Tetőzött a globális gazdasági növekedés, most már a lassulás jön – erre jutott az OECD legújabb jelentésében, amiben a világgazdaság állapotát követi. A szervezet arra számít, hogy idén és jövőre is 3,7 százalék lesz a világgazdaság növekedése, ami 0,1, illetve 0,3 százalékkal alacsonyabb, mint amit az előző, májusi jelentésben jósoltak. A G20 országcsoport szinte összes tagjánál lerontották a növekedési várakozásokat néhány tizedszázalékkal.
A szervezet szerint a politikusok rontották el a tavaly még ünnepelt szinkronizált globális növekedést – tehát hogy az USA, Európa és a Távol-Kelet gazdaságai egyszerre voltak felívelő szakaszban. A lassulás oka elsősorban a kereskedelmi háború, tehát a politikai bizonytalanság és a világkereskedelem visszaesése. Ez a folyamat már nem csak várható, hiszen már most érzékelhető többféle gazdasági mutatóban. Az OECD szerint a kereskedelmi háborút folytató országokon belül különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások életminősége romolhat.
Szintén a politikai helyzet miatt visszatérhet a 2010-es évek elejét megkeserítő euróválság is. Az olasz kormány a kiadások emelését és az adók csökkentését tervezi, emiatt az olasz államkötvények értéke és így az ország bankszektora is lefelé vette az irányt. Az európai-brit kereskedelmi és pénzügyi viszonyoknak sem fog jót tenni egy esetleges kaotikus Brexit, igaz, ez Nagy-Britanniának jobban fájna, mint az EU-nak.
A bizonytalanság rosszat tesz a beruházásoknak, amelyek már most is alacsonyabbak a tíz éves válság előtti szintnél. Ráadásul most már lassan szigorítania kell az országoknak a monetáris politikán, ami végzetes az olyan devizában eladósodott országoknak, mint Törökország vagy Argentína. Az OECD szerint
csak akkor lehetne megmenteni a világgazdasági konjunktúrát, ha a politikusok észbe kapnának, és a protekcionizmus felől újra a szabályalapú nemzetközi rend irányába fordulnának.
A májusi jelentés 4,4, illetve 3,6 százalékos növekedést várt Magyarországon idén és jövőre, és a munkaerőhiány, illetve a kapacitások kihasználtságának növekedése miatt a gazdaság túlhevülésétől tartott (pdf). A szeptemberi időközi jelentésben nem frissítették a magyar előrejelzést. De a magas külkereskedelmi kitettség és a sok külső adósság miatt további kockázatok is leselkednek Magyarországra.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
