Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. szeptember 8. 16:46 Közélet, Világ

Aki akart, már kiment, csaknem megállt a külföldön élő magyarok számának növekedése

Éveken át dinamikusan nőtt a külföldön élő magyarok száma, ám  2020-ban összességében csak 2,6 százalékos lett a növekedés, azaz majdhogynem megállt. A magyarok körében messze legnépszerűbb célország továbbra is Németország, ahol 192 ezer magyar állampolgár él. ám évtizedek óta először fordult elő, hogy a számuk csökkent – még ha csak 1600 fővel is. 

A második helyen az Egyesült Királyság van, ahol 2020-ban már 114 ezer magyar élt, és Ausztriában is rekordot döntött a mutató, ott már minden 98. lakos magyar.

A további adatokat az alábbi grafikonon mutatjuk be (Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában a helyi statisztikai hivatalok adatait, a többi ország esetében az Eurostat adatait szerepeltetjük, kivéve Spanyolországot, ahol adat híján egy korábbi cikkünkből indultunk ki.)

Érdekesség, hogy ha az összlakossághoz nézzük a magyar állampolgárok arányát, akkor meglepő módon Izlandon és az Egyesült Királyságban is körülbelül 0,15 százalékot kapunk. 

A három dobogós célországban az adatok alapján 281 ezren élnek úgy, hogy dolgoznak is ott, és egy év alatt csupán 5 ezer fővel nőtt a számuk. Mivel Magyarországon 4,7 millió foglalkoztatott van, hozzájuk képest a három országba munkát vállalni kiment lakosok aránya 6 százalék körül van.

Ausztria esete egyébként rendhagyó, mivel az ottani magyar munkavállalók és magyar lakosok száma megegyezik, pedig korábban 10-30 százalékkal magasabb volt a munkavállalók száma, mint az ott élő magyarok száma. Ennek a változásnak nyilvánvalóan az lehet a fő oka, hogy a munkavállalók több mint fele az elmúlt években ingázóként járt dolgozni, de az osztrák kormány számos juttatást megvont az ingázóktól.

Ausztriában a bejelentett magyarok 28 százaléka Bécsben él (26 ezer fő), ám itt számuk csak 3 százalékkal nőtt tavaly. Burgenlandban 6,8 ezren laknak, ami a legnagyobb, 7 százalékos emelkedés volt 2020-ban: esetükben fontos szerepe lehetett annak, hogy csak osztrák lakcímmel juthatnak osztrák munkanélküli segélyhez. Sok magyar él a határhoz szintén közel lévő Alsó-Ausztriában is (14,5 ezer), ahol szintén nagyon gyorsan, 16 százalékkal nőtt a magyar állampolgárok száma.

A magyaroknál azonban még mindig több Ausztriában a német (209 ezer), a szerb (131 ezer), a román (121 ezer), a török (117 ezer) és a bosnyák (97 ezer) lakosok száma.

Becsléseink szerint a többi európai országban még legalább 60 ezer magyar dolgozhat összesen, így 340 ezer körülre tehető a külföldön munkát vállaló magyarok teljes létszáma, és ez már 2018 óta csak nagyon lassan növekszik.

Németországban a kint élő magyarok száma mellett a foglalkoztatottak száma is csökkent, 2020-ban azonban még így is 103 985 magyar dolgozott ott. A németek foglalkoztatási mutatóit kevésbé érintette a koronavírus-járvány, csak 0,3 százalék volt a foglalkoztatás visszaesése 2019 és 2020 között. A nem-EU tag bevándorlók is nagyobb eséllyel dolgoztak tovább, esetükben még 1,3 százalékos növekedést is mértek.

Az Egyesült Királyságban élő magyarok számát övezte a legtöbb kérdőjel az elmúlt években. Az alábbi grafikonon több adatforrást hasonlítottunk össze. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) félévente teszi közzé egy-egy évre vonatkozóan a népességfelmérését. Ez egy megkérdezéses adatfelvételre épül, amiben 320 ezren vesznek részt a 68 millió lakosú országban. Ez a lakosság 0,5 százaléka, vagyis a kisebb népcsoportokra nagyobb a hibahatára. Az ONS a felvétel kapcsán jelzi is a statisztikai hibahatárt, amit mi is berajzoltunk. További probléma, hogy az adatokat többször is jelentősen módosították, visszamenőlegesen.

A szigetországban élő magyarok számánál feltüntettük az idén augusztusra elkészült statisztikai modellek újrasúlyozásával készült eredményeket is. A legfrissebb módszertan az eddigieknél enyhén kevesebbre becsüli az ott élő magyarok és magyar állampolgárok számát.

Az is látható, hogy a 2020-ban a 114,6 ezer magyarból 85,5 ezren dolgoztak, 5,5 ezren voltak munkanélküliek, 8,4 ezren inaktívak*ez a két adat igen kevés, 25-nél is kevesebb válaszadó adataiból származik, így nem igazán tekinthető pontosnak, nagy a bizonytalansága – azonban nagyjából megfelel az előző évek adatainak., és 15,3 ezren 16 éven aluliak. 

Az Egyesült Királyságban élő magyarok száma régóta vita tárgya a magyar médiában is, nem ritkán 250 ezres számot is emlegettek. A nehézséget az adja, hogy az országban nem gyűjtik központi rendszerek alapján például a társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállalók számát, ami más európai országokban bevett gyakorlat. Ezért az újonnan igényelt társadalombiztosítási számokból próbáltak az adatra következtetni.

Csakhogy a legtöbb elemzés nem vette figyelembe, hogy sokan kisebb időszakra mennek ki dolgozni, esetleg átmeneti jelleggel. Emellett a statisztikákban fontos szerepe volt a külföldön tanuló magyaroknak is.

A brexit utáni új regisztrációs szabályok kapcsán nagy visszhangot váltott ki, hogy a június végi adatok szerint 154 ezer magyar állampolgár igényelte ezt a jogi státuszt, vagyis az ONS 114 ezer magyar származású lakosánál is többen.

Ez nem azt jelenti, hogy valamit nagyon rosszul mértek volna a statisztikák. Ahogy az ONS részletesen elmagyarázza, ennek fő oka az, hogy letelepedési engedélyt például családtagok is igényelhetnek – ez önmagában megmagyarázhatja a különbséget a két adat között.

Alapvetően azt kellett bizonyítani a jelentkezőknek, hogy folyamatosan legalább öt éve élnek az Egyesült Királyságban, ám az ehhez szükséges dokumentumok áttekintésekor kitűnik, hogy évente fél év tartózkodás is elég ehhez, illetve ha valakinek aktív volt a kinti társadalombiztosítási száma, jó eséllyel megkapta a státuszt.

Ráadásul az előzetes letelepedési státusz – ami része az összesített adatoknak – még ennél is enyhébb kitételeket tartalmaz: csupán fél évig kellett az Egyesült Királyságban élni 2020. december 31-e előtt folyamatosan. Márpedig az összes jóváhagyott letelepedési engedély 45 százaléka ilyen volt*Országonként viszont a két kategóriát nem tették közzé.. Ez is azt mutatja, hogy az igénylők közel fele olyan lehetett, aki próbált ennek az enyhe feltételnek megfelelni.

Mivel a letelepedési engedély nem kerül semmibe, ha valaki jogosult rá, egyszerűbb most megszereznie. Akik ebben a rendszerben nem tudnak részt venni, már csak jóval költségesebb és macerásabb eljárással tudnak majd az Egyesült Királyságba hivatalosan kiköltözni és munkát vállalni.

Közélet Világ Brexit kivándorlás külföld külföldön élő magyarok munkavállalás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.