Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. július 15. 06:21 Élet

Milyen légkondi? Majd kinyitjuk az ablakot

Az ezredforduló előtti években a zavarosban halászás egyik legkiválóbb terepe volt a klímaszerelői piac. Ekkoriban már erősen felfutóban volt a kereslet a háztartási légkondik iránt, a berendezések kezdtek egyre olcsóbbá válni, de egy ügyes szerelő még jókora profitot érhetett el, ha kézről-kézre adták a megrendelők. A légkondicionáló berendezések ugyanis akkoriban még mindig úgy éltek a köztudatban, mint prémium, majdhogynem luxus termékek, amelyek felszereléséhez egészen speciális szaktudásra van szükség.

Hogy mennyire luxuscikk volt, azt a Daikin, a mai piacvezető márka adatgyűjtése is alátámasztja: a rendszerváltás utáni egy-két évben jó ha tízezer légkondi működött a magyar lakóingatlanokban, hiszen egy jobb split klíma ára akkoriban is 150-200 000 forint volt, míg a KSH szerinti átlagkereset 1991-ben nem érte el a 18 000 forintot, vagyis mintegy 10-12 hónapig kellett dolgozni egyetlen klímáért.

A piac azonban akkoriban már nagy átalakulásban volt, a távol-keleti gyártók kezdték elönteni az országot a split klímákkal, és a termék Magyarországon is fordulóponthoz érkezett: az ipari és irodai ingatlanokban kötelező elem, a háztartások jelentős részében pedig megfizethetetlen luxusból rövid idő alatt tömegeszköz lett.

Az átmeneti időszakban azonban az ügyes szerelők mellett még nagyot kaszáltak az ügyeskedő szerelők is. Egy kéttagú szerelő páros rohamtempóban akár napi három klíma beszerelést is lezavarhatott, darabját 20-30 ezer forintos munkadíjért, vagyis az akkori értéket nézve gyakorlatilag jól megszedhette magát egy viszonylag egyszerű fizikai munkával, egy nap alatt megkeresve annyit, amennyiért egy átlagos fizetéssel rendelkező magyar egy hónapig dolgozott.

A szakmabeliek azt mesélik, volt olyan szerelőcsapat, amelyik vett egy kamionnyi olcsó kínai klímát, gyorsan szétdobta a megrendelők között, majd amikor a vevők sorra jelentkeztek a meghibásodások miatt, a szerelők kimentek, lecsavarták a falról a selejtet, és egy újat tettek a helyébe – és még így is megérte nekik. Az ügyfélkezelés és a javítás akkoriban nem fért bele a pénzszerzési tempóba.

Mások a drága japán eszközöket csak marketing célokból vették meg, előre tudták, hogy nem is akarnak belőle eladni. Csak azért kellett nekik, hogy rárakják a fotóját akciós árral a hirdetésekre, amikor pedig a potenciális vevő megjelent náluk, azonnal hevesen lebeszélték róla – felajánlva neki a jóval olcsóbb, de megbízhatatlanabb kínai berendezést.

Az egész piac egy igazi dzsungel volt, senki sem látta át a teljes helyzetet, és minőségi követelmények híján, illetve a jó ideig laza szabályozás következtében mindenki úgy boldogult, ahogy tudott. A legjobb szakemberek a hűtőgépgyárból, illetve az egykori szocializmus-kori csőszereléssel foglalkozó vállalatok utódjából pattantak ki, a rendszerváltás környékén még a sokszor emlegetett módon: másodállásban, az állami cégnél szerzett tapasztalatot privatizálva.

Kezdetben nem is volt klímaszerelő képzés, így ilyen papír nem is kellett hozzá, nagyon sok minden múlt az autodidakta módon tanuló szakemberek lelkiismeretén.

A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) idővel azzal kezdett rendet teremteni, hogy a megbízható minőségben dolgozó szerelőknek zöld kártyát adott, de ez a minősítés sokáig egyáltalán nem volt hivatalos és kötelező, csak önkéntes alapon működött

– mesélte nekem Várkonyi Nándor elnök-főtitkár.

Legalább 15-20 évig tartott az a ma már átmenetinek tekinthető időszak, amikor a klímaszerelés két, egymással párhuzamos alapvető változáson ment keresztül. A kezdeti szabályozatlanságot 2015-re fokozatosan felváltotta egy olyan rendszer, amelyben csak képesített szakemberek végezhetnek jogszerűen hűtőköri munkákat, és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság minden egyes berendezés sorsát nyilvántartja, a feketén dolgozás pedig majdhogynem lehetetlen – illetve mára annyira bonyolulttá és kockázatossá vált, hogy általában nem éri meg.

A másik nagy változás, hogy ezzel párhuzamosan a légkondi elvesztette prémium jellegét, sőt egy bizonyos jövedelmi szint felett olyan természetes eszköze lett a háztartásoknak, mint a mosógép vagy a hűtő. Ma ugyanis nem kerül sokkal többe egy klíma, mint 30 évvel ezelőtt: nagyságrendileg 250 000 forintot kell leszurkolni egy split készülékért. Vagyis amíg az átlagkereset 2021-re a harminc évvel ezelőtti érték több mint húszszorosára, 411 000 forint fölé nőtt, addig a klíma ára három évtized alatt 20-30 százalékot (átlagosan évente 1 százalékot) emelkedett. Másképp nézve: ma egy átlagkeresetből élő bő kétheti munkabéréből vehet egy split légkondicionálót.

A kilencvenes évek első feléig azonban ez a piac szinte nem is létezett Magyarországon.

Kinyitottuk az ablakot, szellőztettünk, árnyékoltunk, én már nem is emlékszem, de egészen jól kibírtuk valahogy

– mondta Glász László, a japán Daikin hazai képviseletének akkori vezetője.

Glász László. Fotó: Németh Dániel.

Az ősidőkben még voltak a szovjet gyártású, később a nyugati ablakklímák, valamint a mobilklímák, de utóbbiak például olyan hangosak voltak, hogy nem tudtak aludni tőlük az emberek, vagyis egy forró balatoni lángossütőbe elmentek, de otthon nem lehetett őket használni

– mondja Várkonyi Nándor.

Majd hozzáteszi, hogy 40-50 éve még tényleg alapvetően más volt a nyári időjárás. Természetesen régen is volt olyan kánikula, mint ma, de a légkondi piac szempontjából fontos eltérés, hogy ma már nagyon gyakori, hogy a nagy hőség nem egy-egy, vagy pár napig, hanem hetekig kitart, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző.

Minden épületnél és embernél van egy bizonyos tűréshatár, amelynek az átlépése meghozza a klíma iránti keresletet. Ha egy házat sorozatosan nem lehet még éjszaka sem szellőztetéssel visszahűteni a kezelhető szintre, akkor egy idő után a falak annyira átmelegednek, hogy bent a hőség elviselhetetlenebb lesz, és ez az a pont, amikor a lakosok felhívják a klímaszerelő céget

– mondja az elnök.

Amellett, hogy az egyszerűbb klímaberendezések árszintje a mindenkori átlagfizetéshez képest az utóbbi 10-15 évben már feltétlenül alacsonyabb, mint a hőskorban, a klíma iránti igényt az is erősíti, hogy az irodákban és az ipari létesítményekben már jóval korábban „szabvánnyá vált” a használata. A napközben kellemesre hűtött környezetben dolgozó embert már sokkal jobban zavarja, ha otthon hőségben kell lennie, ez is behúzza a vásárlókat.

A környezeti klímaváltozás szélsőségessé válása tehát legalább annyira hozzájárult ennek a piacnak a fellendüléséhez, mint az életszínvonal emelkedése, vagy a berendezések relatív árának mérséklődése. Ám ahogy Várkonyi Nándor mondja, a felmelegedés nem feltétlenül kedvez az iparágnak, illetve szerinte nincs is ilyen érdekellentét.

Ahogy haladunk a klímacélok felé, az építési szabályok folyamatosan szigorodnak, és olyan feltételeket írnak elő, amelyek egyre kisebb fajlagos légkondi teljesítményeket tesznek szükségessé

– mondja.

Ez azt jelenti, hogy a klímaberendezések használata nem szorul vissza, sőt egyre általánosabbá válik, és ez növekedési potenciált ad az iparágnak, ám az egy négyzetméterre jutó beépített teljesítmény csökken.

Harminc év alatt a split klíma is sokat változott. Megjelent az inverteres technológia, ami fokozatmentesen változtathatja a kompresszor teljesítményét, így nem kell „padlógázon” mennie a klímának akkor, amikor a beltéri levegő már kellően lehűlt.

Vagy éppen felmelegedett, hiszen a klímákkal fűteni is lehet, ezért sokan választják ezt a megoldást lakásokba is, ahol gázkonvektorokat váltanak ki hűtő-fűtő klímákkal, két legyet ütve egy csapásra – az inverteres klíma pedig nagyjából harmadannyi elektromos áramot fogyaszt, mint egy hagyományos típus

– teszi hozz Glász László.

Egy régi klíma egy budapesti társasház homlokzatán. Fotó: G7

Ugyancsak sokat változott a klímákban használt hűtőközeg is, a készülékekben most használt R32-es újgenerációs hűtőközeg környezetvédelmi szempontból sokkal jobbnak bizonyult elődeinél: nem ózonkárosító, mint például a korábban használt R22-es, energiahatékony, könnyen újrafelhasználható, és a GWP értéke (globális felmelegedésre gyakorolt hatása) egyharmada a légkondicionálóknál korábban leggyakrabban használtnak (R410A).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégre beindult a légkondik zöldüléseA kellemes meleget vagy hűvöst szintetikus vegyi anyagoknak köszönhetjük, és bár ez évtizedek óta így van, csak most kezdik el komolyan újrahasznosítani őket.

Van tere a növekedésnek, mert az új családi házak vagy akár társasházak építésekor még ma sem automatikus a klíma betervezése.

A társasházaknál gyakori taktika, hogy csak a klíma jövőbeni kiépítési lehetőségét tervezik bele az alaprajzba, aztán majd a lakók eldöntik, hogy élnek-e a lehetőséggel. Az egyedi családi házaknál pedig a klímaberendezés szinte mindig csak egy olyan extra kiegészítő, amely a sor végén áll, és kizárólag akkor tervezik meg, ha jut rá pénz

– mondja Várkonyi Nándor.

Ami viszont nem változik soha, az a piac szezonalitása. A klímákért akkor lódul meg a kereslet, amikor kitör a hőség, és hirtelen megcsappan, amikor a nagy meleg levonul. Az idei tavasz üzleti szempontból ezért különösen kiélezte az évet, mivel még nyár elején is szokatlanul hűvös volt, a kereskedők nem győztek akciózni, hogy megszabaduljanak a készleteiktől. Aztán berobbant a kánikula, és cikkünk írásakor már a második olyan szakasza tart, amikor a falak mindenhol vészesen kezdenek átmelegedni, így tovább növekedhet a ma már bőven 1 milliós darabszám fölé becsült hazai klímakészülék-állomány.

Élet Daikin felmelegedés klíma klímaszerelés légkondicionálók rendszerváltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.

Fontos

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.