A címben szereplő idézetet Emil.Rulez Térerő című klasszikusából vettük, azért, mert szinte tökéletesen rímel az EY tanácsadócég nemrég bemutatott magyarországi felmérésének egyik eredményére.
A magyar lakosságra minden szempontból reprezentatív kutatás ugyanis sok más eredmény mellett azt is kihozta, hogy csak öt olyan termékcsoport van, amelyre az emberek ugyanannyit költöttek idén január-februárban, mint egy évvel korábban. Ez az öt termékcsoport a válaszok arányában sorrendben a következő:
Minden más terméknél visszafogták magukat a vásárlók (vagy mennyiségben, vagy minőségben, vagy mindkettőben), de ebben az ötben nem. Az eredményt úgy kell érteni, a válaszadók úgy érzik, hogy ez az öt termékcsoport ma is körülbelül akkora anyagi megterhelést jelent nekik a családi büdzsében, mint egy évvel korábban.
Ezek alapján tehát lehet, hogy a válaszadónak például nőtt a fizetése, az infláció miatt pedig megdrágultak azok a termékek, amelyeket megvásárolt, és még az is lehet, hogy például letekerte kissé otthon a fűtést, de összességében úgy érzi, hogy ezekre a dolgokra ugyanannyit költ most is, mint egy éve. Az összes többire azonban kevesebbet.
Jól látszik, hogy az öt termékcsoport valójában három klasszikusnak mondható létfontosságú területet fed le, és a negyedik az okostelefonon lévő internet-előfizetés lett.
Az eredménynek persze sokféle értelmezése lehet, az például fontos adottság, hogy az okostelefonok és mobilos előfizetések jelentős része hűségnyilatkozattal rögzített, amelynek ideje alatt olcsóbb irányba visszalépni nem lehet, a lejáratkor pedig egy újabb telefon és kedvezményes tartifa ígéretével elég könnyen újraindítható a periódus. A valóságban így nem olyan könnyű gyorsan visszafogni a költéseket.
Pedig a felmérés azt mutatta ki, hogy a vásárlók nagyon sok mindennel próbálkoznak, ha spórolásról van szó. A cégek szempontjából az EY-felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy
a magyar vásárlók márkahűsége drasztikusan visszaesett.
A válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy azonnal lemond az eddig megszokott termékekről, ha jobb ajánlattal keresik meg – ilyenkor főként az ár-érték arányt mérlegelik az érintettek.
A magyarok nagyon jelentős része, 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha nagyobb árengedményt kap, akkor most már a minőségtől függetlenül is elpártol az eddig használt termékektől, azaz hajlandó leadni az eddigi minőségi elvárásaiból. Ha nem nagy az árengedmény, akkor viszont csak a válaszadók 7 százaléka hajlandó feláldozni a megszokott minőséget az olcsóság oltárán.
Ez utóbbit láthatjuk az alábbi ábrán is, amely azt mutatja be, hogy összefoglalóan milyen tipikus válaszokat adott a magyar vásárló az utóbbi hónapok inflációjára. Jól látszik, hogy a legtöbben az akciókat vagy az eddig figyelembe nem vett olcsóbb termékeket vadásszák, ez a legfőbb védekezési stratágia, illetve kevesebbet is vásárolnak (ezt nem értékben, hanem darabszámban kell érteni a felmérés szerint).
Ugyanakkor a grafikonról az is leolvasható, hogy a magyar lakosság 17 százalékát nem érinti az inflációs hullám, ők ma is ugyanannyit, vagy akár többet vásárolnak, mint korábban.
Az EY adatai szerint
a magyar lakosság majdnem kétharmada ma úgy érzi, hogy a vásárlásaival már elérte a plafont,
azaz nem tud többet költeni. Csak 27 százalék mondta azt, hogy ha akarna, akkor többet is tudna költeni (ez a csoport ilyen formában nincs rajta az előbbi grafikonon; a fentebb említett 17 százalék azokat takarja, akik valóban ugyanannyit vagy többet vásárolnak). Ebből is látszik – és ez a kereskedőknek rossz hír -, hogy nagyrészt még azok sem költenek többet, akik megtehetnék, vagyis az óvatosság és a kivárás jellemzi azoknak a vásárlóknak a jelentős részét is, akiknek még van pénz a tárcájukban.
Az EY arra hívja fel a cégek figyelmét, hogy ma sokkal könnyebben váltanak márkát a vásárlók, ez veszély és lehetőség is egyben. Szerintük jóval nagyobb erőt kell most fordítani arra, hogy a vevők hűségét megtartsák, miközben fel kell ismerni azokat a piaci lehetőségeket, ahol ma könnyebb új vevőket szerezni.
Adat
Fontos