Eddig rejtély fedte, hogy hányan dolgoznak egy-egy minisztériumban és mennyit keresnek, de az EP-választások utáni hétfőn a transzparencia vékony sugara vetült a kormány honlapjára.
A közzétett kimutatásokból kiderül, hogy nem a levegőbe beszélt tavaly a kormány, valóban kirúgtak – vagy áttettek máshova – egy csomó embert a minisztériumokból. Bár éppen a Rogán Antal vezette, kormányzati PR-ral foglalkozó Miniszterelnöki Kabinetiroda továbbra is csak duzzad. A megmaradt minisztériumi dolgozók pedig nem járnak olyan rosszul, hiszen jó sok bónuszt kapnak az alapbérükön felül.
Ezt onnan tudjuk, hogy a kormány dokumentumgyűjtőjébe váratlanul felkerült az összes minisztérium beszámolója arról, hogy 2018 óta negyedévenként hány ember dolgozik náluk, milyen beosztásban, és mennyit fizetnek nekik különböző jogcímeken. A korábbi években valamiért csak két minisztérium rakta fel ide az adatait, a honvédelmi és a földművelési, egyébként legfeljebb a zárszámadási törvények eldugott mellékleteiből lehetett kibányászni a különböző minisztériumok és háttérintézmények adatait.
Magyarországon több mint félmillió ember kapja a fizetését az államtól, pontosabban azon belül is a központi költségvetés szerveitől. (Az önkormányzatokat is beleértve több mint 800 ezren dolgoznak az államnak.) Ez több mint a kétszerese a 2010 előtti helyzetnek. A duplázódás valójában két év alatt, 2011 és 2013 között történt, igaz, azóta is nőtt a központi kormányzat dolgozói állománya.
Bár az állam mérete mindenképpen nőtt, de ez az őrült nagy felfúvódás részben csak látszat, hiszen rengeteg korábban is meglévő funkciót központosítottak. A 120-130 ezer pedagógus például korábban javarészt az önkormányzatoknál volt, csak 2012-től kezdve csatolták őket a központi kormányzathoz. De azért 2009-hez képest így is 41 százalékkal több a köz- és kormánytisztviselő (őket korábban egyszerűen köztisztviselőnek hívták, és erősebb jogköreik voltak), rendvédelmi dolgozóból pedig 30 százalékkal van több.
Egy olyan országban, ahol folyamatosan csökken a munkaképes korú emberek száma, ráadásul fojtogató munkaerőhiány alakult ki, ez nyilván tarthatatlan, ezért egy ideje már hallani arról, hogy az apparátusvezérlő élcsapat, a minisztériumok leépítésekbe fognak.
A most közzétett kimutatásokból kiderül, hogy valóban rendesen megvágták a minisztériumi dolgozók létszámát. Az összesen 15 százalékos leépítés a tavalyi utolsó negyedév és az idei első negyedév között történt. Érdemes megnézni részletesen, melyik minisztérium mekkora leépítésre kényszerült, mivel ez nagyjából mutatja azt is, hogy mi fontos a kormány számára, és mi nem annyira.
A legtöbb embernek szám szerint a Pénzügyminisztériumból (PM), a Miniszterelnökségről (ME) és az Emberi Erőforrások Minisztériumából (EMMI) kellett más munka után néznie, arányaiban viszont a honvédelmi, az igazságügyi és az agrárminisztérium létszámát csökkentették a leginkább. Miközben azonban a többi minisztériumot áldozatokra kényszerítették, addig a propaganda-osztály, tehát a Miniszterelnöki Kabinetiroda létszáma negyven százalékkal, 110 fővel nőtt 2018 elejéhez képest.
Azért siratnunk még nem kell a magyar államot.
A súlyos létszámcsökkentések után valójában még mindig többen dolgoznak a minisztériumokban, mint 2016-ban.
Igaz, 2017-ben valószínűleg a háttérintézmények beolvasztása miatt ugrott meg a létszám. Mindenesetre a most kirúgott*Vagy a minisztériumokon kívülre áthelyezett. kétezer ember sem fogja megoldani a magyar munkaerőhiányt. Érdemes végigkövetni az alábbi ábrán, hogy mi történt az utóbbi tíz évben a minisztériumokban.
A 2010 előtti minisztériumi struktúra aprózottabb volt, 13 minisztérium volt (köztük olyan különlegességek, mint a külön oktatási, egészségügyi vagy szociális tárcák), de az átlagos létszám nem érte el a 450 főt. A Fidesz-korszak viszont elhozta az olyan óriáshivatalokat, mint a csúcsponton 2538 főt számláló fejlesztési/innovációs minisztériumot (NFM/ITM) vagy a 2225 fős EMMI-t – ami ugyan három-négy minisztérium összetolásából jött létre, de így is gigantikus.
A Miniszterelnökség több mint a tízszeresére nőtt, a 2011-es 143 fő után 2018 elejére már 1696-an dolgoztak Orbán Viktor egyik minisztériumában. Ehhez persze az kellett, hogy Orbán a Navracsics Tibor-féle KIM helyett egy ideig a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez helyezze a kormányon belüli erőközpontot – ez a váltás jól látszik a fenti ábrán az alkalmazottak létszámán. Orbán másik minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ami a protokollügyeit intéző apró irodából lett az országos propagandakampányok irányítója – és felel ezen kívül a turizmusért is -, szintén dolgoztat most már kevés híján négyszáz embert. (Ezek után egyáltalán nem lenne meglepő, ha a Miniszterelnöki Kormányirodából is különálló minisztériumi egység jönne létre.)
A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium (BM) is a kétszeresére nőtt, a fejlesztési minisztérium pedig a négyszeresére a 2010-es évek elejéhez képest. A Honvédelmi Minisztérium (HM) sokáig tartotta a fixen ötszáz fős létszámot, majd tavaly év elején itt is megnövelték a létszámot 50 százalékkal – egészen mostanáig, amikor visszavágták megint nagyjából ötszáz főre. Egyszóval lenne még hova csökkenteni azokat a minisztériumi létszámokat.
A most közzétett kimutatások érdekessége, hogy külön bontásban mutatja be a minisztériumi vezetők és beosztottjaik létszámát, és ezen kívül az alapbérüket*Ez az úgynevezett törvény szerinti illetmény., illetve az adott negyedévben általuk megkapott bónuszokat.*Azaz a nem rendszeres személyes juttatásokat.
Az idei év elején a nem vezető beosztású dolgozók száma összesen 16,3 százalékkal, a vezetőké pedig 9,3 százalékkal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a vezető beosztásúak aránya kis mértékben növekedett, most egy vezetőre 6,3 beosztott jut az egy évvel korábbi 6,7 után. A minisztériumokban az első negyedévben 1708 vezető és 8223 beosztott (kormánytisztviselő és munkavállaló) dolgozott.
Az ő fizetésükben óriási eltérés vannak, főleg ahhoz képest, hogy elvileg mindet a köztisztviselői bértábla határozza meg – igaz, ettől felsőbb utasításra el lehet térni. Az EMMI-nél például a nem vezető beosztásban lévő dolgozók havi bruttó alapbére mindössze 216 ezer forint volt az első negyedévben, miközben az ITM-ben több, mint kétszer ennyi. De legalább nőttek mindenhol az alapbérek, két kivétellel: a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban (IM) nem látják a kétszámjegyű béremelkedéseket.
A minisztériumi vezetők fizetéseinél is kettészakadt a mezőny, a Miniszterelnökség, illetve a külügy (KKM), az igazságügyi és az innovációs minisztérium vezetői a bónuszokkal jóval többet visznek haza, mint a többiek.
Az ábrán átkattintva feltűnik, hogy a 2018-as első negyedévre lapozva az EMMI-dolgozók kiugró prémiumot kaptak, az összesen 4,3 milliárd forintból a vezetőknek átlagosan 3,6 millió, a beosztottaknak 1,8 millió forint jutott.*Az ábrán a negyedévre vonatkozó havi adatok szerepelnek, ezért hárommal kell szorozni a bónuszt. Erről a 24.hu még tavaly írt, az ok az uniós támogatások kipörgetésében elért siker. Idén ismét osztottak ilyen pénzt, ezúttal 1,8 milliárdot.
A kimutatásokat végignézve több hasonlót is találni tavalyról.
- Az NGM-ben a tavalyi második negyedévben osztottak ki 4,5 milliárd forint projektprémiumot.
- Az ITM dolgozóinak szintén a második negyedévben jutott 3,3 milliárd célprémium, majd az utolsó negyedévben félmilliárd forint ajándékutalvány. Ebből az agrártárcánál (AM) 280 milliót, a belügynél 300 milliót osztottak.
- A Miniszterelnökségen a tavalyi második és az utolsó negyedévben kaptak a dolgozók kiugró prémiumot: előbb 3,9 milliárd oszlott meg nagyjából felerészben a 270 vezető és több száz kormánytisztviselő között, aztán az év végén 600 millió forint célprémiumot és 200 millió forint ruházati költségtérítést is kiosztottak.
- Ruhára a Rogán-minisztériumban (MK) is jutott, a tavalyi utolsó negyedben 70 millió.
Ha jobban megnézzük az egyes bónuszelemek megoszlását, az idei első negyedévben visszaköszön, hogy a leépítés sincs ingyen:
összesen 852 millió forintot költöttek végkielégítésekre.
De azért alapvetően inkább az “egyéb juttatások” bónuszelem került előtérbe a hirtelen nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkező minisztériumoknál.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
