Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. május 28. 10:37 Tech

Légkondicionálásra mehet el a teljes mai áramfogyasztás negyede

Nyolcmilliárd működő légkondicionáló gép lesz világszerte 2050-re, és ez hatalmas terhelést jelent majd a környezetnek, sőt, még a globális felmelegedésre is hatással lesz, derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tanulmányából. 2016-ban 3,4 milliárd légkondi működött, amik összesen kétezer terawattóra áramot fogyasztottak, ami a teljes globális áramfogyasztás tizede.

Ezzel több, mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátásért voltak felelősek. A mostani trendek szerint harminc év alatt háromszor ennyi áramot fogunk hűtésre fordítani globálisan, ez 2,1 milliárd tonna szén-dioxidot juttat majd a légkörbe. Főleg a melegebb, délebbi országokban kevés még a légkondi, és ahogy ezek az országok gazdagodnak, egyre többen képesek fizetni azért, hogy szobáik hűsen maradjanak. Kínából, Indiából és Indonéziából származik a kereslet növekedésének nagy része.

Az európai és észak-amerikaihoz képest a forró országok lakosainak életminőségén is többet javít a légkondicionálás. Az USA-ban és Japánban így is a háztartások több mint 90 százalékában van légkondi, Kína 60 százaléknál jár, míg az indiai háztartások csak 5 százalékában van hűtőeszköz. A háztartások légkondi-ellátottsága értelemszerűen szorosan összefügg egy ország gazdaságával és az éghajlati szempontokból következő hűtési igénnyel, ez látható a lenti ábrán.

A CDD magyarul “hűtési effektív hőösszeg”, azt mutatja, hogy a hűtést igénylő napokon összesen hány fokkal kell mérsékelni a hőmérsékletet az épületekben. Az ábrán ez alapján színezték be a pöttyöket.

A légkondicionálók környezetre káros hatását erősíti, hogy a dél-kelet-ázsiai lakosság jellemzően a rossz hatékonyságú légkondikat veszi. Ezek nem csak energiahatékonyságban, hanem 

A hűtésre fordított rengeteg energia ügye egy vakfolt a nemzetközi szabályozásban

, állítja a fejlett országok energetikai szövetségeként működő IEA igazgatója. Az IEA ezért kidolgozott egy (a párizsi klímaegyezményhez hasonló) szabályozást, ami csak az energiatakarékos légkondikat engedélyezné a fejlődő országok piacain. A szabályozás felére csökkentené a jövőbeli energiafelhasználást, de a növekedést nem állítja meg.

Viszont még a szabályozás bevezetése esetén is több áramot fogyaszt majd a hűtés, évente minimum 3400 terawattórával. Ez nagyjából annyi, mint India és Kína teljes éves áramfogyasztása. Ha viszont a mostani folyamatok mennek tovább, akkor 6200 terawattóra lehet az emelkedés, ami a mai globális áramtermelés negyede.

Tech Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Rigó Anita
2018. november 16. 16:19 Tech

Zuckerberg tagadja, hogy tudott volna a sorosozó álhírkampányról

A New York Times cikke hatalmas vihart kavart a cég körül, a vezetők igyekeznek magyarázkodni.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.