Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere. Ez olyannyira igaz, hogy még a példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.
A munkanélküli segély rendszere tulajdonképpen egy biztosítás: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítségére legyen. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.
Magyarországon – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – nagyjából semmi sincs így: a Fidesz 2010-ben elképesztően rövid, három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan.
Magyarországon a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélkülii ellátásért cserébe, 2019-ben ebből számításunk szerint 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el.
2019-ben az állam összesen 75 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra, az idei évre a költségvetés elfogadásakor 83 milliárddal számoltak. Ezt az idén tavasszal, már a koronavírus alatt készülő 2021-es költségvetés készítésekor sem emelték meg túlságosan: 85 milliárd forint kiadást várnak 2020-ra, 110-et a jövő évben.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adataiból az is kitűnik, hogy
a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap.
Ez nem csak szociális szempontból nézve fölöslegesen büntető, de a gazdaságot is visszahúzza. Közel 200 ezer ember semmilyen bevétellel nem rendelkezik, ezért költeni sem tud, ami miatt a szükségesnek alacsonyabb a fogyasztás.
Ahogy a fenti ábrán látható, még júniusban is nőtt a munkanélküliek száma, viszont az álláskeresési járulékot már 6 ezerrel kevesebben kaptak. Valódi ellátásban mindössze a munkanélküliek harmada részesül, minden ötödik állását elvesztő a 23 ezer forintos, a megélhetési költségek töredékét sem fedező szociális ellátást kaphatja csak.
Nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást. A munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak. Kiszámoltuk, hogy 2020 első félévében a járadékbevételek alapján mekkora bevétele és kiadása volt az államnak a munkanélküli ellátásoknál. Mivel az NFSZ nem közli a kiadásait, a kapcsolatként megadott Innovációs- és Technológiai Minisztérium sajtókérdéseinkre nem válaszol, ezért a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoztunk.
A szociális járadék összege a jogosultak száma alapján könnyen kiszámolható. Nehezebb az álláskeresési járadékra kifizetett összegek kiszámítása. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2019-es adatokból és a törvényileg elérhető maximális járadékkal is kiszámoltuk, hogy mennyi lehetett a kifizetett összeg. Mivel a bérek emelkedtek tavaly óta, és a minimálbér is 8 százalékkal lett magasabb 2020-ban, ezért ennek hatását kissé felülbecsülve 10 százalékos növekedést is figyelembe vettünk.
Jól látható, hogy amennyiben mindenki a maximális összegű álláskeresési járadékot kapta volna, még akkor is 5 milliárd forintja maradt volna a kormánynak a befizetésekből. A leginkább reális, a tavalyi átlagos kifizetéseknél 10 százalékkal magasabb kiadásokat figyelembe véve
a munkanélküli ellátásokra befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot költhetett a kormány az álláskeresőkre.
A kormány 2020. július 1-től megszüntette a munkanélküli járadékot, pontosabban összevonták az eddig a céljuk szerint megnevezett járulékokat. Így a társadalombiztosítási járulék tartalmaz számos*természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék), a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) és a nyugdíjjárulék (10 százalék) korábbi tételt. Az összege azonban alapvetően nem változik, ugyanúgy 18,5 százalék lesz.
Sőt, bizonyos esetekben ez még járulékemelést is jelent: megbízott jogviszonyban például eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni. Sőt, a jubileumi jutalmak, szabadságmegváltás és végkielégítés után sem a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, sem a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot nem kellett megfizetni, most az egyszerűsítés után viszont már igen. Tehát még több pénzt tesz zsebre a kormány a munkanélküli ellátásra, amiből ugyanúgy alig költ valamit a munkanélküliekre.
Közélet
Szélsőségesen egyenlőtlennek látják az egészségügyi rendszert a magyarok
Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Fontos
Adóparadicsom a focisták számára Magyarország
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.
Nem befelé, hanem kifelé tereli a pénzt a nyugdíjrendszerből a kormány
A választások előtti évre vonatkozóan módosítana egy szabályt a kormány, a nagyobb ívű nyugdíjreform most nem foglalkoztatja.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
