Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. május 10. 13:23 Adat, Élet

Tényleg magyar igazság lett a „Csak egészség legyen, meg térerő!”

A címben szereplő idézetet Emil.Rulez Térerő című klasszikusából vettük, azért, mert szinte tökéletesen rímel az EY tanácsadócég nemrég bemutatott magyarországi felmérésének egyik eredményére.

A magyar lakosságra minden szempontból reprezentatív kutatás ugyanis sok más eredmény mellett azt is kihozta, hogy csak öt olyan termékcsoport van, amelyre az emberek ugyanannyit költöttek idén január-februárban, mint egy évvel korábban. Ez az öt termékcsoport a válaszok arányában sorrendben a következő:

  1. gyógyszerek,
  2. internet a mobilon,
  3. élelmiszer,
  4. fűtés és meleg víz,
  5. okostelefon.

Minden más terméknél visszafogták magukat a vásárlók (vagy mennyiségben, vagy minőségben, vagy mindkettőben), de ebben az ötben nem. Az eredményt úgy kell érteni, a válaszadók úgy érzik, hogy ez az öt termékcsoport ma is körülbelül akkora anyagi megterhelést jelent nekik a családi büdzsében, mint egy évvel korábban.

Ezek alapján tehát lehet, hogy a válaszadónak például nőtt a fizetése, az infláció miatt pedig megdrágultak azok a termékek, amelyeket megvásárolt, és még az is lehet, hogy például letekerte kissé otthon a fűtést, de összességében úgy érzi, hogy ezekre a dolgokra ugyanannyit költ most is, mint egy éve. Az összes többire azonban kevesebbet.

Jól látszik, hogy az öt termékcsoport valójában három klasszikusnak mondható létfontosságú területet fed le, és a negyedik az okostelefonon lévő internet-előfizetés lett.

Az eredménynek persze sokféle értelmezése lehet, az például fontos adottság, hogy az okostelefonok és mobilos előfizetések jelentős része hűségnyilatkozattal rögzített, amelynek ideje alatt olcsóbb irányba visszalépni nem lehet, a lejáratkor pedig egy újabb telefon és kedvezményes tartifa ígéretével elég könnyen újraindítható a periódus. A valóságban így nem olyan könnyű gyorsan visszafogni a költéseket.

Pedig a felmérés azt mutatta ki, hogy a vásárlók nagyon sok mindennel próbálkoznak, ha spórolásról van szó. A cégek szempontjából az EY-felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy

a magyar vásárlók márkahűsége drasztikusan visszaesett.

A válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy azonnal lemond az eddig megszokott termékekről, ha jobb ajánlattal keresik meg – ilyenkor főként az ár-érték arányt mérlegelik az érintettek.

A magyarok nagyon jelentős része, 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha nagyobb árengedményt kap, akkor most már a minőségtől függetlenül is elpártol az eddig használt termékektől, azaz hajlandó leadni az eddigi minőségi elvárásaiból. Ha nem nagy az árengedmény, akkor viszont csak a válaszadók 7 százaléka hajlandó feláldozni a megszokott minőséget az olcsóság oltárán.

Ez utóbbit láthatjuk az alábbi ábrán is, amely azt mutatja be, hogy összefoglalóan milyen tipikus válaszokat adott a magyar vásárló az utóbbi hónapok inflációjára. Jól látszik, hogy a legtöbben az akciókat vagy az eddig figyelembe nem vett olcsóbb termékeket vadásszák, ez a legfőbb védekezési stratágia, illetve kevesebbet is vásárolnak (ezt nem értékben, hanem darabszámban kell érteni a felmérés szerint).

Ugyanakkor a grafikonról az is leolvasható, hogy a magyar lakosság 17 százalékát nem érinti az inflációs hullám, ők ma is ugyanannyit, vagy akár többet vásárolnak, mint korábban.

Az EY adatai szerint

a magyar lakosság majdnem kétharmada ma úgy érzi, hogy a vásárlásaival már elérte a plafont,

azaz nem tud többet költeni. Csak 27 százalék mondta azt, hogy ha akarna, akkor többet is tudna költeni (ez a csoport ilyen formában nincs rajta az előbbi grafikonon; a fentebb említett 17 százalék azokat takarja, akik valóban ugyanannyit vagy többet vásárolnak). Ebből is látszik – és ez a kereskedőknek rossz hír -, hogy nagyrészt még azok sem költenek többet, akik megtehetnék, vagyis az óvatosság és a kivárás jellemzi azoknak a vásárlóknak a jelentős részét is, akiknek még van pénz a tárcájukban.

Az EY arra hívja fel a cégek figyelmét, hogy ma sokkal könnyebben váltanak márkát a vásárlók, ez veszély és lehetőség is egyben. Szerintük jóval nagyobb erőt kell most fordítani arra, hogy a vevők hűségét megtartsák, miközben fel kell ismerni azokat a piaci lehetőségeket, ahol ma könnyebb új vevőket szerezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok lettek a régió spórolórekorderei az év elejénA lengyeleknél, szlovákoknál és cseheknél is nagyobb mértékben fogták vissza a vásárlásaikat az év elején.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet ey felmérés infláció mobilinternet vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.