A tavaszi fagyok és a hideg idő miatt gyenge-közepes terméshozam várható a legfontosabb magyarországi gyümölcsfajtáknál – mondta a G7-nek Kelemen Péter, a zöldség-gyümölcs ágazatot képviselő FruitVeB ügyvezetője.
Előzmények: míg a tavalyi aszály főleg a később érő almára volt hatással, az idei hideg a csonthéjasoknál okoz problémát. Kelemen szerint “jelentős a veszteség”, általános, hogy “hullanak a gyümölcsök, nem növekednek”.
- 2-3 héttel ezelőtt jobbnak tűnt a helyzet, de a gazdák azóta jelentős terméshullással szembesültek.
Számokban: elsősorban a kajszi és az őszibarack érintett, náluk a potenciális termés 70 százaléka kiesett. A szilva- és cseresznyetermés előreláthatólag lefeleződött, a meggynél a tavalyi termés 50-60 százaléka várható a “jelenleg látható gyümölcsdarabszámok alapján”.
- A legjelentősebb magyar gyümölcs, az alma várható mennyiségét 2-3 hét múlva lehet látni. Az aszály miatt tavaly szinte példátlanul kevés alma termett, a rendszerváltás óta csak egyszer volt rosszabb éve.
Tágabb kontextus: mivel a magyar termelési szerkezet a szántóföldi növénytermesztés irányába tolódott el, az elmúlt harminc évben jelentősen visszaesett a gyümölcsök termésmennyisége a meggyen kívül.
Ahogy a fenti ábrán is látható, a körte, a cseresznye, a kajszi vagy a szamóca termésmennyisége nagyjából harmadára esett 30 év alatt, a szilva ötödére, az őszibarack hetedére zuhant, a málna pedig lényegében eltűnt.
- A termesztés szerkezeti átalakulása miatt az agrárium rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. Ez is az oka annak, hogy a tavalyi aszály a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az EU-ban.
Ez a cikk eredetileg a G7 Reggel hírlevelében jelent meg. Ha szeretnél extra tartalmakat kapni, akkor iratkozz fel a hírlevélre.
