Állami hivatalok túlóra-statisztikái alapján a magyar politika legfelsőbb fórumai mögötti intézményekben nem nagyon ismerik a túlóra fogalmát.

Míg a szerdán botrányos körülmények között elfogadott törvénymódosítással évi 400 munkaóra túlórát tennének lehetővé, az Országgyűlés munkavállalói – amiben ugyan a képviselők nincsenek benne, a stábjuk azonban igen – csupán átlagosan 18,8 óra túlmunkára vállalkoztak tavaly, de a köztársasági elnök munkatársai még ennek a felét sem túlóráznak egy év alatt.A parlament működtetése az Országgyűlés Hivatala feladata. A képviselők kiszolgálása és az óriási épület fenntartása nem kis feladat, 2018 októberében összesen 886-an dolgoztak ezen, közülük 824-en főállásban.

A 2017-es év statisztikai alapján azt vizsgáltuk, hogy a főállásban dolgozó munkavállalók az országházban mennyire voltak aktív túlórázók. Az elérhető adatok alapján az országos átlag alatt teljesítenek a parlamenti dolgozók:

Az országgyűlésben megszokott túlóraszint hússzorosára emelte a tegnapi napon a parlament az éves túlórakeret mértékét.

Amint az alábbi grafikonunkon látható, a parlamenti alkalmazottak túlórája alig észrevehető a napi munkaidő mellett. Ennek mértéke azért nem éri el sose a 8 órát, mert ebben nem veszik figyelembe a szabadság és a táppénz idejét.

Az Országgyűlésben csak napi 4,5 percet tett ki a túlóra átlagos értéke 2017-ben. A 400 órás túlóra azt jelenti, hogy napi  96 percet kell túlórázni – ha minden egyes munkanapot figyelembe veszünk. Ha a szabadságokat és néhány nap táppénzt is figyelembe veszünk, akkor már közel két óra napi pluszmunkát is jelenthet a tegnap elfogadott új törvény.

Talán azért sem olyan motiváltak a túlórázásban az országház dolgozói, mert a magyar átlagbérek feletti a jövedelmük: idén októberben a fizikai alkalmazottak bruttó átlagbére 387 ezer forint volt, a szellemi foglalkoztatottaké 670 ezer forint. A KSH legfrissebb, szeptemberei adatai szerint a hazai átlagkereset bruttó átlagkereset 324 ezer forint volt.

A parlamenti képviselők nem alkalmazottjai az Országgyűlés Hivatalnak, és nem is munkabért, hanem tiszteletdíjat kapnak. A képviselők azonban segítőkkel és stábbal dolgoznak együtt, és nekik már az Országgyűlés Hivatala a munkáltatójuk. A törvényi rendelkezés szerint képviselőcsoportonként 13 köztisztviselőt lehet felvenni, és minden ötödik képviselő után további kettőt. Ezek alapján összesen 163 fő lehet a parlamenti alkalmazottak közül a segítő, az alábbi megoszlásban:

• Fidesz: 59
• Jobbik: 21
• KDNP: 19
• MSZP: 19
• DK: 15
• LMP: 15
• Párbeszéd: 15

A köztársasági elnök munkatársai még kevésbé aktívak túlóra terén: 2015-ben 8,4 órát túlóráztak egész évben. Sajnos frissebb adatokat nem tudunk adni, mert nem töltötték fel a honlapjukra.

Pedig az információs önrendelkezésről szóló törvény alapján minden állami hivatalnak és cégnek a statisztikai adatszolgáltatásait nyilvánosan elérhetővé kell tenni a honlapján. Különösen problémás, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal sem tölti fel megfelelően az adatokat, a munkaügyi statisztikái például csupán 2015 decemberéig érhetők el. Keresetük a hivatalt, hogy mi a visszásság oka, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet országgyűlés parlament túlóra Olvasson tovább a kategóriában