Hírlevél feliratkozás
Kaderják Péter
Közgazdász, a Zéró Karbon Központ (BME) vezetője, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője. Korábban több jelentős államigazgatási pozíciót töltött be: többek között volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára; a Magyar Energia Hivatal elnöke és a gazdasági miniszter kabinetfőnöke is. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) alapítója és igazgatója 2004 és 2018 között. Jelenleg olyan szakpolitikai javaslatokon, projekteken, kutatási és oktatási programokon dolgozik, amelyek egy klímasemleges Magyarország megteremtését célozzák.

Az energetika a frontvonala a zöld átállásnak

2022. február 2. 06:33

Azzal kezdem, miről nem kell szólnia ennek a vitának. Alapvetésként fogadjuk el, hogy a jelenleg zajló éghajlatváltozás az emberi tevékenységgel is kapcsolatban van, és egzisztenciális fenyegetést jelent. Ezzel összefüggésben fogadjuk el, hogy az emberiség gazdasági tevékenységének megváltoztatása képes pozitívan befolyásolni ezt a folyamatot.

Továbbá: egy klímasemleges gazdaságra történő magyar átállásnak globálisan is jelentős klímavédelmi haszna van. Ha Magyarország lenullázza káros szén-dioxid-kibocsátását (kb. 60 millió tonna/év), akkor az – a jelenlegi kvótaáron számolva – a magyar GDP 3,5 százalékának megfelelő környezeti haszonnal járna (kb. 1728 milliárd forint elkerült költség).

Tehát ha irányt kéne szabnom a G7 által kezdeményezett, a hazai energiaellátás jövőjéről folytatandó szakmai párbeszédnek, akkor azt javasolnám, hogy az

ne a klímarettegők és klímaszkeptikusok közötti terméketlen terepen folyjon.

A klímarettegők szerint az emberiségnek le kellene mondania a gazdasági növekedésről és az emberi természetnek fundamentálisan meg kellene változnia. A klímaszkeptikusok szerint pedig nincs is probléma, a zöld átállás csak egy buta és rossz álom, amiből rövidesen felébredünk, és minden mehet a régi kerékvágásban.

Mindkét irány zsákutcás válasznak tűnik, ami nem vezet egy megvalósítható és értelmes gazdasági programhoz.

Az energetikai zöld átállás nemzetközi kontextusa

Én úgy értékelem, hogy az emberiség valójában már döntött a zöld átállás mellett. A nettó zéró kibocsátás e század közepére történő elérését vállaló országok összesített éves kibocsátása meghaladja az éves globális kibocsátás 80 százalékát. A klímasemlegességi cél elérése mellett elköteleződött globális nagyvállalatoknak is már többezres a tábora.

A zöld átállásnak az energetika a frontvonala. Ez érthető, hiszen a globális klímagáz kibocsátások 80 százaléka a fosszilis energiahordozók (szén, olaj és földgáz) használatához kapcsolódik, miközben az emberiség energiafelhasználásának 80 százalékát még ma is a fosszilis energiaforrások adják. Ez tehát azt jelenti, hogy a globális klímavédelmi erőfeszítések sikere

a fosszilis energiahordozók tiszta energiaforrások felhasználására támaszkodó kiváltásának sikerén áll vagy bukik.

A gőzerővel, globálisan zajló zöld átállás ezért elsősorban a fosszilis energiahordozók utáni kor energetikai megoldásait kutatja. Ez az átállás példátlan beruházási és innovációs igénnyel jár, gazdaságfejlesztési és geopolitikai jelentősége vitathatatlan. Erről a hajóról Magyarországnak nem szabad lemaradnia – illetve leszállnia, hiszen jelenleg az uniós politika részeként és saját jogon is rajta van.

Szerintem a következő hetek vitája ezen a fórumon akkor lehet hasznos, ha segít jobban megértenünk, hogy a karbonmentes technológiák tömeges használatára történő fokozatos átállás hogyan érinti a jövő Magyarországának energetikai önrendelkezési képességét, gazdasági versenyképességét ellátásbiztonságát.

Emellett arra a kérdésre is választ ad, hogyan lehet a zöld átállást olyan pozitív gazdaságfejlesztési programmá formálni, amellyel Magyarországnak érdemi szerepe lehet a jövő energetikai megoldásaiért folyó, globális technológiai versenyben.

Azt kell látnunk, hogy a karbonmentes gazdaságra történő átállás jelentősége túlmutat a klímavédelmi szempontokon:

  • Az aktív nettó zéró kibocsátást támogató politikák tudják helyzetbe hozni a nemzeteket, hogy a fosszilis energiahordozók utáni kor technológiáiért és az azokhoz szükséges humán és természeti erőforrásokért folytatott globális versenyben sikeresek legyenek.
  • Így az EU klímapolitikai intézkedéseit (lásd Európai Zöld Megállapodás, „Fit for 55” szabályozási csomag), és az ebből fakadó technológiai és üzleti innovációs kényszert is tekinthetjük „kötelező mutatványnak” a Kínával és az USA-val folytatott technológiai versenyben.
  • E politika a fosszilis energiahordozókban szegény EU – és ezen belül Magyarország – számára növekvő energetikai szuverenitást is ígér és – régóta hiányzó – gazdaságfejlesztési víziót is ad.
  • Noha Magyarország vegyes esélyekkel vesz részt ebben a versenyben, még nagyon jól is szerepelhet.

Az energetikai zöld átállás kulcsterületei Magyarországon

A zöld átállás és az ahhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés hosszú távú irányait kijelölő legfontosabb hazai szakpolitikai dokumentum a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS). Az NTFS eredményei alapján az energetikai zöld átállás kulcsterülete – az energiafogyasztás racionalizálása, az energiahatékonyság javítása mellett – a villamosenergia-termelés megszabadítása az üvegházhatású gázok (ÜHG)-kibocsátásától (dekarbonizáció).

A karbonmentes (nukleáris és megújuló alapú) technológiákkal előállított villamosenergia-termelés révén valósulhat meg a földgáz és az olajtermékek kiváltása. Földgáz esetében az épületek fűtésénél, hűtésénél, valamint az ipar területén válthatnak zöld áramra, az olajtermékeknél pedig a közlekedésben. A dekarbonizációs követelmény miatt a hazai lignitvagyonra középtávon is már csak stratégiai energiatartalékként érdemes tekintenünk.

A célok elérését a nukleáris technológia mellett olyan

zöldtechnológiák tömeges alkalmazása segíti majd elő, amelyek dominálni fogják a fosszilis energiahordozók utáni kor energetikai megoldásainak piacait.

Ezek közül ma az időjárásfüggő (nap és szél) megújuló villamosenergia termelési technológiák, az elektromos gépjárművek és akkumulátorok, a nagy mennyiségű, szezonális elektromos energia tárolási technológiák, és a (zöld)hidrogén gazdaság kialakulásához kapcsolódó technológiák tűnnek meghatározónak.

Az alacsony karbonkibocsátással működő villamosenergia-termelési technológiák a fosszilis áramtermeléssel ellentétben magas beruházási költséggel és közel nulla működési költséggel rendelkeznek. A beruházások optimális üzemmérete, az életciklusuk alatt jelentkező kockázati profiljuk is jelentősen eltér azoktól. Ez jelentős kihívás a finanszírozók számára, ezért az energiaszektor zöldítéséhez nemcsak nagyon sok befektetésre, de a pénzügyi szektor zöldítésére és masszív pénzügyi piaci innovációra is szükség van. 

Energetikai zöld átállás és energiaszuverenitás

A zöld átállás a magyar energiaszuverenitást erősíteni fogja. Magyarország ugyanis gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiaforrásokban szerény adottságokkal rendelkező ország. Átlagos energia importfüggőségünk 60 százalék körül van, de olaj és földgáz esetén importfüggésünk mértéke 80 százalék fölötti. Nukleáris üzemanyagból 100 százalékban importra szorulunk. 

A nukleáris energia hasznosítása nélkül a század közepére tervezett európai dekarbonizáció elérése ma nem tűnik reálisnak. A magyar energiastratégia is számol a nukleáris energia hasznosítás fenntartásával, az új Paks2 blokkok megépítésével. Ez dekarbonizációs szempontból

mindenképpen a megoldás része, de importfüggésünket nem fogja mérsékelni.

Ugyanakkor megújuló energiaforrások, elsősorban napenergia tekintetében jók az adottságaink, és Magyarországon jelenleg napenergia beruházási boom van. A 2018. évi néhány száz megawatt (MW) helyett rövidesen 3 000 MW beépített napenergiatermelő kapacitás lesz Magyarországon és további dinamikus növekedés várható. A versenyeztetési eljárás bevezetése (METÁR) következtében a kereskedelmi méretű napelemes beruházások költségszintje az elmúlt két évben felére zuhant, A piaci szereplők java ma már támogatás nélkül, tisztán piaci alapon tervez naperőmű beruházásokat.

A 2018. évi közel nulla szintről a napelemes áramtermelés részesedése a hazai termelésben 6,8 százalékra nőtt. Csak 2021-ben 1,1 terawattórával (TWh) emelkedett a termelés, tehát egy év alatt a fogyasztás több mint 2 százalékát sikerült karbonmentes termeléssel kiváltani. Megkezdődött a napenergia termelők piaci integrációját javító villamosenergia-tárolók telepítése: az elmúlt három évben már 20 MW-nyi épült belőlük.

A kormány már a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) brüsszeli elfogadása és az uniós pénzek megérkezése előtt meghirdette (azaz megelőlegezte) a területet érintő két kiemelt RRF támogatási programját: a 200 milliárd forintos keretű lakossági napelemes támogatási programot és a 85 milliárdos kerettel rendelkező, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások elosztóhálózati integrációját segíteni hivatott fejlesztéseket támogató programot.

Energetikai zöld átállás és ellátásbiztonság

Az energiaszektor zöld átállásának folyamata legalább két új ellátásbiztonsági kérdést vet fel Európa, és így Magyarország számára is. 

A megújuló technológiai berendezések, mint napelemek, szélturbinák és nagy teljesítményű villamos akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok lelőhelyei és bányászata jelenleg nagyon kevés helyen zajlik, Kína nyomasztó dominanciája mellett. További elemzést, majd döntést igényel, hogy az olajsejkektől vagy a ritkaföldfém termelőktől kell-e jobban tartanunk.

A másik problémát jól illusztrálja az a tény, hogy a legutóbbi hazai villamosenergia csúcsfogyasztási rekord beállításakor, azaz 2022. január 25-én 17 óra 15 perckor a 7 396 MW-os rendszerterhelés (fogyasztás) idején a naperőművek nulla (!), a szélerőművek 86 MW termeléssel tudtak helytállni. A zöld átállás és az energia ellátásbiztonság egyidejű garantálása azt tenné szükségessé, hogy ilyen helyzetekben

a gázos erőműveinkben elégetett gáz már ne földgáz, hanem zöld gáz (a nyári napenergia termelésből előállított és elraktározott zöldhidrogén vagy biometán) legyen.

Ezekkel a szezonális energiatárolási megoldásokkal azonban még sem technológiailag, sem üzletileg értelmezhető módon nem rendelkezünk. Mindaddig, amíg ezeket kifejlesztjük, elemi szükségünk van a földgázra, mint a hazai energia ellátásbiztonság gerincét adó energiaforrásra. Üdvözlendő ezért, hogy a jelenlegi energiapiaci krízishelyzet hatására az Európai Bizottság korábbi álláspontját megváltoztatva, ha megkötésekkel is, de fenntarthatóvá, azaz európai finanszírozásra érdemessé minősítette a földgázzal működő erőművi technológiákat.

Energetikai zöld átállás, versenyképesség és gazdaságfejlesztés

Mindezek után adódik a kérdés: nem túl drágák-e számunkra a klímabarát energetikai megoldások? Nem ássa-e alá Európa és hazánk nemzetközi gazdasági versenyképességét tömeges alkalmazásuk? Nem von-e el túl sok forrást a zöld átállás más, a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos területtől? 

Én azt gondolom, hogy egy olyan, fosszilis energiaforrásokban szegény régióban, mint Európa, a jelenlegi piaci folyamatok a karbonmentes energetikai megoldásoknak kedveznek. Mondhatjuk azt is, hogy a száz dolláros olajárnál és a száz eurós gázárnál nincs hatásosabb energiahatékonysági és megújuló energia ösztönzési politika.

A magas árkörnyezet hatását erősítik az európai gazdaság újraindítását célzó támogatási programok zöldgazdaság fejlesztési komponensei (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) és a kapcsolódó szabályozási intézkedések is (taxonómia). Utóbbi az atomenergia alkalmazásának fontosságát is beismerte.

A fosszilis energiahordozók áremelkedése, a szén-dioxid-kibocsátás következetes árazása és bizonyos zöldtechnológiák költséghatékonyságának drasztikus javulása együttesen azt eredményezi, hogy kulcsfontosságú karbonszegény energetikai technológiák versenyképessé válnak a fosszilis technológiákkal szemben.

A jelenlegi 100 euró/MWh feletti piaci villamosenergia árkörnyezethez képest a naperőművek 50 euró alatt tudnak kiszámítható és megtérülő módon, hosszú távon áramot termelni. Ilyen árkörnyezetben még a Paks2 projekt is kiváló megtérülést produkálhat majd.

A megújuló integráció kulcstechnológiájának számító akkumulátoros villamosenergia tárolás költsége is tizedére esett az elmúlt tíz év alatt, alkalmazása egyre inkább megtérülővé válik piaci alapon is. Más területeken, például a napjainkban oly divatos zöldhidrogén technológiák esetén a gazdaságos megoldások még messzinek látszanak – noha

a jelenlegi európai gázárak tartós fennmaradása ezt a vélekedést is gyorsan felülírhatja.

A hazai energetikai zöld átállással kapcsolatban külön ki kell emelni azt az esélyt, amellyel, az akkumulátor ipar fejlesztése terén rendelkezünk. A hazai gépjárműipar elektromobilitás irányába történő gyors átalakulása és az ehhez kapcsolódó akkumulátoros kulcstechnológia hazai fejlesztése egymást erősítő gazdaságfejlesztési sikersztorik lehetőségét rejtik magukban.

Ennek a jelentőségét érzékelteti a Nemzetközi Energia Ügynökség becslése, amely szerint nettó zéró átállás esetén az energetikai beruházások terén az akkumulátor ipar a zöld technológiák közül messze a legnagyobb szeletet, hozzávetőleg 750 milliárd dollárt hasít majd ki 2050-ben, amely a jelenlegi éves olajipari beruházások 61 százaléka, de a 2050-re drasztikusan visszaeső olajipari beruházásoknak már a négyszerese (!).

Hol tartunk, hogyan tovább?

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 24 ezer milliárd forintra becsüli azt a többlet beruházási igényt, amelyet a klímasemleges gazdasági átállás megvalósítása érdekében Magyarországon meg kell valósítani azon felül, amit egy „ölbe tett kéz” politika esetén kellene. Persze ne feledjük, ebbe az ölbe tett kézbe már benne foglaltatik a Paks2 beruházás megvalósítása is.

Ezen beruházások több, mint 80 százaléka az energiafelhasználáshoz kapcsolódó fejlesztéseket jelent az energiatermelésben, a közlekedésben és az épületállományban. Ez azt jelenti, hogy a klímasemleges gazdaságra történő átállás három évtizedes programja a NATO tagságunk költségével,

azaz a GDP 2-3%-nak megfelelő éves beruházási programmal

mai tudásunk szerint megvalósítható. Úgy vélem, minden klímaszkeptikus olvasó számára ez a perspektíva felcsillanthatja a reményt.

A klímasemleges gazdaságra történő átállás és az ehhez kulcsfontosságú energetikai zöld átállás terén a hazai folyamatok beindultak – de csak az út elején járunk.

Biztató, hogy a KPMG tanácsadócég 2021. évi Net Zero Readiness Indexe alapján képzett globális rangsorban Magyarországnak az előkelő 13. hely jutott. És valóban érzékelhető ez az előrehaladás. 2020-2021 során elkészültek és magas szintű szakmai konszenzust élveznek az integrált klíma- és energiapolitika meghatározó közép- és hosszútávú stratégiai dokumentumai és az azokat támogató technológia specifikus iparági stratégiák (hidrogén és akkumulátor iparágakra).

Megkezdődött az ezen stratégiákban nevesített projektek megvalósítása is, amelyek közül érdemes kiemelni a Mátrai Erőmű klímabarát átalakításának programját; a napelemes fejlesztés piackonform támogatását a METÁR tenderek révén; részben ennek következtében a karbonmentes áramtermelés arányának folyamatos emelkedését (a 2018-as 53-ról közel 60 százalékra); a közösségi közlekedés kiemelt elektrifikációs programjait, nevezetesen az elővárosi vasútfejlesztést és a Zöld Busz Programot.

Elkezdődött az energiatárolási megoldásokkal és a zöldhidrogén alkalmazásával kísérletező energetikai innovációs programok megvalósítása; nevesített GINOP program keresi és támogatja a zöld átállásban jeleskedő „Zöld Bajnok” magyar KKV-kat; és 2021 januárjától az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése révén megindult a hazai energiahatékonysági piac szisztematikus fejlesztése is. Az Államadósság Kezelő Központ (zöld kötvények kibocsátása) és a Magyar Nemzeti Bank (zöld otthon program) pedig nemzetközi szinten is úttörő zöld pénzügyi innovációkat valósít meg.

Persze ez még csak a kezdet. A műszaki és gazdasági szakemberképzés ezt a folyamatot nem követte. A zöldgazdaság fejlesztést támogató hazai intézményrendszer kialakulatlan. Számos, a zöld átállást segítő intézmény, mint a helyi megújuló energia felhasználására specializálódó energiaközösség vagy az elosztói rugalmassági piac

papíron már létezik, de a gyakorlatban még nem.

Nincs jól működő szezonális energiatárolási technológiánk.

Ezzel együtt a zöld gazdaság fejlesztés terén néhány európai dobogós helyezést érdemlő sikerre számítok a következő évtizedekben a következő „sportágakban”: elektromos gépjárműipar, akkuipar, napenergia hasznosítás, szezonális zöldáram tárolás a régiós szinten kiemelkedő hazai földgáz infrastruktúránk hasznosítása révén; energiahatékonysági piacfejlesztés; további zöld innovációk a pénzügyi szektorban.

A G7 Holnap Energia sorozatának szerkesztője Bogár Zsolt és Simon Andrea.

G7 Holnap

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Bogár Zsolt
2022. október 13. 18:03 Élet, Közélet

Már csak jó irányba kellene tolni a biciklit az oktatásban

Tanároknak, szülőknek, politikusoknak – az egész társadalomnak szemléletváltásra van szüksége, ha 21. századi iskolában gondolkodnak.

Radó Péter
2022. október 11. 13:04 Élet, Közélet

A magyar oktatás sarkon fordult egy verseny közepén, és az ellenkező irányba fut

Az oktatáspolitika fenntartja és növeli az iskolahálózat szétaprózottságát, felerősíti a szociális szelekciót és az etnikai szegregációt, és szűkíti a tanulási lehetőségek körét.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.