Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. augusztus 23. 14:42 Élet, Tech

Rá sem ismernél a világra, ha nem lennének légkondik

A meleg és a pára hullámossá tette a papírokat egy New York-i nyomdában, ezért Willis Carriert 1902-ben megkérték, hogy találjon ki valamit. Némi egyszerűsítéssel ez vezetett a légkondicionáló feltalálásához, amely nélkül itthon is egyre kevesebben tudják elképzelni az életüket nyaranta, és nélkülük mai formájukban nem létezhetnének sem bevásárlóközpontok, sem számítógépes szervertervek, az irodaházak pedig egészen másképp néznének ki.

Az ingatlan.com múlt heti körképéből az is kiderült, hogy a kánikula közepette milyen árfelhajtó hatása van a légkondiknak. Az idén eladósorba került klímás panellakásoknál az egy hirdetésre jutó érdeklődők száma minimum 30-50 százalékkal magasabb, mint az azonos városrészben lévő, klíma nélküli lakások esetében, de van, ahol háromszoros, négyszeres a szorzó. A téglalakások esetében 60-100 százalékosak a különbségek.

Ami a négyzetméterárakat illeti, a légkondicionált és a klíma nélküli lakások között akár 15 százalékos is lehet az eltérés. A fővárosban növekszik az eladásra kínált klímás lakások aránya. Két éve alig több mint 18 százaléknál tüntették fel az eladók, hogy van légkondicionáló, tavaly 21 százalék felett volt a részesedésük, az idén pedig már 23 százaléknál járt ez az arány. Az országos átlag ennél jóval szerényebb, de szintén dinamikusan nő. (A tavalyi adatot még nem közölte a Központi Statisztikai Hivatal.)

 

Mindez azonban semmiség azokhoz a változásokhoz képest, amelyeket a melegebb égövi területeken okozott a légkondicionálás elterjedése. A városok ott is óriásira nőttek, ahol korábban az éghajlat visszafogta a fejlődésüket. 1950-ben az Egyesült Államok lakosságának csak a 28 százaléka élt a napfényövezetben (az ország déli harmadában), 2000-ben már a 40 százaléka – emeli ki a Guardian cikke.

A légkondicionálás teljesen megváltoztatta a városi tereket. Az olyan metropoliszokban, mint Houston, Doha, Szingapúr vagy Sanghaj, az emberek megtehetik, hogy akár hetekig ne tegyék ki lábukat hőmérsékleti szempontból a külvilágba. Otthonuk garázsában beszállnak az autóba, amelyből kiszállnak a munkahelyük vagy a bevásárlóközpont mélygarázsában, és ezek a terek mind-mind klimatizáltak. Az épületeket aluljárók és hidak hálózata kapcsolja össze, az üzemeltetők legnagyobb örömére, hiszen ha az emberek ilyen helyeken töltik a szabad idejüket, akkor a pénzüket is ott fogják elkölteni.

Ennek persze árnyoldalai is vannak. Az egyik a berendezések hatalmas áramfogyasztása, amely a mai energia-előállítási viszonyok mellett jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLégkondicionálásra mehet el a teljes mai áramfogyasztás negyedeFélelmetes iramban terjednek a légkondik, és ez hozzájárul a globális felmelegedéshez.

 

A másik, hogy a belső terekből kivont – plusz a saját maguk által előállított – hőt a berendezések a városok levegőjébe juttatják, amit mindenki elszenved, aki nem akarja vagy tudja egész életét klimatizált terekben tölteni. A szegényeknél ez nem választás kérdése, vagyis 

a légkondicionálás fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket: a szegényebbek kénytelenek elviselni a gazdagabbak tereiből kivont hőt is.

Ehhez jöhetnek még hozzá az olyan bosszantó apróságok, mint hogy az embernek nyáron gyakran cikk-cakkban kell közlekednie a járdán, ha nem akarja, hogy a klímák hűtővize több emelet magasból rácsöpögjön. Sokan ugyanis nem veszik a fáradságot arra, hogy a vezetéket bekössék az ereszcsatornába, vagy visszavezessék a lakás lefolyójába.

A klimatizálásnak ugyanakkor óriási gazdasági előnyei is vannak, például a nagyobb termelékenység és a meleg miatti halálozások számának csökkenése. Emellett az is igaz, hogy bár az Egyesült Államokban több áramot zabálnak fel a légkondik, mint Afrika teljes energiafelhasználása, de például a meleg víz előállítása még ennél is energiaigényesebb az USA-ban. Emellett a klimatizálás pedig még mindig energiahatékonyabb, mint az olyan nagy hidegnek kitett városok fűtése, mint Minneapolis.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz éjszakák a legnehezebbek a 47 fokos hőhullámoknálSvédországban a hőség lecserélte a legmagasabb hegycsúcsot, Svájcban szomjaznak a tehenek, egy portugál haverom pedig félóránként felébredt a forróságtól.

Élet Tech energiafelhasználás klimatizálás légkondicionálók termelékenység városok Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.