Előző cikkünkben bemutattuk, hogy az Ausztriában dolgozó magyarok körülbelül harmadával kevesebbet keresnek az osztrák átlagnál, és negyedével kevesebbet a mediánnál. Ennek hátterében azonban nem azt kell keresni, hogy ugyananazért a munkáért jóval kevesebbet kapnának, mint az osztrák vagy más bevándorló társaik. 

Már csak azért sem lehet érdemi bérkülönbség azonos munkakörökben, mert Ausztriában iparáganként kollektív szerződésekkel szabályozzák a fizetéseket. Iskolai végzettség, munkatapasztalat és beosztás alapján tulajdonképpen egy elképesztően részletes bértábla vonatkozik az Ausztriában dolgozókra a versenyszférában is, így egy adott állásban valaki nem kereshet kevesebbet az állampolgársága miatt.

A magyarok átlagos és medián béreire is jelentős hatással van viszont, hogy inkább fiatalabbak és középkorúak vállalnak a szomszédban munkát, míg az anyagilag leginkább megbecsült idősek közül kevesebben. Ennél is nagyobb szerepe van, hogy milyen végzettséggel, tapasztalattal és leginkább milyen iparágakban dolgoznak a magyarok. A hazai szektorokok közül 

leginkább a vendéglátást, a takarítást, és a személybiztonsági tevékenységeket (pl. biztonsági őr) magában foglaló szolgáltatások területén már kb. minden nyolcadik magyar Ausztriában dolgozik.

Az alábbi grafikonon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján összesítettük, hogy 2023-ban az egyes iparágakban mennyien dolgoztak, és ezzel összevetettük, hogy Ausztriában mennyi magyar állampolgár dolgozott ezekben az iparágakban.  

A szolgáltatásokon kívül a szállítás, raktározás területén (3,5 százalék dolgozik ott), a kereskedelemben (3,3 százalék), az építőiparban (2,6 százalék), a kiskereskedelemben (2,4 százalék), és a feldolgozóiparban (1,9 százalék) jelentősebb még Ausztria magyar munkaerőpiacra gyakorolt elszívó hatása.

Rosszul fizetett iparágakban erős a magyar jelenlét

Iparági lebontásban a 2021-es béreket lehetett összehasonlítani, ezek voltak a legfrissebb rendelkezésre álló adatok. Az összehasonlításhoz használt adatoknál az Ausztriában dolgozó magyarok mediánbérébe az egész évben és a szezonálisan Ausztriában dolgozó magyarok bére is beleszámít. Ahogy az ábrán is látszik, hogy a magyarok fizetése jelentősebben csupán az energiaellátás területén marad el, más iparágakban nagyjából megfelel az osztrák átlagnak, vagy csak kicsivel marad el tőle, de néhány iparágban akár meg is haladja azt (persze ebben az átlagban már sok más bevándorló bére is benne van).

Más kérdés, hogy például a turisztikában hiába keresnek a magyarok jobban, mint az összes munkavállaló, ez az egyik legrosszabbul fizető ágazat. Informatikai és pénzügyi területen viszont kifejezetten jól keresnek az Ausztriában dolgozó magyarok még a helyi átlaghoz képest is.

Már csak az a probléma, hogy az utóbbi szektorokban alig dolgozik magyar, itt nem éri el az arányuk a kettő százalékot sem. Ellenben a turizmusban sok, valamivel több, mint 35 ezer magyar van:

az osztrák szálláshelyszolgáltatási- és vendéglátási iparágban minden tizedik munkavállaló magyar. Az egyéb üzleti szolgálatásokban, ahova például a fodrász vagy műkörmös tartozik, már 6,5 százalék az arányuk.

Jelentős a magyarok aránya a szintén rosszul fizető mezőgazdaságban (4,2 százalék), és a szállítás és raktározás (4,5 százalék) területén. Számukat tekintve még a gyártásban (18 ezer) és a kis- és nagykereskedelemben  (17 ezer) dolgozik sok magyar.

Keveseket lesz esély hazacsábítani

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a 2010-es évek közepén regisztrált korábbi rekordokat is meghaladó számú magyar, összesen csaknem 36 ezer ember vándorolt ki az országból, felük Ausztriába. Ugyan nem csak a bérek határozzák meg, hogy valaki hol szeretne élni és dolgozni, de jelentős szerepe van ennek a választásában, így az egyes hazai és ausztriai iparágak béradatainak eltérései alapján is érthető, hogy miért dolgozik ennyi magyar a szomszédos országban. 

Az egész évben, tehát nem csak szezonálisan kint dolgozók adatait alapul véve minden iparágban két-háromszorosak voltak a különbségek, de a két országra jellemző árszintek különbségét kiszűrve, vásárlóerő-paritáson (ppp) vizsgálva is 1,7-2,3-szorosak voltak az átlagos eltérések a bérekben 2022-ben, ahogy az az alábbi ábrán iparági lebontásban látszik.

Már csak azért sem lesz könnyű magyarokat hazácsábítani, mert Ausztriában az uniós mezőnyhöz képest is nagy a munkaerőhiány. Az iparban és a szolgálatásban, tehát az állami munkahelyeket nem számítva az üres álláshelyek aránya négy százalék feletti. 

Ahogy a fenti ábrán is látszik, itthon a munkaerőhiány mértéke ennek nagyjából a fele. Így tehát, mivel Ausztriában azonnal tudnának több százezer munkavállalónak munkát biztosítani,

az elszívó hatás Magyarország felé biztosan nem fog csökkenni a következő években sem.

Nem mindenkinek jön be az osztrák munka

A Statistik Austria által elkészített kimutatásból további érdekességek is kiolvashatók. A minisztériumi adatok alapján 2022-ben például 110 ezer magyar állampolgár dolgozott átlagosan az országban, azok száma viszont, akik az év egészében alkalmazásban voltak, csupán 50 ezer fő volt.

Ennek az okát leginkább abban lehet keresni, hogy különösen a Burgenlandban munkát vállalók közül sokan dolgoznak végeznek idénymunkát a mezőgazdaságban, vagy a szezonálisan ingadozó munkaerőigényű építőiparban és vendéglátásban. Őket jellemzően nem jelentik be az egész évre, és sokan megfordulnak ezekben az állásokban. Az Ausztriában dolgozó nyugat-magyarországiak körében az is ismert, hogy a fekete- és szürkefoglalkoztatás is előfordul az osztrákoknál, van hogy csak napi néhány órára jelentik be az alkalmazottakat. Gyakran ezért is hagyják ezeket az állásokat ott idő előtt.

Az eltérő munkakultúra, a nyelvi nehézségek, a magasabb megélhetési költségek, a család hiánya, az utazási költségek mellett a hazai bérek gyorsabb növekedése is olyan faktorok, amik miatt megérheti inkább Magyarországon folytatni a munkavállalást sokaknak még akkor is, ha forintban számolva magasabb béreket kínálnak Ausztriában.

A Magyarországról (bármilyen külföldi országba) kivándorlók száma 2018-ig jelentősen meghaladta a visszavándorlók számát, ezt követően viszont volt pár év, amikor többen jöttek haza, mint ahányan elhagyták az országot.

Az elmúlt években viszont vélhetően a reálbérek csökkenése és a magas infláció hatására újra többen mentek el itthonról, mint ahányan visszajöttek. Előrejelzések szerint idén újra nagyobb lehet itthon a reálbérek növekedése, mint Ausztriában, ezért érdekes lesz nyomon követni, hogy ez hogyan hat majd a két ország közti vándorlási egyenlegre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csoda, ha úgy érzed, hogy folyton magyarok szolgálnak ki AusztriábanMár közel 100 ezer magyar dolgozik nyugati szomszédunknál teljes állásban, de lassul a növekedés üteme. Burgenlandban minden hatodik dolgozó magyar állampolgár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAki akart, már kiment, csaknem megállt a külföldön élő magyarok számának növekedéseNémetország vezet, de az új szabályok miatt módosult adatok megmutatják, hogy Angliában kevesebben élnek, mint gondoltuk, Ausztriában pedig rengeteg magyar dolgozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnnyit keresnek az Ausztriában dolgozó magyarokKikértük az adatokat az osztrák hivataltól. Vajon megkeresik a kint dolgozó magyarok az osztrák átlagot?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet ausztria bérek bérfelzárkózás külföldi munkavállalás munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában