Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben

Komoly pusztítást okoztak a kiskertekben és a gyümölcsösökben a vasárnap óta jellemző hajnali, reggeli fagyok. Az északnyugati országrész megúszta a mínuszokat, az ország többi területén azonban -1 és -6 fok között alakult a hőmérséklet hajnalban.

„Enyhe és nagyon csapadékos március után április 5-én, szombaton sarkvidéki eredetű levegővel közel 15 fokot hűlt az idő egyetlen nap alatt. A gyümölcsösöknek virágzás alatt káros hőmérséklet sajnos előfordult” – mondta a G7-nek Szabó Péter, a másfélfok.hu szakértője.

Alma- és körtepusztulás

A tavaszi fagyok esetében két típust lehet megkülönböztetni. A kisugárzási fagy oka, hogy a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap átadott, ezért az alsó néhány méter légrétegeiben fagypont alatti hőmérséklet alakul ki. Ez általában szélcsendes időben jellemző.

Szállított fagyról akkor beszélhetünk, ha hideg légtömeg áramlik be, ami kiszorítja a mezőgazdasági területről a meleg levegőt. Ez általában széllel jár, és nehezebb is védekezni ellene. Az elmúlt napokban a szállított fagyot tapasztalhatták meg a magyar gazdák.

A Hatvan környékén gazdálkodó Simon Attila szerint az idei fagy alapjaiban más volt, mint amit az elmúlt években tapasztalt.

Ebben az évben kiemelkedő volt a tavaszi fagy: óriási széllel érkezett a szállított légtömeg. Éppen most fogom a körtéket: tízből négy maradt életben. Az almában is van 60-80 százalékos kár

– mondta a G7-nek.

„Korábban, az elmúlt öt évben zonálisan, régiósan jelentkezett a fagy. Most vasárnap a Dunántúl és Szabolcs-Szatmár kapott belőle, hétfőn pedig az ország középső része. Ma hajnalban Salgótarjántól Szegedig, sőt Belgrádig érezhető volt, a Balkánt is beterítette egy sávban” – tette hozzá Simon Attila, amikor kedden nyilatkozott a G7-nek.

Ezt erősítette meg a Délmagyarnak nyilatkozva a Duna-Tisza-közén őszibarackot termesztő Bálint László, aki szerint példátlan a kedd hajnali -6 és -8 fok közötti hideg a virágzás ilyen késői időszakában, és súlyos károkat okozhatott. A Tolna megyében gazdálkodó Jordáki Áron az Időképnek számolt be hatalmas károkról a kajszi-, alma-, cseresznye- és szilvaültetvényekben.

Már-már rendszeres

A tavaszi, akár áprilisi fagyok egyre gyakoribbak, mert a globális felmelegedés jelentősen meggyengítette a sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó sarki örvényt. Ezért egyre délebbre hatolhat a szélsőségesen hideg, fagyos levegő, amit megelőzhet szokatlanul enyhe időszak is, amikor megkezdődhet a növények aktív vegetációs időszaka, virágzása. Ezután már a legérzékenyebb fázisban éri a gyümölcsfákat a késői lehűlés.

Szabó Péter szerint akár egy januári enyhe időszakban is kialakulhat korai rügyezés. Ha a gyümölcsfák kinyílt virágaira ráfagy a nedvesség, elpusztulnak. De a mostani, áprilisi fagy a már virágzás után lévő, a növekedést elkezdő apró gyümölcsöket is érzékeny állapotában érte.

Ráadásul a fagyos hőmérséklet a méheket is elrettenti a fáktól és a beporzástól, tehát akkor sem lesz termés, ha a virág életben marad. „Idén igazán jó virágzás kell, hogy a nagy kiesést pótolni tudják. Sok szorgos méhecske kell, hogy bejárja ezeket a virágokat” – mondta Simon Attila.

A gyümölcsösöknél jelentkező terméskiesés 80 százalékáért általában a tavaszi fagykár a felelős – mondta Szabó Péter. A tavaszi fagyok a magyar gyümölcstermesztésben egyharmados^*Adatforrástól függően egyharmados-egynegyedes; cikkünk eredeti verziójában véletlenül kétharmados arány szerepelt. részesedéssel rendelkező almatermést is vissza tudják fogni, és az őszibarack, a kisebb sárgabarack, a meggy, a szilva vagy a szőlő is megfagyhat ilyenkor. Kajszibarack és cseresznye esetében akár 80-90 százalékos fagykár is előfordulhat, a körténél is 80 százalékos a jellemző arány. Ez abból a szempontból is lényeges, hogy Szabó úgy látja, a kormány az alma- és a meggytermő területeket tervezi bővíteni.

A jövőben azonban a Másfélfok pesszimista forgatókönyve szerint a fagyos évek és napok számának növekedése főleg az almát érintheti, de emellett más gyümölcsökre is kihat. 2050-2060-ra a jelenlegi terméshozam 85-90 százalékkal eshet vissza a gyakori tavaszi fagyok miatt. Az optimista forgatókönyvük szerint azonban akár csökkenhet is a fagyos évek, napok száma egyes régiókban. Ehhez viszont azonnal vissza kellene fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Költséges a védekezés

A szállított fagy ellen nagyon nehéz védekezni, a virágzás megindulásának idején hűtő öntözéssel lehet ezt késleltetni, így a később jövő fagyok sem okoznak akkora kárt. Ez viszont pluszköltséget ró a gazdákra.

A kisugárzási fagy esetén sokféle módszer van. Szélcsendben például lehet füstölni a gyümölcsösben, ami kis területen hatékony lehet, de nem korszerű, és nem is környezetbarát módszer. Paraffingyertyákat is lehet használni, de a szél ennek a hatásfokát is nagyban rontja. „A legegyszerűbb a viaszos-gyertyás védekezés, de így egy éjszaka alatt egymillió forint is eléghet” – mondta Simon Attila.

A fátyolfólia nagyobb és körültekintőbb előkészületet igényel: ha későn helyezik fel, a növényekre fagyott nedvességet bent is tarthatja, ami fokozza a kárt. Simon szerint ráadásul hektáronként 30-50 millió forint lehet egy gyümölcsös lefedési költsége, és nem biztos, hogy ez minden gazdának megéri, különösen, ha több hektárnyi területet gondoz.

Az esőztető fagyvédelmi öntözés hatékonyabbnak tűnik, mások bórból és cinkből készítenek fagyvédő permetlevet. Ma már az ültetvényfűtés is megoldható: például a traktorra szerelhető gázturbinás eszköz, a Frostbuster a talaj felé fújja a meleg levegőt, amivel 2-3 fokkal emeli a környezet hőmérsékletét. Hasonló elven működik a magyar fejlesztésű Ködsárkány is. Miskolczi József – aki a Szeged melletti Forráskúton gazdálkodik – korábban fagyvédelmi kályhákkal védte a gyümölcsöst, de azóta ő is szélgépeket használ, mert azok költséghatékonyabbak.

Érdekesség, hogy az is sokat számít, hova ülteti a gazda a gyümölcsfáit: az ültetvényen belül akár 20-30 méteres szintkülönbség is jelentősen változtathat a fagy kiterjedtségén. A legnagyobb veszélyben az alacsonyan fekvő területeken termő növények vannak. Simon Attila is megerősítette lapunknak, hogy dombtetőn el lehet kerülni a tavaszi fagyokat. Illetve azzal is lehet mérsékelni a kárt, ha az érzékenyebb idared alma helyett fagynak ellenálló vagy későbbi virágzású fajtát, például pinovát termesztenek a gazdák.

Ami a hosszabb távú trendeket illeti, Szabó Péter szerint jól látszik, hogy Magyarország régen alma- és szilvanagyhatalom volt, ma viszont már csak a meggytermés tartja magát a korábbi szinthez. Simon Attila szerint pedig a nagy történelmi hagyományú kajszibaracktermő vidékek, mint Cegléd vagy Kecskemét, kezdenek elvékonyodni a térképen, mert öt évből három fagyos, amit nem bírnak a gyümölcsök. Úgy látja, gyümölcstermesztés terén az új konkurenciánk Lengyelország lehet, almában és meggyben már most versenyre kelnek velünk.