Miért kell tűrnünk, hogy a fejünkre csöpögtetik a légkondik vizét?

A városi élet kellemetlenségei között évtizedes távlatban is kiemelkedő helyen szerepel Magyarországon a fel nem szedett kutyaürülék, de az utóbbi években nyaranta már egy újabb jelenség miatt is érdemes többméteres távolságból felderíteni az előttünk lévő járdaszakaszt: van-e olyan vízfolt, amely arra utal, hogy odacsöpög egy légkondi vize, akár sok emelet magasságából? Mert ha igen, és nem kerüljük ki, akkor a fejünkre fog hullani, miközben nem tiszta vízről van szó.

Az inverteres split légkondicionálók – amelyek a klímaváltozás hatására gombamód szaporodnak Magyarországon is, és amelyek kültéri egységét az emeletes házas lakóövezetekben általában az erkélyre vagy simán a falra szerelik – nagy melegben 1-3 liter kondenzvizet is termelhetnek óránként. Egy tízemeletes lakóháznál egy-egy lépcsőháznyi utcarészlet fölött ma már gyakran két tucat légkondi is lehet, vagyis adott esetben óránként akár 50-70 liter, naponta fél köbméter víz is kicsoroghat a berendezésekből. A tényleges mennyiséget sok minden befolyásolja, leginkább a levegő aktuális páratartalmától függ.

Légkondik egy budapesti panelházon. Fotó: G7

Ideális esetben a kondenzvíz nem okoz problémát, mert olyan lassan csöpög, hogy például az erkélyre folyatva folyamatosan elpárolog, de a jelek szerint a nem ideális esetek aránya a légkondik számának emelkedésével egyre nő, illetve az egyre hosszabb és egyre nagyobb hőség miatt a víz mennyisége jóval nagyobb lett, és lehet, hogy ami a kiépítéskor még nem volt zavaró, az mára azzá vált.

Hogy hova kellene vezetni szabály szerint ezt a vízmennyiséget, arra jelenleg elég nehéz pontos választ adni. Az általunk megkérdezett szakemberek nem nagyon tudtak erre vonatkozó általános szabályról, a gyakorlatban a lakástulajdonos és a klímaszerelő dönt az ügyben, a kivitelezéskor. Többen hozzátették, hogy egy kicsit is igényes szakember egyébként szabályozás nélkül sem vezeti a vizet a járdát használó gyalogosok fejére, de jobb esetben még egy erkélyre sem.

Járdára csöpögő klímák egy budapesti utcán. Fotó: G7

A kondenzvizet ugyanis jó esetben vissza kellene vezetni a lakásba, és vagy ott elpárologtatni, de sokkal életszerűbb módon inkább a lakás lefolyó rendszerébe bekötni. Ilyenkor bűzzárót is be kell építeni, de egyébként is pluszmunkával és pluszköltséggel jár ahhoz képest, mintha hagynák szabadon folyni a vizet. Sőt jogilag is érdekes lehet a kérdés, mert – bár ez sem feltétlenül közismert – például főszabály szerint az esővizet sem lehet bevezetni a szennyvízcsatornába. Azt mindenkinek a saját ingatlana területén kell(ene) elapasztani, ha a helyi szabályozás másképp nem rendelkezik.

A szifonba bekötött légkondi vize viszont nem a csapból származik, mégis a szennyvízcsatornát terheli meg (ha pedig annak mennyiségét külön mérőóra méri, akkor a rezsit is növeli). Abból a szempontból azonban jogos a szennyvíz irány, hogy a kondenzvíz nem tiszta, még véletlenül sem ivóvíz minőségű, így legfeljebb növényt locsolni vagy autót mosni alkalmas, azaz végső soron egyfajta szennyvíz (és emiatt is kifogásolható, ha az ember fejére csöpög).

Viszonylag gyakori, hogy a kondenzvíz csövét a közeli ereszcsatornába kötik be, amennyiben van ilyen a közelben (de például panelházaknál tipikusan esély sincs erre). Ez elvileg jó megoldásnak tűnik, ha az eresz egyébként nem a szennyvízcsatornába van bekötve, és még megfelelően jó minőségben is végzik el a szakmunkát. Ellenkező esetben az eresz mellett folyamatosan ázni fog a fal, aminek az alatta lakók biztosan nem örülnek.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény (oték) szerint a gépészeti berendezések kültéri egységének az építési helyen belül kell lennie, de ez a paragrafus csak pár éve hatályos, az előtte épített ingatlanoknál nem érévnyesíthető. A jogszabály azt is előírja, hogy az épületek berendezéseit „olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse”. Ezt elvileg lehet úgy értelmezni, hogy a kondenzvizet nem lehet szabadon kivezetni, a szabályt az építésfelügyelet ellenőrzi, és a szankció a használatbavételi engedély megtagadása lehet – leginkább új építéseknél.

Az önkormányzatok a helyi építési szabályzatok módosításával befolyásolhatnák a helyzetet, de cikkünk készítésekor nem találtunk olyan szabályzatot, amelyben a légkondik vízelvezetése explicit módon szerepelt volna. Arra viszont láttunk példát, hogy budapesti társasházakban a közös képviselő a lépcsőházi faliújságon nagyon szépen kérte a lakókat, hogy ne folyassák ki az utcára a kondenzvizet, mert panaszkodnak az arra járók.

Azoknak, akik nem vezetik be semmilyen csatornarendszerbe a kondenzvizet, a szakemberek szerint valamilyen tartályban kellene gyűjteniük azt, a mennyiséget folyamatosan figyelni, és túlcsordulás előtt üríteni. Ennek kivitelezése azonban nem egészen életszerű.