Orbán Viktor múlt héten a Kossuth Rádióban arról beszélt a közeljövő gazdasági kilátásai kapcsán, hogy harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk, és azt tanácsolta minden dolgozó magyarnak, hogy becsülje meg a munkahelyét, és tegyen meg mindent azért, hogy az a munkahely meg is maradjon.

Egy új, európai szintű közvélemény-kutatás nemrég publikált adataiból többek között az is kiderült, hogy 2021-ben átlagosan 10-ből 7,5-re értékelték a magyarok a munkahelyüket, tehát nemcsak anyagilag, hanem a rossznak egyáltalán mondható értékelés alapján érzelmileg, a munkahelyhez való kötődés alapján sem lenne jó ezeknek a munkahelyeknek az elvesztése.

A European Social Survey-t (ESS) az Európai Bizottság 2001-ben kezdeményezte abból a célból, hogy kétévente nemzetközileg összehasonlító adatokat nyerhessen az európai társadalmak állapotáról. A legfrisebb, 10-es sorszámű adatfelvételre a koronavírus-járvány miatt 2020 helyett 2021 során került sor – ebben a cikkben ezért a 2020-as adatok valójában 2021-re vonatkoznak -, ami egyrészt azt jelenti, hogy a megkérdezettek már a járvány hatásairól is tudtak nyilatkozni, másrészt túl voltak az első hullám okozta nagyobb munkaerőpiaci sokkokon, így a munkára vonatkozó kérdésekre adott válaszok összehasonlíthatóak a korábbi megkérdezésekkel (részletesebben ide kattintva lehet a módszertanról olvasni).

Habár az új adatok még nem minden országra vonatkozóan jelentek meg, nyolc olyan közép- és kelet-európai ország adatai is elérhetőek, amelyek 2004 után csatlakoztak az EU-hoz, így részben már ezen a régión belül is összehasonlítóak az országok. Az első ábrán például látszik, hogy a már említett munkával való elégedettség a középmezőnyt jelentette Magyorország számára ebben a kategóriában.

Az is érdekes trend, hogy 2010 és 2021 között minden országban nőtt a munkával való átlagos megelégedettség. Magyarországon átlagosan 3 tizeddel jobbra értékelték az emberek a munkahelyüket, ez viszont arányaiban még kisebb javulásnak tekinthető a mezőnyön belül, ugyanis csak Bulgáriában és Litvániában nőtt kisebb mértékben az emberek elégedettsége.

A 2010-es évek második felének meghatározó trendje volt az egész régióban a munkaerőhiány megjelenése, mely a válság utáni helyreállást követően indult. A munkavállalók helyzete szempontjából fontos tényező, hogy 2010-ben többnyire ők versenyeztek a munkahelyekért, 2021-ben viszont már inkább a vállalatok versenyeztek értük.

Ennek munkavállalói szempontból lehetnek egyértelműen pozitív hatásai, például a bérek növekedése formájában, vagy abban, hogy könnyebb egy rossz munkahelyet jóra cserélni. Mindez az elégedettség növekedését is magyarázhatja. Ugyanakkor az emberhiánynak az is lehet a következménye, hogy a rosszul szervezett cégeknél a meglévő állományt terhelik túl a munkaidejükön belül, vagy túlórázással.

Sajnos a korábbi felmérések során nem volt ilyen kérdés, ezért a trendeket nem látjuk, de azért így is érdekes, hogy a felmérés 2021-es fordulójában arra is rákérdeztek, hogy mennyire volt elterjedt a túlóra a megkérdezettek munkahelyén. Ennek külön aktualitást adott a járvány alatt terjedő távmunka, ami sokaknak elmosta a munkaidő és a szabadidő közti határokat. 

Az ábra alapján látszik, hogy Magyarországon kifejezetten jónak ítélték meg a helyzetet a megkérdezettek, a mezőnyben csak Bulgáriában számoltak be kevesebb túlóráról. A magyarok ötöde szinte soha, negyede pedig csak ritkán túlórázik, miközben például Csehországban csak az emberek 12 százaléka mondta azt, hogy soha nem kell a normál munkaidején kívül dolgoznia.

Nem kell persze feltétlenül túlóra ahhoz, hogy az ember munkája rátelepedjen a magánéletére. Elég, ha annyira elfárad munka közben, hogy munkaidőn kívül semmi értelmeset nem tud már csinálni. A következő ábra azért is érdekes, hogy a nagy munkaerőhiány ellenére a legtöbb országban jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy gyakran, vagy folyton túl fáradtak ahhoz, hogy élvezzék azokat a dolgokat, amiket otthon szeretnének csinálni.

Az ábrán látszik, hogy Magyarországon már 2010-ben is nagyon alacsony volt a mezőny más országaihoz képest az így nyilatkozók aránya, viszont 2021-re még csökkent is, a régióban a legnagyobb arányban (24-ről 14 százalékra). Ehhez hasonló kérdés, hogy a munkavállalók mennyire érzik úgy, hogy a munkájuk megakadályozza őket abban, hogy elég időt töltsenek a partnerükkel vagy családjukkal. 

Ilyen szempontból Magyarországon még nagyobb volt a javulás: 2010 és 2021 között lefeleződött, 20-ról 10 százalék alá csökkent azoknak az aránya, akiknek a munkája miatt nem jut elég ideje a családjára. Ennek az okai valószínűleg külön kutatást érdemelnének, de mindenesetre az egy érdekes szempont, hogy a távmunka terjedése itthon kevésbé járulhatott hozzá a különböző szférák elválasztásával járó nehézségekhez. 

A vizsgált mezőnyben ugyanis Magyarországon nyilatkoztak úgy legtöbben, hogy egyáltalán nem is jön nekik szóba a home office a munkájuk jellegéből fakadóan.

A munkahelyek a munkaerőhiány idején azzal is igyekezhetnek kitűnni, hogy segítenek a munkavállalóknak munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában. Úgy tűnik viszont, hogy Magyarországon nem emiatt nyilatkoztak a mezőnyön belül a legnagyobb mértékben úgy, hogy el tudják választani a munkát a magánéletüktől.

A mezőnyön belül ugyanis a szlovákok után a magyarok érezték úgy a legkisebb mértékben, hogy a közvetlen felettesük támogatja őket ebben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJavult a magyarok életszínvonala a 2010-es években, de közben a régió elhúzott mellettünkTöbb jövedelmi és munkaerőpiaci adat is szépen javult a 2010-es évek második felében, de a régió más országai jobban használták ki a világgazdasági konjunktúrát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet European Social Survey magánélet munka munkaerőhiány munkahely Olvasson tovább a kategóriában