Éveken át dinamikusan nőtt a külföldön élő magyarok száma, ám  2020-ban összességében csak 2,6 százalékos lett a növekedés, azaz majdhogynem megállt. A magyarok körében messze legnépszerűbb célország továbbra is Németország, ahol 192 ezer magyar állampolgár él. ám évtizedek óta először fordult elő, hogy a számuk csökkent – még ha csak 1600 fővel is. 

A második helyen az Egyesült Királyság van, ahol 2020-ban már 114 ezer magyar élt, és Ausztriában is rekordot döntött a mutató, ott már minden 98. lakos magyar.

A további adatokat az alábbi grafikonon mutatjuk be (Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában a helyi statisztikai hivatalok adatait, a többi ország esetében az Eurostat adatait szerepeltetjük, kivéve Spanyolországot, ahol adat híján egy korábbi cikkünkből indultunk ki.)

Érdekesség, hogy ha az összlakossághoz nézzük a magyar állampolgárok arányát, akkor meglepő módon Izlandon és az Egyesült Királyságban is körülbelül 0,15 százalékot kapunk. 

A három dobogós célországban az adatok alapján 281 ezren élnek úgy, hogy dolgoznak is ott, és egy év alatt csupán 5 ezer fővel nőtt a számuk. Mivel Magyarországon 4,7 millió foglalkoztatott van, hozzájuk képest a három országba munkát vállalni kiment lakosok aránya 6 százalék körül van.

Ausztria esete egyébként rendhagyó, mivel az ottani magyar munkavállalók és magyar lakosok száma megegyezik, pedig korábban 10-30 százalékkal magasabb volt a munkavállalók száma, mint az ott élő magyarok száma. Ennek a változásnak nyilvánvalóan az lehet a fő oka, hogy a munkavállalók több mint fele az elmúlt években ingázóként járt dolgozni, de az osztrák kormány számos juttatást megvont az ingázóktól.

Ausztriában a bejelentett magyarok 28 százaléka Bécsben él (26 ezer fő), ám itt számuk csak 3 százalékkal nőtt tavaly. Burgenlandban 6,8 ezren laknak, ami a legnagyobb, 7 százalékos emelkedés volt 2020-ban: esetükben fontos szerepe lehetett annak, hogy csak osztrák lakcímmel juthatnak osztrák munkanélküli segélyhez. Sok magyar él a határhoz szintén közel lévő Alsó-Ausztriában is (14,5 ezer), ahol szintén nagyon gyorsan, 16 százalékkal nőtt a magyar állampolgárok száma.

A magyaroknál azonban még mindig több Ausztriában a német (209 ezer), a szerb (131 ezer), a román (121 ezer), a török (117 ezer) és a bosnyák (97 ezer) lakosok száma.

Becsléseink szerint a többi európai országban még legalább 60 ezer magyar dolgozhat összesen, így 340 ezer körülre tehető a külföldön munkát vállaló magyarok teljes létszáma, és ez már 2018 óta csak nagyon lassan növekszik.

Németországban a kint élő magyarok száma mellett a foglalkoztatottak száma is csökkent, 2020-ban azonban még így is 103 985 magyar dolgozott ott. A németek foglalkoztatási mutatóit kevésbé érintette a koronavírus-járvány, csak 0,3 százalék volt a foglalkoztatás visszaesése 2019 és 2020 között. A nem-EU tag bevándorlók is nagyobb eséllyel dolgoztak tovább, esetükben még 1,3 százalékos növekedést is mértek.

Az Egyesült Királyságban élő magyarok számát övezte a legtöbb kérdőjel az elmúlt években. Az alábbi grafikonon több adatforrást hasonlítottunk össze. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) félévente teszi közzé egy-egy évre vonatkozóan a népességfelmérését. Ez egy megkérdezéses adatfelvételre épül, amiben 320 ezren vesznek részt a 68 millió lakosú országban. Ez a lakosság 0,5 százaléka, vagyis a kisebb népcsoportokra nagyobb a hibahatára. Az ONS a felvétel kapcsán jelzi is a statisztikai hibahatárt, amit mi is berajzoltunk. További probléma, hogy az adatokat többször is jelentősen módosították, visszamenőlegesen.

A szigetországban élő magyarok számánál feltüntettük az idén augusztusra elkészült statisztikai modellek újrasúlyozásával készült eredményeket is. A legfrissebb módszertan az eddigieknél enyhén kevesebbre becsüli az ott élő magyarok és magyar állampolgárok számát.

Az is látható, hogy a 2020-ban a 114,6 ezer magyarból 85,5 ezren dolgoztak, 5,5 ezren voltak munkanélküliek, 8,4 ezren inaktívak^*ez a két adat igen kevés, 25-nél is kevesebb válaszadó adataiból származik, így nem igazán tekinthető pontosnak, nagy a bizonytalansága – azonban nagyjából megfelel az előző évek adatainak., és 15,3 ezren 16 éven aluliak. 

Az Egyesült Királyságban élő magyarok száma régóta vita tárgya a magyar médiában is, nem ritkán 250 ezres számot is emlegettek. A nehézséget az adja, hogy az országban nem gyűjtik központi rendszerek alapján például a társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállalók számát, ami más európai országokban bevett gyakorlat. Ezért az újonnan igényelt társadalombiztosítási számokból próbáltak az adatra következtetni.

Csakhogy a legtöbb elemzés nem vette figyelembe, hogy sokan kisebb időszakra mennek ki dolgozni, esetleg átmeneti jelleggel. Emellett a statisztikákban fontos szerepe volt a külföldön tanuló magyaroknak is.

A brexit utáni új regisztrációs szabályok kapcsán nagy visszhangot váltott ki, hogy a június végi adatok szerint 154 ezer magyar állampolgár igényelte ezt a jogi státuszt, vagyis az ONS 114 ezer magyar származású lakosánál is többen.

Ez nem azt jelenti, hogy valamit nagyon rosszul mértek volna a statisztikák. Ahogy az ONS részletesen elmagyarázza, ennek fő oka az, hogy letelepedési engedélyt például családtagok is igényelhetnek – ez önmagában megmagyarázhatja a különbséget a két adat között.

Alapvetően azt kellett bizonyítani a jelentkezőknek, hogy folyamatosan legalább öt éve élnek az Egyesült Királyságban, ám az ehhez szükséges dokumentumok áttekintésekor kitűnik, hogy évente fél év tartózkodás is elég ehhez, illetve ha valakinek aktív volt a kinti társadalombiztosítási száma, jó eséllyel megkapta a státuszt.

Ráadásul az előzetes letelepedési státusz – ami része az összesített adatoknak – még ennél is enyhébb kitételeket tartalmaz: csupán fél évig kellett az Egyesült Királyságban élni 2020. december 31-e előtt folyamatosan. Márpedig az összes jóváhagyott letelepedési engedély 45 százaléka ilyen volt^*Országonként viszont a két kategóriát nem tették közzé.. Ez is azt mutatja, hogy az igénylők közel fele olyan lehetett, aki próbált ennek az enyhe feltételnek megfelelni.

Mivel a letelepedési engedély nem kerül semmibe, ha valaki jogosult rá, egyszerűbb most megszereznie. Akik ebben a rendszerben nem tudnak részt venni, már csak jóval költségesebb és macerásabb eljárással tudnak majd az Egyesült Királyságba hivatalosan kiköltözni és munkát vállalni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Brexit kivándorlás külföld külföldön élő magyarok munkavállalás Olvasson tovább a kategóriában