A női egyenjogúság fontos lépése, hogy a döntéshozásban is egyenlően arányban legyenek képviseltetve. Ez sajnos, ahogy a világ nagy részén, Magyarországon is messze van az optimálistól. Emiatt sokszor felmerül a női kvóta lehetősége vagy más szabályzatok, amik segítik a nők egyenlőbb képviseletét egyebek mellett a parlamentben. Thushyanthan Baskaran és Zohal Hessami annak jártak utána tanulmányukban, hogy vajon valóban változtat-e a döntéshozáson, ha több nőt választanak meg.

Német tartományi adatokon vizsgálták, hogy ha arányaiban több nő kerül az önkormányzat vezetésébe, akkor nagyobb figyelmet fordítanak-e a kisgyerekek elhelyezésére. Azért ezt a témát vizsgálták, mert ez egy olyan terület, amiről korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a nőknek fontosabb, mint a férfiaknak. Ráadásul szoros összefüggésben van azzal, hogy a kisgyerekes anyák munkába tudjanak állni, ezért ez is egy fontos lépése a női emancipációnak.

Elemzésükben a 2002-es, 2008-as és 2014-es választásokat vizsgálták, és olyan területeket hasonlítottak össze, amelyek szinte csak abban különböztek, hogy milyen arányban kerültek nők a vezetésbe. Ez azért fontos, mert könnyen lehet, hogy a baloldalibb vagy városi szavazókerületekben hajlamosabbak több nőt megválasztani, de ezek a kerületek amúgy is különböznek az inkább jobboldali, más települési formájú kerületektől.

Ezt kiküszöbölve eredményeik valóban csak a megválasztott női képviselők hatását mutatják. A német adatok alapján

eggyel több nő a tanácsban 40 százalékkal megemelte az ezer főre jutó gyermekellátási helyek számát.

Fontos tudni, hogy elemzésükben csak bajor kerületeket néztek, amik alapvetően kis létszámúak, így eggyel több nő arányaiban sokat jelenthet. Azonban még így is jellemzően 20 százalék körül volt a nők aránya a tanácsokon belül. Tehát egyértelmű az eredményekből, hogy fontos a nők arányos képviselete ahhoz, hogy a számukra fontos témákkal is foglalkozzanak az önkormányzatok.

A szerzők szerencséjére a tanácsmegbeszélések felvételei is hozzáférhetők, ezért ki tudták azt is elemezni, hogy vajon mi állhat a változás mögött. Az a szavazások arányából látszott, hogy nem azért van ereje a női képviselőknek, mert ezekben a kérdésekben amúgy a tanácsban egyenlő számmal vannak jelen támogatók és ellenzők. Akárhogy is döntenek, a döntés általában egyöntetű vagy legalábbis nagy többséggel nyerik meg a szavazást.

A nők hatása a döntésekre közvetett módon történik, ugyanis ahol több nő van a tanácsban, ott az összes nő többet szólal fel.

Ennek az lehet az oka, hogy a nők feszélyezve érzik magukat, ha férfiak által dominált helyzetekben kell kiállniuk a véleményük mellett, így minél többen vannak a tanácsban, annál szívesebben szólalnak fel és támogatják egymás indítványait.

Ez a hatás viszont csak akkor érvényesül, ha alapvetően túlnyomó többségben vannak a férfiak. Ha már három vagy annál több nő van (a jellemzően 10 fő körüli) tanácsokban, akkor nincs hatással a döntéshozásra, hogy még több nő kerül-e be a választásokkor vagy sem. Ebben az esetben a nők már alapból nem érzik azt, hogy a férfiak dominálnák a tárgyalásokat, ezért bátrabban szólalnak fel és küzdenek a nők számára fontos ügyekért.

A szerzők az eredményeiket a női kvóta bevezetése melletti erős érvként értékelik, hiszen látható belőle, hogy a nők túl alacsony aránya hátráltatja a számukra fontos ügyek tárgyalását és kedvező döntés meghozatalát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPolitikailag többnyire férfiak, szakmailag viszont inkább nők vezetik a magyar önkormányzatokatJelentős a nőhiány a magyarországi polgármestereket nézve, a jegyzők között viszont a férfiak vannak kisebbségben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet döntés nemek közötti egyenlőség női kvóta Olvasson tovább a kategóriában