Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

Hatalmas devizakötvény-csomag kibocsátását kezdte meg a magyar állam, ami arra utal, hogy a döntéshozók nem számítanak az EU-s helyreállítási források felszabadulására a közeljövőben, a pénzt máshonnan kell betenni a költségvetésbe.

Tegnap a Bloomberg saját értesülés, a Portfolio.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei adósságfinanszírozási tervének módosítása alapján írt arról: az állam jelentősen emelte devizakötvény-kibocsátási terveit, körülbelül 1,8 milliárd euróról legfeljebb 4,5 milliárd euró értékűre. A forrásbevonás nem többletköltést fedez, hangsúlyozta az ÁKK közleménye is.

Egy 10 és egy 30 éves dollárkötvénycsomag, illetve egy 7 és/vagy 20 éves eurókötvény-csomag kibocsátása már a célegyenesben van, az állam több nagy nemzetközi banki szereplőt megbízott az előkészületekkel. (A dollárkötvények kibocsátása már el is indult.) Tavaly óta néhány devizakötvény-kibocsátással egyébként látványosan megfordult az a korábbi trend, amely szerint 2012 eleje óta folyamatosan csökkent az államadósságon belül a deviza aránya, 2020 elejére egész pontosan 15 százalékra esett a korábbi 50 százalékról. Vagyis a magyar állam nagyjából a pandémia súlyosbodásával egyidőben felülírta a korábbi devizaadósság-minimalizálást célzó pénzpolitikáját.

A Bloombergnek nyilatkozó közgazdász, Németh Dávid szerint a kötvénycsomag méretéből arra lehet következtetni: a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem rendeződnek a vitás kérdések az Orbán-kormány és az EU között.

A brüsszeli fejlemények sem mutatnak a jogállamiság-konfliktus feloldása felé, nemrég az EU igazságügyi biztosa a lengyel helyreállítási terv elfogadását a bírói függetlenség biztosításához, vagyis a jogállamiság-feltételrendszer egyik sarokpontjának teljesítéséhez kötötte. Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását is kérte az Európai Bíróságtól, amire válaszként a magyar kormány még kormányhatározatban is kiállt Lengyelország mellett, mondván, az Európai Bizottság megsértette a tagállami szuveneritást. A két ország szövetségét demonstrálandó Orbán Viktor – miután Budapesten találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel – azt mondta: Magyarország meg fogja vizsgálni a Lengyelország melletti fellépés jogi lehetőségeit.

Az EU azért tartja vissza a forrásokat, mert nem elégedett a magyar jogállamisági helyzettel, például a korrupció elleni intézkedésekkel, a sajtószabadság állapotával. A magyar kormány álláspontja szerint viszont a gyermekvédelmi intézkedéscsomag – benne a melegellenes részekkel – az igazi ok.

Mindezek alapján sem a lengyel, sem a magyar helyreállítási terv elfogadása nem látszik esélyesnek, idén a pandémia utáni uniós helyreállítási alapból a 326 milliárd forintos, a teljes helyreállítási alap 13 százalékos előlegén kívül nem érkezhet pénz Magyarországra.