Nem panaszkodhatnak a villányi borosgazdák az EU-ra: 2014 és 2018 között 2,4 milliárd támogatást kapott hat vállalkozás. Ha a korábbi éveket is figyelembe vesszük, 2,7 milliárdnyi támogatás ütötte a markukat.
Nagyon eltérő azonban az egyes cégek támogatása: a jelentősebb borászatok fele egyáltalán nem jutott így forráshoz. Összesen 13 vállalkozást találtunk, és ők a vizsgált öt évben az árbevételük 13 százalékának megfelelő támogatáshoz jutottak. De nagyok az eltérések: míg hét cég semmit nem kapott, a Jackfallnál az ötéves összesített árbevétel 66, a Bock Borászatnál pedig 24 százaléka volt ez az arány. Ennek pedig jelentős versenytorzító hatása lehet, hiszen a támogatott cégek sokkal jobb helyzetbe kerültek, mint a nem vagy eredménytelenül pályázó társaik.
A nyertes cégek biztosan aktívan keresték a lehetőségeket, és saját maguknak köszönhetik, hogy élni tudtak ezzel. A villányi borászatok támogatásának példája azonban rámutat, hogy a pályázati rendszer milyen problémás: egy adott piacon csak a cégek egy része jut támogatáshoz, és nem egy átgondolt támogatási struktúra szerint, hanem egy túlbonyolított, bürokratikus rendszerben, ami nem is igazán nézi, hogy egy adott ágazatra milyen hatása van a támogatásoknak.
Cikkükben azokat a borászatokat vizsgáltuk, amelyek a város honlapján is megtalálhatóak*Hármat nem tudtunk figyelembe venni, mert egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként működnek, így nem lehet a pénzügyi adataikat elemezni. A Bock Borászat nem szerepelt a listában, ezt mi vettük hozzá, mivel feltűnt a villányi EU-támogatások listáján.. Villányban nemcsak a borászok kaptak uniós támogatást, hanem a város és egyéb cégek is. A nyertesek között a Bock család cégei taroltak: háromszor annyi uniós támogatást kaptak, mint a város és intézményei. A Bock család borászata 2 milliárd forintot kapott – ebből 667 millió kedvezményes hitel -, illetve panziós cégükhöz is került 1,9 milliárd támogatás. (Az alábbi táblázatban csak a villányi székhelyű cégek, szervezetek szerepelnek.)
A támogatásoknak egy ilyen kicsi, 2282 fős városban nagyon jelentős szerepük van. Ha leosztjuk, a település minden lakosára jut 1,5 millió forint. De közvetlenül nagyon kevesen profitálnak ebből, ennek pedig igazán jelentős hatása van a helyi, bortermelésre és turizmusra építő gazdaságban, hiszen a sikeres vállalkozókat nem (csak) a piac, hanem a támogatások osztói választják ki.
Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az árbevétel-növekedés és az EU-támogatások között milyen kapcsolat fedezhető fel. A Bock-cégeket narancssárgával, az átlagot lila ponttal jelenítettük meg. Bár csak 13 cégről van szó, ami statisztikailag igen kicsi elemszám, a szétszórt pontokból is látható, hogy nem lehet túl erős a kapcsolat. A legnagyobb növekedést mutató cégek nem, vagy csak kevés uniós támogatást kaptak.
A statisztikai elemzés is azt mutatja, hogy az EU-támogatások nem segítették a cégek növekedését: az árbevétel-arányos EU-támogatások növekedésével csökkent az árbevétel növekedése. A korrelációs együttható értéke -0,22. Ez azt mutatja, hogy a kapcsolat statisztikailag kimutatható, ám gyenge, miközben az elgondolkodtató, hogy negatív.*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. Plusz 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a mínusz 1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.
Az adatok alapján a többiekhez képest kevésbé növekvő borászatok zsebelték be az uniós támogatásokat.
A Bock cégcsoportnál kérdésünkre arra hívták fel a figyelmünket, hogy a támogatások megvalósítása után nem jelentkeznek azonnal az eredmények. Ráadásul a támogatásokért cserébe rendkívüli vállalásokat is kellett tenniük, amelyeknek a fenntartási időszakban meg kell felelniük – mondták el a vállalkozásnál.
Csökkenő kivitel
Szerettük volna azt is megvizsgálni, hogy az uniós pénz legalább az exportot felpörgeti-e. Erre vonatkozó adatokat azonban csak a Csányi Pincészet éves pénzügyi beszámolóiban találtunk. Bár ez a legnagyobb borászat Villányban, ez sem büszkélkedhet: 2014-ben még 92 millió forint értékben adott el borokat külföldön, 2018-ra ez 41 millió forintra apadt. A teljes árbevételhez viszonyított export aránya 7,3 százalékról 3,1-re csökkent.
A cégnél megkeresésünkre elmondták, hogy átmeneti visszaesésről van alapvetően szó, amit az exportszerkezetük átalakítása okozott.
Azokról a piacokról visszavonultunk, ahol nem tudtuk megfelelő fedezettel értékesíteni borainkat. Továbbra is célunk az exportunk növelése, de csak olyan országokba kívánunk értékesíteni, ahol a megtérülés a magyar piachoz hasonló nagyságú. Az új exportpiacok kiépítése időt igényel
– írták kérdéseinkre. A Bock Borászatnál úgy látják, hogy a támogatások hosszú távon segíthetik a külföldi értékesítés felfuttatását, ők 13 uniós és 12 EU-n kívüli országba exportálnak, például 2017-től sikerült Tajvanon is megjelenniük.
Technológiai fejlesztések
Az EU-támogatások hatása talán úgy érzékelhető szemléletesen, ha nemcsak a bevételekhez, hanem az alkalmazottak számához viszonyítjuk:
A villányi borász cégek 2014-2018 között alkalmazottanként 18,4 millió forint támogatáshoz jutottak.
Ez igen jelentős dotáció: a multinacionális nagyvállalatok a Fidesz kormányzása alatt 2010 óta évente eltérő mértékű, de átlagosan 4,3-10,9 millió forintos támogatáshoz jutottak minden új munkahely után – Villányban a meglévő munkahelyekre jut ennél jóval több.
Fontos azonban kiemelni, hogy egyáltalán nem magyar sajátosság a borteremelők támogatása, az EU számos országában vannak erre források. A Csányi Pincészetnél kérdésünkre elmondták, hogy nagyon jelentős különbségek alakultak ki az egyes országokban alkalmazott támogatási gyakorlatokban. A magyar támogatási rendszer az elmúlt évek során a technológiai fejlesztéseket támogatta kiemelten annak érdekében, hogy a magyar borászatok termékeinek versenyképessége javuljon. Más, nagy hagyományokkal rendelkező bortermelő országok nagyobb támogatási összegekkel segítik a borok bel- és külföldi promóciós kampányait – hasonló lehetőségekre itthon is várnak a bortermelők.
Kérdéseinkre a Bock és Csányi Pincészeteknél is kiemelték, hogy az elmúlt időszakban elérhető uniós támogatások alapvetően a fejlesztési jellegű beruházásokhoz kötődő szubvenciók voltak; azok a cégek juthattak támogatásokhoz, amelyek a megfelelően megalapozott beruházási tervek mellett a fejlesztéshez szükséges önerővel is rendelkeztek.
Pincészetünk az elmúlt három évben összesen 1,3 milliárd forint beruházást hajtott végre. Részben új ültetvényeket telepítettünk támogatások segítségével, de jelentős fejlesztésekre került sor a borászati technológiák területén is. A beruházásaink célja – többek között – a tevékenységünk hatékonyságának javítása, ami részben abban nyilvánul meg, hogy ugyanannyi kollégával állítunk elő nagyobb mennyiségű és jobb minőségű bort. Ennek köszönhető az, hogy a fejlesztéseink ellenére sem nőtt a munkavállalók száma, noha az elmúlt évek során az általunk művelt terület 82 hektárral növekedett
– írták a Csányi Pincészettől.
Míg egy gyárépítés akár egy-két év alatt is eredményeket hoz, a borászatoknak hosszú éveket kell várni, amíg az új telepítések hatására nő a megtermelt bor mennyisége, de az új technológiák minőségemelő hatása is csak évek során mérhető. A támogatásokat finanszírozó adófizetők szempontjából azonban jogos elvárás lenne, hogy ez gazdaságilag is megtérülően valósuljon meg.
A Bock Pincészetnél a nagyobb árbevétel-növekedést a 2019-2020-as évben várják a technológiai fejlesztésektől. Az EU-s támogatás segítségével szőlőmagőrlemény-alapú táplálékkiegészítőket, szőlőmagtartalmú kozmetikumokat dobtak piacra. Bővítik és fejlesztik a palackozást, új érlelőket építenek. A borok mellett pedig szőlőlevet és hidegen szárított gyümölcsterméket is fognak hamarosan gyártani.
Plusz három fő
Összevetettük a cégek egy alkalmazottjára jutó hozzáadott értéket*Egy cégnél a hozzáadott értéket a személyi jellegű ráfordítások (bérek plusz cafeteria), az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenés (amely az épületek, gépek, egyéb eszközök avulását mutatja) összeadásával lehet kiszámolni. is. A KSH adatai alapján a szőlőtermesztés ágazati átlaga 6,9 millió forint/év volt a 2014-2017 közötti időszakban, a vizsgált villányi boros cégeknél ennél némileg több, 7,1 millió. Erről azt is gondolhatnánk, hogy hatékonyabbak az itteni cégek. De jelentheti azt is, hogy nem mindig jelentik be az alkalmazottaikat. A Gál Pince Kft.-t a NAV 2018-ban meg is büntette be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt.
Ezt az elméletet erősítheti, hogy nagyon kevés a cégeknél az alkalmazottak száma, életszerűtlennek tűnik, hogy egy-egy pincészetet csupán egy-két munkavállaló működtet, akár százmilliós árbevétellel. Igaz, a szőlőtermesztésben, borászatban sok az igénymunka, ami nem igényel folyamatos bejelentést, tehát ha egy hónapot dolgozik valaki, akkor az éves statisztikai létszámban csupán 0,08 főt jelent. Emellett például a Bock-csoport az állandó munkavállalókhoz képest sokkal több alkalmi munkavállalót foglalkoztat erre szakosodott vállalkozók megbízásain – azaz munkaerő-kölcsönzőkön – keresztül: 2015-ben még 19,5 millió forintot, 2019-ben már 54,3 millió forintot költött közvetített munkabérekre.
A támogatásokkal kapcsolatban munkahelyteremtésről alig beszélhetünk: a 2016-os 175 főről ugyanis 2018-ra mindössze 178-ra emelkedett a hat EU-s támogatásban részesült cég munkavállalóinak a száma.
Egy új munkahely a magyar és uniós adófizetőknek így 813 millió forintba került a villányi borosgazdáknál 2018-ig.
Még akkor is nagyon kevés a három új munkahely, ha a támogatásban nem részesült cégekkel vetjük össze: ezeknél ugyanúgy 29-en dolgoztak 2018-ban, mint két évvel korábban. Eléggé úgy néz ki, hogy a helyi foglalkoztatást nem sikerült érdemben növelni. Igaz, az arányok ezt követően javulhattak. A Bock cégcsoportnál kérdésünkre azt mondták, hogy statisztikai létszámuk 2014 és 2019 között 100 főről 107 főre nőtt. Viszont ami jelentősebb változás, hogy az átlagbér 2016 és 2019 között 113 ezer forintról 228 ezer forintra duplázódott*Kifejezetten a pályázati támogatásokkal összefüggően a borászat 2018-ról 2019-re három fővel, míg a Bock Panzió két fővel növelte a munkavállalóinak számát..
A Bock Pincészetnél még egy fontos, a szőlészetre jellemző sajátosságra hívták fel figyelmünket: az elmúlt öt évben a saját szőlőterületeik nagyságát 60 hektárról 80 hektárra növelték, illetve további 70 hektár integrált területről vásárolnak szőlőt, így kistermelők jutnak stabil bevételhez.
Az ilyen tovagyűrűző hatások miatt nehéz megbecsülni, hogy az államnak és az adófizetőknek az adóbevételekből megtérül-e a támogatás. A hat cég 2018-ban csupán 4,2 millió forint társasági adót fizetett, de még az összes alkalmazott utáni adók és járulékok összege is csak 338 millió forint volt. A támogatásokat így legalább nyolc év állami bevétele fedezi, de ennek jelentős részét minden bizonnyal támogatás nélkül is befizették volna a cégek. Ha csak a növekményt nézzük, igen lassan térülhet meg a beruházás.
Mivel a világ bortermelői között nagy verseny van, a hazai cégek támogatását úgy is meg lehet közelíteni, hogy ezzel érhető el, hogy a magyar cégeket ne szorítsák ki a – szintén államilag támogatott – külföldi versenytársak a piacról. A támogatásokat pozitívan leginkább úgy lehet megközelíteni, hogy ez segíti a technológiai fejlődést és ezzel a magyar borászatok nemzetközi versenyképességét. Sajnos azonban eddig nem látszik, hogy a pályázaton nyertes cégek eredményesebbek tudtak volna lenni az exportpiacokon, így ebből a szempontból a siker még várat magára.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
Ahol az oroszoknak is van veszítenivalójuk, ott legalább nem esélytelen, hogy szüneteljenek a támadások. Más kérdés, hogy ez kinek kedvez jobban.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Nem lenne gond az energiaárakkal, ha akadálytalanul jönne Közép-Ázsia olaja és gáza
Az Oroszországot elkerülő vezetékeket nagyjából 30 éve kezdték el kiépíteni, a nyugati kapuként szolgáló Azerbajdzsánban a magyar tőke is megjelent.
Ötdimenziós sakkjátszma vagy szimpla őrültség Trump vámháborúja?
Elemzők hada próbálja megtalálni a mestertervet az elnök külgazdaság-politikája mögött, mások szerint egyszerűen nem érti a gazdasági összefüggéseket.
