Ahogy az elmúlt hónapok folyamatai alapján várható volt, a fogyasztói kosarunkban éves szinten nézve megszűnt az infláció. 2020 eleje óta minden hónapban ugyanazt a 42 terméket vásároljuk meg ugyanabban a mennyiségben, és szeptember végén négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlagát nézve 23 820 forintot fizettünk. Egy évvel korábban 24 675 forintba került ugyanez, vagyis 3,4 százalékos deflációt mértünk.
Nem hivatalos, szubjektív, de változatlan bevásárlókosarunk összetétele a csillagra kattintva nyitható meg*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
Amennyiben egy termék ára regionálisan eltérő egy adott boltláncon belül, akkor az üzletek többségében érvényes árat vesszük figyelembe..
Hogy az egyes üzletekben konkrétan mennyi volt a bevásrlás költsége, azt a következő hírlevelünkben közöljük majd.
A hírlevélre itt lehet feliratkozni.
Inflációs grafikonunk ennek megfelelően ebben a hónapban már elég látványos zuhanást mutat:
Mindez azonban legfőképpen annak köszönhető, hogy magas az egy évvel ezelőtti alap, amihez viszonyítunk. Ha a konkrét kosáérték alakulását nézzük, akkor jóval simább a görbe, és látható, hogy nagyon magasról, csak lassanként csökken a bevásárlás költsége.
Csökken-e ennek megfelelően a vásárlók terhelése? Erre a kérdésre egyelőre csak júliusig tudunk válaszolni a KSH medián bér- és nyugdíjadatai szerint. Ezek szerint júliusban ugyan (elég meglepő módon) kis mértékben csökkent a medián bér összege, a bevásárló kosarunk értéke azonban ennél nagyobb mértékben lett olcsóbb, ezért összességében 8,11 százalékról 7,91 százalékra mérséklődött a két összeg aránya, vagyis ekkora részét viszi el a fizetésnek a bevásárlás költsége. A nyugdíjasok pozíciója is kis mértékben javult, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.
Ez a deflációs hónap jó alkalmat ad arra, hogy bemutassuk a bázishatás jelenségét. A következő grafikonra néhány tejtermék árának változását tettük fel 2020 szeptembere és 2023 szeptembere között. Jól látszik, hogy 2020 és 2021 között még az árcsökkenés volt jellemző, majd 2022-re nagyon megugrottak az árak, és ehhez a magas értékhez képest van most kisebb mértékű csökkenés (kivéve a 2,8-as UHT tejet, amely árstop alatt volt).
Ez jelenik meg nálunk a mínuszos adatokban, és ez a jelenség fogja elsősorban segíteni általában is azt, hogy a kormány az év végére elérje a célját, az egy számjegyű inflációt.
Hasonló a kép, ha a zöldségeket és a gyümölcsöket nézzük, bár érdekes módon vannak olyan kivételek, amelyek nem követik a fő trendet (például a banán, a sárgarépa vagy a fehérrépa).
A húsoknál mindez így néz ki, a csirkemell árstopjának hatása szintén látványos.
Két évvel ezelőtthöz, azaz 2021 szeptemberéhez képest a kosarunkban
csak három termék van, amelyik olcsóbb lett, az étolaj idén 11, a paradicsom 8, az alma pedig 3 százalékkal olcsóbb.
Az összes többi termék még mindig drágulást mutat, többnyire tetemes mértékűt. A só 206 százalékkal drágább most, mint két éve, a kifli és a zsemle egyaránt 165 százalékkal, a félbarna kenyér és a spagetti tészta 132-133 százalékkal lett drágább 24 hónap alatt.
A következő hónapok kérdése az lesz, hogy folytatódik-e az árcsökkenés, és mi lesz az az árszint, amelyen a nagy inflációs hullám után talán stabilizálódhat a helyzet.
Adat
Fontos