Egy energetikai tanácsadó óradíja ma 30-40 ezer forint között mozog. Ehhez képest a szomszéd vagy az ismerős a kocsmában egy pofa sör mellett ingyen is elmondja, hogyan kell a családi házat okosan felújítani, hogy a háztartás beleférjen a rezsicsökkentést csökkentő 2022-es intézkedések után felállított energetikai kvótákba – vagyis abba az éves áram- és gázmennyiségbe, amelynek még alacsony a tarifája.

Ilyenkor jön a megsaccolt teljesítményű kazáncsere vagy a nem jól szigetelt régi házra feltolt hűtő-fűtő klíma, esetleg napelemmel is támogatva, már csak azért is, mert ezekre adott esetben még az állam is ad támogatást. Bár a laikus megoldások sok szempontból érthetők, hosszabb távon általában senkinek sem jó, ha a felújítást nem előzi meg szakértői tanácsadás, és nem készül egy olyan átfogó terv, amelyen lépésről-lépésre végig lehet menni.

Az energetikai felújítás egyik fő jellemzője ugyanis sajnos az, hogy szükségszerűen bonyolult. A hazai házállomány annyira sokszínű, hogy többnyire már a kiindulási alapok sem egyeznek, a szomszédra hallgatni még akkor is zsákutca lehet, ha két hasonló Kádár-kockáról van szó.

Ráadásul nemcsak a kiindulási pont mozog, hanem a megvalósítás és a cél is, hiszen ezek alapvetően függnek a házban lakók szokásaitól, anyagi és családi helyzetétől is. Márpedig ennyi változóval számolva laikusok a legritkább esetben jutnak jó eredményekre.

Helyes sorrend

Ebben a cikkben Gulyás István épület-energiahatékonysági szakértő, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete elnökének egyik valós felújítási projektjét hívjuk segítségül, hogy támpontot adjunk, milyen megközelítéssel érdemes nekifutni egy átfogó energetikai korszerűsítésnek, és mennyibe kerül a kivitelezés.

Kiindulási pontunk egy tipikus, 1980-ban épült, 1988-ban részben korszerűsített 156 négyzetméteres ház, amelynek energetikai besorolása a magyar átlagnál (E-F-G kategória) kicsit rosszabb, azaz H kategóriás. A fő cél a lehető legnagyobb energiamegtakarítás elérése, lehetőleg állami támogatások igénybevételével.

A felújítás műszakilag egy olyan sorrendet követ, amelyet érdemes kőbe vésni, mert ez szinte minden átlagos esetben ugyanaz:

1. A padlásfödém hőszigetelése.
2. A homlokzati nyílászárók cseréje.
3. A teljes homlokzat hőszigetelése a lábazattal együtt.

A szakmai konszenzus szerint mindenhol ezzel kellene kezdeni a gondolkodást, ahol még nem végezték el ezeket a munkákat.

Azonban már ez sem fog szakértő bevonása nélkül menni. Példaházunknál a nyílászárók cseréjéről lemondtak, mert a konkrét esetben a költsége nem állt arányban az elérhető energiamegtakarítással. Azt azonban, hogy anyagi értelemben mi a jó választás, csak szakember tudja előre kiszámolni.

Gyakran előfordul fordított helyzet is: a homlokzati szigetelést csak későbbre tervezik, a nyílászárókat viszont kicserélik. Tipikus hiba ilyenkor, hogy ha nincs a tulajdonos kezében egy komplett felújítási terv, akkor nem tudja, de nem is gondol arra, hogy az új ablakot a megfelelő párkánnyal már úgy kellene elhelyezni, hogy az a későbbi szigeteléshez illeszkedjen. Az ablakos cég a legritkább esetben hívja fel a figyelmet erre, de persze nem is tudhatja, hogy később milyen szigetelést terveznek a háznál. Ezt sokszor még a megrendelő sem tudja.

Rövidtávú szemlélet

Korábban a fenti kivitelezési kezdősor általában ismert és elfogadott volt, 2022-ben azonban a rezsikvóták megjelenése új korszakot hozott. Egészen sok háztartást ért derült égből villámcsapásként, hogy a rezsicsökkentés még sincs örökre kőbe vésve, a kvóták felett nagyon drága lett az áram és a gáz.

Hirtelen kellett megoldást találni és a tipikus pánikreakció a kondenzációs gázkazán és/vagy a hűtő-fűtő klíma beszerelése lett. Mindez ugyan érthető, de amint a fenti sorrendből is látszik, egyrészt szakmai alapon sem stimmel, másrészt energetikailag is pazarló választás, hosszabb távon pedig még többletköltséget is generálhat.

A fűtés korszerűsítésének megtervezése alapesetben csak akkor jön szóba, ha a szerkezeti korszerűsítés megtörtént, és ennek még akkor is célszerű lenne így maradnia, ha figyelembe vesszük, hogy ma már a kondenzációs technológiával a gyártók azonnal minimum 20, de adott esetben akár a 30-45 százalékos energiamegtakarítás lehetőségét is megalapozottan ígérik.

A helyes logika szerint először a ház energiaigényét kellene lecsökkenteni, amennyire csak lehet, és ehhez a csökkentett igényhez lenne érdemes (vélhetően egy kisebb) kazánt vagy egyéb fűtéskorszerűsítési elemeket társítani. Lehet, hogy a háztartás rövid távú menekülési útvonala most épp nem ez, mégis fontos országos érdek lenne, hogy az energiafogyasztás (és ezzel a függőség) csökkenjen. A legolcsóbb energia mindig a meg nem termelt energia lesz.

Ugyanez a helyzet a légkondikkal és sokszor még a hőszivattyúkkal is. Érdemes lehet végiggondolni, hogy ha később (például a rezsicsökkentés rendszerének újabb változásaira reagálva, vagy egy kedvező állami támogatási pályázat kihasználása érdekében) mégis rászánja magát a háztartás az átfogó szigetelésre és nyílászárócserére, akkor könnyen technológiai problémákba futhat bele.

Tévedés például azt hinni, hogy egy túl nagyra tervezett légkondi majd megkönnyebbül, és simán elviszi a kisebb igényeket, majd legfeljebb lesz egy autónk, ami 130-cal is tud menni, de nem megyünk vele, csak 50-nel. A valóságban egy túlméretezett légkondi műszakilag sem fog megfelelően működni, de még felesleges áramfaló is lesz a rendszerben.

Hasonló a helyzet a hőszivattyúval, egy napelemet pedig újabban már végképp pénzügyi öngyilkosság túlméretezni, ahhoz ugyanis túl drága ez az eszköz, hogy az általa feleslegben megtermelt áramot kilowattóránként 5 forintért eladják, azaz valójában fillérekért elszórják.

Egyedi terv kell

A jelenleg futó állami támogatási programokba (Otthonfelújítási támogatás, Napenergia Plusz Program és az idén induló Vidéki otthonfelújítási támogatás) csak enyhe vészfékeket építettek be annak érdekében, hogy erre a logikus útra tereljék a fogyasztókat. A felújítási programoknál a projekteknek legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kell hozniuk, energetikai tanúsítványokat kell készíttetni, ami a helyes meder, illetve szakértő igénybevétele felé terelheti a háztartásokat. Csakhogy amint azt fentebb láttuk, a küszöbértéket akár egy szigeteletlen ház kazáncseréjével is át lehet ugrani.

Napelemet akár egy rozzant házra is fel lehet ma rakni akár állami támogatással is, sőt mehet róla még egy nagy klíma is nyáron, mellesleg az utcát is hűtve.

A lakossági támogatási programok egyébként hirtelen szoktak előbukkanni szinte a semmiből, már csak ezért is érdemes lehet egy komplett felújítási tervet a fiókban tartani, amit szükség esetén elő lehet onnan rántani.

Gulyás István hangsúlyozza, hogy alapanyagokban, kivitelezőkben és szakértőkben is minden rendelkezésre áll ahhoz Magyarországon, hogy a családi házakra olyan egyedi felújítási tervek készülhessenek, amelyek észszerűvé és hatékonnyá teszik a projekteket.

A 21 milliós felújítás

Visszatérve a konkrét példára: a 156 négyzetméteres ház megfelelő minőségű teljes szigetelése négyzetméterenként nettó 72 ezer forintba került (anyagköltséggel és munkadíjjal, minden egyébbel együtt). Nagyon fontos részletinformáció azonban, hogy ennek az összegnek a harmada kizárólag olyan járulékos munkákra ment el, amelyek szükséges előfeltételei voltak annak, hogy a szigetelést egyáltalán el lehessen végezni jó minőségben. Ezzel alapból nem szoktak számolni a háztartások.

Gulyás István egyébként azt mondja, ha nagy általánosságban beszélünk, akkor a fenti első három pont, azaz a szerkezet rendbetétele után anyagilag már csaknem mindegy, hogy milyen fűtéskorszerűsítést hajtanak végre egy házon, a műszaki megoldás kiválasztása az adott helyszíntől és a lakók igényeitől függ, vagyis ahhoz igazítható.

Esetünkben például a hőszivattyút anyagi és műszaki okok miatt el kellett vetni, így kazánt és radiátorokat cseréltek, ennek teljes költsége nettó 36 ezer forintra jött ki négyzetméterenként.

A két fenti összeget összeadva adódik, hogy a ház teljes és szakszerű korszerűsítése négyzetméterenként nettó 108 ezer forintba került. Ez összesen 16,8 millió forintot (+áfát) ad ki, ami tetemes összegnek tűnik.

Ha másból nem, ebből legalább jól látszik, hogy milyen nagy szerepet kell játszania a hasonló projekteknél az állami támogatásoknak vagy a kamattámogatott hiteleknek. Magyarországon legalább 1,4 millió, különböző állapotú családi ház van, amelyet fel kellene újítani (és akkor a társasházak komplex problémáját még nem is említettük).

Értéknövelő felújítás

Példaházunkban mindenesetre a rezsiköltség 60-65 százalékkal csökkent, ami arra is irányadó adat lehet, hogy stabil jövedelmi viszonyok mellett ez a megtakarítás akár egy kedvezményes hitel törlesztésének fedezetéül is szolgálhat. Jelentős mértékű önerőre azonban még akkor is szükség van, ha a jelenleg elérhető állami támogatásokat le lehet hívni. Példaprojektünkben a teljes költség 42 százalékát sikerült támogatás vagy hitel formájában biztosítani, amit ki lehetett egészíteni még 9 százalék erejéig az úgynevezett hitelesített energiamegtakarításból igényelhető összeggel, de a költségeknek durván a felét így is önerőből kellett állni.

Ezek az adatok közelítőleg jelzik a felújítások mai anyagi realitásait, de egyrészt a pályázatok feltételei annyira összetettek, hogy a fenti példából általános következtetést nem lehet levonni (végső soron az önerő lehet ennél kisebb is). Másrészt a számok ismét azt erősítik, hogy érdemes komplex szakértői tervvel kezdeni a gondolkodást, mert lehet, hogy anyagi okok miatt csak nyolc lépésben, nyolc egymást követő évben fog megvalósulni egy felújítás (ez egyébként egy valós példa), de azt itiner nélkül nem lehet végigvinni.

Példaházunk a korszerűsítés után teljesen megújult, és energetikailag a H-ból a D kategóriába lépett fel. Ez persze anyagi értelemben csak akkor lehet igazán fontos, ha a házat el szeretnék majd adni, hiszen ekkor a kedvezőbb rezsi és az új külső megnöveli a ház értékét.

Végképp nehéz lenne megmondani, hogy egy 45 éve épült 156 négyzetméteres családi ház értékét megnöveli-e egyáltalán a bekerülési költséggel, azaz esetünkben durván bruttó 21 millió forinttal a felújítás. Az ország szegényebb régióiban, alacsonyabb ingatlanárak és kevésbé likvid piac mellett vélhetően nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLogikus megoldás lett az utcát fűteni házszigetelés helyettHa az előttünk álló télre optimalizál egy háztartás, akkor valószínűleg nem a szigetelés felé fordul, hanem klímás megoldással húzza le a havi költségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államnak is megérné felpörgetni az itthoni ingatlanfelújításokatAz energiaválság miatt számos ország kapcsolt rá az épületfelújításokra, amellyel a földgázfüggőséget is csökkenteni lehet. De mi a helyzet ezzel itthon? G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy úr a közös képviselő, de még nagyobb a bank: csapdákat kerülgetnek a felújító panelekTizenöt-húsz éve rosszul segített az állam, most viszont sehogy sem, így általában csak szakaszolt munkák jöhetnek szóba, ennek minden buktatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa felújítom a házam, tényleg többet fog érni?A prémium nagyságrendjét nagyban befolyásolja, hogy hol van az ingatlan és milyen a kiindulási állapota.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet családi ház energetika felújítás korszerűsítés légkondi napelem szigetelés támogatás Olvasson tovább a kategóriában