A cikk a Statisztikai Szemlében megjelent tanulmány szerkesztett változata (szerzők: Ertl Antal, Horváth Áron, Mónus Gergely, Sáfián Fanni, Székely Judit).

A RenoHUB projekt részeként megvalósuló kutatásunkban 8000 magyarországi családi ház adatain vizsgáltuk meg, hogy a jobb energetikai minőség milyen összefüggésben van az ingatlan árával. Összekapcsoltuk a KSH népszámlálási adatbázisának, a NAV illetékhivatali adatainak és a Lechner Tudásközpont Energetikai tanúsítványainak adatait. A kutatás eredménye igazolja, hogy az energetikailag korszerűbb családi házak árában prémium mutatkozik, azaz a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményezhet, és a statisztikai eredmények alapján arra is lehet következtetni, hogy a kisebb beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések relatíve jobban megtérülhetnek az ingatlanérték növekedésében.

Ahogy az  első ábra mutatja, a mintába kevés közel-nulla energiaigényű (azaz: BB vagy annál jobb besorolású) épület került. Ennek oka egyrészt az, hogy Magyarországon eleve alacsony az ilyen energiatanúsítványú lakóépületek aránya, másrészt ezeket nagyrészt saját használatra építik, így kevésbé jelennek meg a lakáspiaci adásvételek között.

A fajlagos energiaigény és a besorolási kategóriák a KSH-NAV-LTK adatbázis 8007 háza esetén.

Az adatokból kiderül, hogy az építési és felújítási év meghatározó tényezőnek számít az épületek energiaigénye szempontjából. Ugyanakkor a felújítás ténye még nem garantálja azt, hogy jó minőségű energetikai besorolást kapjon az épület, hiszen a felújítások esetében különböző munkálatokról lehet szó, a mélyfelújításoktól a csak komfortérzetet növelő munkákig.

Az építési és felújítási év összefüggése az energetikai jellemzővel a KSH-NAV-LTK adatbázisban régiónként

Alapvetés, hogy az ingatlanok értékében a legfontosabb szerepet az ingatlan elhelyezkedése, lokációja játssza, vagyis, hogy pontosan hol található az adott otthon. Az energetikai tanúsítványok és az ingatlanok négyzetméterára közötti kapcsolatot ezért településtípusonként is megvizsgáltuk. Ahogy a második ábra mutatja, az alapvető trendek megegyeztek a községek, megyeszékhelyek és városok esetében, az energiahatékonyabb épületek ára magasabb volt, de az átlagostól a gyengébb energiaosztályú lakások felé haladva további árcsökkenés már nem volt kimutatható.

Budapesten az előzőekhez képest más a kép, ott nincs egyértelmű kapcsolat az ingatlan energiaosztálya és ára között,

az ingatlan elhelyezkedése sokkal nagyobb szerepet játszik az árban, a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanjai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.

A négyzetméterár és az energetikai jellemző kapcsolata a KSH-NAV-LTK adatbázisban településtípusonként

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a közel nulla energiaigényű ingatlanok, vagyis a legalább BB osztályt elérő otthonok ártöbblete a legrosszabb (JJ) energiaosztályhoz képest több, mint 50 százalék. De már a legrosszabbhoz képest csak egy-két kategóriával jobb energetikai besorolású ingatlanoknál is kimutatható ártöbblet. A követelményrendszerben „átlagosként” meghatározott FF kategóriához képest a magas energiaigényű ingatlanok (JJ energiaosztály) árában majdnem húsz százaléknyi diszkont mutatkozik. Míg a jó energiakategóriájú családi házak nagyjából 15-20%-os prémiumot mutatnak az átlagos kategóriához képest.

Az egyes energiaosztályok prémiuma közötti átmenet nem folytonos, esetenként ugrások figyelhetőek meg, míg egyes szomszédos kategóriák között alig fedezhető fel árkülönbség. A közel nulla energiaigényű otthonok – vagyis a jövő év közepétől az új építésű ingatlanok esetében előírt legalább BB energiaosztályú lakások – árelőnye egyértelmű minden más kategóriához képest.

A CC-DD-EE kategóriájú lakásokból ugyancsak képezhető egy nagyobb csoport, árelőnyük ugyanis egymáshoz képest nem különbözik számottevően, de a kevésbé hatékony épületekhez viszonyítva prémiumuk már egyértelmű. Szintén hasonlóan viselkednek az II és JJ kategóriába tartozó lakások, amelyek a többi kategóriához képest jelentősen olcsóbbnak számítanak, ugyanakkor a két osztály között szinte alig van különbség árazásban.

Az FF, GG és HH – átlagos vagy annál gyengébb – energiaosztályú ingatlanok kategóriánként is külön-külön csoportot képeznek, de áruk határozottan eltér az átlagosnál jobb és a kifejezetten rossz minőségű otthonokétól is.

A fenti eredmények alapján megállapítható, hogy nem minden kategóriaváltás jelent azonos árnövekedést, amelynek fontos szerepe lehet a közpolitika-alkotási folyamatban, hiszen azonosíthatja, hogy melyek azok a felújítási típusok, amelyek támogatása a legnagyobb értéknövekedéshez vezethet, és melyek azok, amelyek ilyen szempontból nem a legmegfelelőbb célpontok.

Fontos figyelembe venni, hogy az egymástól nem jelentősen különböző kategóriák a skála alján és tetején csoportosulnak, míg ahogy korábban már felhívtuk rá a figyelmet,

a családi házak nagy tömegét adó közepes kategóriák szignifikánsan eltérnek egymástól, vagyis itt egy energiaosztálynyi ugrás is látható értéknövekedést eredményezhet.

Az energiahatékonysági felújítások megtérülését azonban az is befolyásolja, hogy az adott ingatlan hol található. Minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is.

Ahol alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét.

Az árak és az egyes felújítások költségeinek részletes elemzése ezért további kutatást igényel. Egyelőre annyit érdemes leszögezni, hogy az alacsonyabb ingatlanárú területeken kiegészítő ösztönzők és/vagy támogatások hiányában az energiahatékonysági beruházások végrehajtása elmaradhat. Amikor tehát egy tulajdonos felújít, tesz a környezetért, és egyúttal növeli ingatlana értékét is.

A következő években óriási feladatként tornyosul előttünk az épületállományunk energetikai korszerűsítése. A hatékony folyamat sikeresen tudja bevonni a magánforrásokat is, így több pénzt mozgat meg és igazságosabbá teheti a közpénzek kiosztását. Ha a tulajdonosok és vásárlók elhiszik és értékelik azt, hogy egy ingatlannak alacsonyabb a rezsije, akkor inkább hajlandóak a saját zsebükből is fizetni a korszerűsítéseket. Ha a tulajdonosok nem annyira értékelik a jobb energetikai jellemzőket és az alacsonyabb fenntartási költségeket, akkor a klímapolitikai célok csak erős külső ösztönzőkkel valósíthatóak meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz energetikai besorolás érték felújítás ház ingatlan lakás Olvasson tovább a kategóriában