési környezet, és továbbra is erős a történelmi viszolygás a szövetkezeti formáktól, amire az energiaközösségek működtetéséhez szükség van.  Ahogy egyre jobban megismerem a hazai szakmai civil szervezetek munkásságát (az Energiaklub előtt kizárólag a forprofit szektorban dolgoztam), úgy egyre nyilvánvalóbb számomra, hogy

óriási mennyiségű tudás és tapasztalat vész kárba

azáltal, hogy ezek a szervezetek rendszeresen a létbiztonságukért küzdenek, ahelyett, hogy állami támogatás mellett arra koncentrálhatnának, amihez értenek: szakmai tudással, tapasztalattal, innovatív kommunikációval támogassák a közösségeket, önkormányzatokat, döntéshozókat, de akár a vállalatokat is céljaik elérésében.

Külön cikket érdemel az energiahatékonysági szempontok bemutatása és a 100 százalékos megújuló energia alkalmazásához való viszonya, így ezt a témát jelen írás keretein belül nem említem.

Nem a közös értelmezéseket kellene felülírni

Egy másik tisztázandó alapvetés, ami napjainkban sok félreértéshez vezet, hogy a megújuló, fenntartható, zöld, klímasemleges, klímabarát, karbonmentes és egyéb jelzők felcserélhetők lettek, értelmezési határaik és dimenzióik elmosódtak. Pedig ezek a hívószavak nagyon is különböző minőséget hordoznak. Az uniós taxonómia, jelen formájában, erre a problémára

még inkább ráerősít.

(Az EU rendeletben írta elő, hogy mi számít fenntarthatónak és ez alapján mi jogosul támogatásra – ebbe a körbe bekerülne a nukleáris energia és a földgáz is – a szerk.) Jogszabályba foglalná, hogy jelentéseik nem tudományos konszenzuson alapszanak, hanem üzleti érdekek és önkényes nézőpontok kérdése csupán.

Napjainkra tulajdonképpen a megújuló energia egyet jelent a zölddel: ha valami zöld, akkor az egyértelműen fenntartható és társadalmilag hasznos (ez nem igaz). Ha valami klímasemleges, az bizonyosan (károsanyag)kibocsátásmentes (szintén hamis). Ami kibocsátásmentes, az minden aspektusában ártalmatlan a környezetünkre és egészségünkre (ez sincs így). Ameddig alapvető kérdésekben és definíciókban nem tudunk megállapodni, addig a megújuló energia területén is joggal merülnek fel ideológiai viták.

A megújuló energia alkalmazása kizárólag akkor fenntartható, környezet- és társadalomközpontú, ha aktív politikai és gazdasági akarat mellett képesek vagyunk együttműködni a közös cél érdekében. Körültekintően kell tervezünk és nem szabad idegenkedünk új technológiákat és megközelítéseket kipróbálni. Oktatni, kutatni, elemezni, tesztelni, kommunikálni, újra és újra.

A 100 százalékos megújuló alapú energiatermelés sok esetben kapja meg a „zöld vágyálom” bélyeget, mellyel a tudományos kutatásokat, modelleket és konklúziókat figyelmen kívül hagyva egy lendülettel érvénytelenítik a koncepció létjogosultságát is. Azt az illúziót keltik, mintha ennek támogatói ignorálnák a gazdasági fejlődést, az ellátás- és nemzetbiztonságot, vagy éppen energetikai függőségünk mérséklését. Holott pontosan ezeket a szempontokat szem előtt tartva logikus út vezet odáig, hogy a vízió

a 100% megújuló alapú energiatermelés kell legyen.

És ehhez minden eddiginél jobban szükséges ösztönözni az iparági, és azon túlívelő diskurzusokat, tudományos kutatásokat, projekteket és együttműködéseket.

A G7 Holnap Energia sorozatának szerkesztője Bogár Zsolt és Simon Andrea.

G7 Holnap

Pálinkás József
2022. június 29. 17:54 Világ

Inkább Oroszországnak fáj a tudományos együttműködések korlátozása

A Nyugatnak az orosz tudósok személyes hozzájárulása és néhány nyersanyag hiányozhat, Oroszországnak viszont a legmodernebb kutatási eszközök.

Vágó Erika
2022. június 27. 18:03 Élet, Világ

Egyik legjobban fizető piacát veszítette el a magyar turizmus a háború miatt

Ha az orosz piac hosszabb időre elveszik, a bevétel mellett nagyon sok szakértelem és képzett munkaerő is eltűnhet idehaza az ágazatból.

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Fontos

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.