Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Világszerte egyre több intézkedés születik azért, hogy a hátrányos helyzetben lévő, diszkriminált csoportok is megfelelő arányban részesülhessenek oktatásban vagy tölthessenek be bizonyos pozíciókat. Viszont Jean-Paul Carvalho és Bary Padelski szerint lehetne ezt jobban is csinálni.

Carvalhóék azokat az intézkedéseket vizsgálták, amikor egy-egy dimenzió mentén határozzák meg, hogy milyen társadalmi csoportokat segítenek. Ilyen például, ha van egy minimum kvóta, hogy mennyi női képviselő legyen a parlamentben, vagy egyetemi felvételinél a meghatározott etnikai csoportokhoz tartozó jelentkezőknek kiegyenlítik az esélyeit.

A szerzők szerint a probléma ezekkel az intézkedésekkel pont az, hogy csak egy dimenziót vesznek figyelembe. Az emberek összetett identitással bírnak, amiben benne van, hogy milyen neműek, milyen etnikai csoporthoz tartoznak, és még rengeteg más tényező is. Ezek miatt lehetnek halmozottan hátrányos helyzetűek, mint például az Egyesült Államokban a fekete nők.

Tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy ha létezik egy kvóta a női jelöltekre és emellett a fekete jelöltekre is, akkor az intézmények hajlamosak két legyet ütni egy csapásra, és főként fekete nőkkel feltölteni ezeket a helyeket.

Ennek viszont az a következménye, hogy egy másik kisebbségben lévő csoport, a fekete férfiak végül alulreprezentáltak lesznek a felvettek között.

Ráadásul az ilyen intézkedések értékelése hasonlóan történik, mint a kvóta meghatározása: egy-egy dimenzió mentén megnézik, hogy teljesültek-e az előre meghatározott feltételek. Ezek természetesen teljesülnek, azonban, ha a teljes sokaságot néznék, és azt, hogy ezen belül mennyire sikerült a reprezentációt megalkotni, akkor már látszódna, hogy nem voltak teljesen sikeresek ezek az intézkedések.

Példának a belga vagy holland parlamentet hozzák fel a szerzők, ahol az etnikai kisebbségből származó nők jóval nagyobb arányban töltenek be politikai pozíciót, mint a hasonló származású férfiak.

A szerzők azonban fontosnak tartják leszögezni, hogy ezek az intézkedések egyelőre elengedhetetlenek a történelmileg kialakult hátrányok ledolgozásához. A kvóták vagy más módszerek a reprezentativitás elérésére azt célozzák, hogy legyenek példaképek a hátrányos helyzetű, pályaválasztás előtt állók számára, és  

megdöntsék azt a káros normát, hogy egyes munkákat vagy tanulmányokat csak bizonyos társadalmi csoportok tagjai végezhetnek.

A fentiek eredményében viszont a javaslatuk az, hogy a kisebbségeket támogató intézkedések esetén ne csak egy-egy dimenziót vegyenek figyelembe, hanem több dimenzió mentén, külön határozzák meg a kisebbségi csoportok megsegítését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyorsított műszakcsere is sokat segítene az egyenlő esélyek megteremtésébenNő a forgalom és a munkaerő hatékonysága, kisebb lesz a fluktuáció, így a munkaadónak is megéri a rugalmasság lehetővé tétele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA férfiak számára is új szabályokat kell alkotni, hogy a nők egyenlő esélyt kapjanakAhol például elterjedté válik az apasági szabadság, ott csökken a nők hátránya a munkába lépésnél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFontos, hogy több nő kerüljön a döntéshozók közéHa azt akarjuk, hogy a nők számára is fontos ügyekkel foglalkozzanak a döntéshozók, ahhoz az kell, hogy több nő kerüljön a döntéshozó testületekbe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyenlőség kvóta nemek közötti egyenlőség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.