Évtizedek óta fix nyári téma a magyar sajtóban, hogy a balatoni vagy az adriai nyaralás drágább-e, aminek az idén az a vita is sajátos színezetet adott, hogy mennyivel esett vissza a Balaton forgalma, és ebben mekkora szerepet játszanak az elszaladt árak.
Aki azonban ez alapján azt gondolná, hogy Horvátországgal csak jobban járhat, valószínűleg csalódni fog. Legalábbis a német, a cseh, de még a horvát sajtóban is az utóbbi napokban sorra jelennek meg az olyan cikkek, amelyek az ottani nyaralás költségein szörnyülködnek, megszólaltatva olyan üdülőket, akik fogadkoznak, hogy soha többé nem teszik be a lábukat Horvátországba nyaralási céllal.
Valószínűleg nem is csak sporadikus benyomásokról van szó, mert például a Slobodna Dalmacija című horvát lap arról írt pár napja, hogy júniusban remekül kezdődött az idei szezon, a július azonban eddig csalódás: sok szállásadónál egyre több az üres szoba, apartman, és ezeket akciókkal is egyre nehezebb megtölteni.
A német Frankfurter Rundschau a horvát családi szállásadók szövetségének elnökét idézi, aki szerint Horvátország 25 százalékkal drágább a hasonlóan családi és tömegturizmusban utazó konkurenciájához képest, és nemcsak a szállások díját tekintve, hanem más fontos kiadási tételeknél is. A horvát tengerparton a szállások ára 30 százalékkal emelkedett az utóbbi két évben, így „Horvátország már drágább úti cél, mint Spanyol- és Görögország, az árak napi szinten emelkednek” – jegyezte meg önkritikusan Barbara Markovic.
A turisztikai irodák szövetségének elnöke ennél bizakodóbb volt, azt mondta, hogy az idei szezon jó lesz, de nem lesz olyan pozitív értelemben rendkívüli, mint a tavalyi. „A kérdés az, hogyan éljük túl a következőt” – utalva arra, hogy az idei árképzést ő is problémásnak tartja.
A dolgot a horvát pénzügyminiszter sem hagyta szó nélkül, akit egyebek mellett arról kérdeztek, mit szól ahhoz, hogy egy gombóc fagylalt három euróba kerül. Marko Primorac – aki szerint a 18 eurós éttermi pizza és a 38 eurós steak is túlzás – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az energiaköltségek támogatásával és számos termék és szolgáltatás áfakulcsának csökkentésével igyekszik segíteni a gazdaságot, így szerinte nincs igazán alapja a durva áremeléseknek. A rövid távú haszon hajszolásának pedig hosszabb távon kellemetlen következményei lehetnek – tette hozzá.
Élet
Fontos