Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. július 10. 02:51 Élet

Miért van még mindig felfordulva a világ, ha a járványból már kikecmeregtünk?

2022 nyarán könnyen esik az ember abba a nosztalgia-csapdába, hogy a koronavírus-járványt egy nagy vízválasztó eseménynek tartja. Mintha a 2020 tavaszi leállások előtt minden gördülékenyen működött volna, azóta pedig minden elromlott. Nem talál magára a globális gazdaság. Miért nem lehet egyszerűen helyreállítani, újraindítani a pandémia előtt jól működő világkereskedelmet? Miért nem tudjuk összeilleszteni a szétszakadt ellátási láncokat? Ehhez hasonló kérdésekkel kerestem meg Kálmán Annát, a KPMG tanácsadócég szenior menedzserét, hogy néhány konkrét példán is bemutassa, mi áll a problémák hátterében.

A nosztalgia-csapda egyébként azért érdekes, mert részben megalapozott, részben azonban egyáltalán nem az. A meghatározó trendek jó részének ugyanis nincs is túl sok köze a járványhoz, vagyis az ellátási zavarok jelentős részével ma akkor is szembesülnénk, ha nem lett volna a koronavírus miatti leállás. Ám az is igaz, hogy a Covid a mozaiknak egy olyan meghatározó eleme, amely még ma is súlyosbítja a helyzetet, amikor a járvánnyal lényegében megtanultunk együtt élni.

A világgazdaság újraindulása, újraépülése (szükségszerűen) nem összehangoltan, nem egy ütemben halad. Ennek egyik legszemléletesebb példája az az elsőre érthetetlen körülmény, hogy míg korábban a világ konténerforgalma több-kevésbé olajozottan haladt a tengereken,

ma a konténerek közel egyharmada különböző kínai kikötők előtt áll.

Felborult egy korábbi érzékeny egyensúly, egyszerűen ma rossz az eszközök és az erőforrások elrendezése. A járvány alatt nem volt szükség a korábbi hajómennyiségre, az idősebb, vagy felújításra szoruló (40-50 éves) hajókat kivonták a forgalomból, a pótlásuk pedig nem lehet olyan gyors, mint amilyen gyorsan a visszapattanó világpiaci kereslet miatt szükség lenne rá.

A humán erőforrások átrendeződése is hasonló plasztikus probléma. Nagyon egyszerű példa erre, hogy a járvány miatt állásukat vesztő, jellemzően vendéglátóipari alkalmazottak máshol találtak munkát, és jelentős részük rájött, hogy nem is akar már visszamenni az egykori munkahelyére. Másokat kellene a szektorba átcsábítani, vagyis egy újabb frontja nyílt meg a munkaerőért folytatott harcnak. Munkaerőpiaci szempontból így a járványnak ugyan vannak nyertesei és vesztesei, de ha az összképet nézzük, akkor ismét az egyensúly felborulását látjuk, ami tovagyűrűző problémákat okoz.

Az ütemtelen újraindulás azonban csak egy ok a sok közül. Amit látunk, az egy olyan puzzle, amelynek sok, néha egymástól kevésbé függő darabja is van. Ahogy Kálmán Anna mondja, ha az élelmiszereket nézzük, az ellátási láncokon nemcsak a pandémia okozta egyensúlyvesztések futnak végig, hanem a szélsőségessé váló időjárási körülmények, időszakos járványok (sertéspestis, madárinfluenza), az általános munkaerőhiány vagy az energia árának és a szállítási költségeknek a nagyarányú emelkedése is. Az orosz-ukrán háború erre tesz rá még egy lapáttal, kiesik miatta a világgazdasági termelés jelentős része, és bizonytalanná teszi a teljes energetikai piacot.

Ha például megnézzük, hogy árstop nélkül miért kellene jelentősen emelkednie a csirkemell árának Magyarországon, akkor hamar belefutunk a probléma összetettségébe. Ahogy Kálmán Anna mondja, már az is beszédes szám, hogy a magyarországi brojlercsirke tenyésztők száma rövid idő alatt jelentősen csökkent.

Míg 2020-ban még 2350 tenyésztő volt, tavalyra 1580-ra zuhant a számuk, idén pedig várhatóan tovább csökken, becslések szerint körülbelül 1300-1400-ra.

A csirke(hús) előállítási költségében a takarmány jellemzően 62-65 százalékot képvisel, és ennek ára 2020-21 között átlagosan 26 százalékkal ment fel. Az energiaköltség 17, a tenyésztéshez használt építmények fenntartási költsége 14, az állatgyógyászati készítmények 5,4 százalékkal drágultak egyetlen év alatt. A madárinfluenza miatt is csökkenhet az állomány, a fertőzés 2021 végén nálunk is újra megjelent.

Mivel a jelenlegi takarmányárakban még nincs benne az idei gabonaár-emelkedés, egyértelmű, hogy ennek a legnagyobb költségelemnek a további növekedése várható. Ehhez képest azonban 2022 és 2021 áprilisa között a kormányzati árstop következtében a csirkemell kilónkénti fogyasztói ára “csak” 12 százalékkal ment fel, miközben a valós áremelkedés a hasonló kategóriájú termékekből kiindulva 30-36 százalék lett volna.

Látszik, hogy az árstop szabály irdatlan többletköltség lenyelését kényszeríti a boltokra, illetve a valóságban valószínűleg csak kényszerítené, ha azok más termékeken be nem szednék a kieső összeget. A legnehezebb helyzetben nyilvánvalóan a kisebb boltosok vannak. Míg 2019-ben Magyarországon 120 ezer élelmiszerbolt volt, 2021-re 112 ezerre apadt a számuk, és mivel a nagy láncok zsugorodását nem észleljük, sőt a diszkont modellben működők még terjeszkednek is, nem nehéz kitalálni, hogy az árstoppal is súlyosbított piaci anomáliák miatt a kisebb szereplők hagynak fel a tevékenységgel.

Látszik, hogy az árstoppolt termékek árusítása ma már általában tiszta ráfizetés, így csak annyit érdemes belőlük tartani a boltosoknak, amennyit a jogszabály szerint kötelező. A csirkemell példájához visszatérve: mivel a többi húsfajta ára 30-36 százalékos drágulásban van, az árstopppolt csirkemell relatív olcsóvá vált, ami növelte iránta a keresletet, és ez vezet a gyakori átmeneti áruhiányokhoz.

Bármerre nézünk az alapvető élelmiszereknél, a kép nagyon hasonló. Az étkezési búza termelői ára 2022 májusában például tonnánként átlagosan 136 000 forint volt, ami éves szinten 88 százalékos (!) emelkedésnek felelt meg. Amíg a malmok a korábbi olcsóbb búzát is fel tudják használni, addig ezt nem látjuk a boltokban a liszt árán, de becslések szerint erre csak 2022 közepéig van reális lehetőség.

A liszt valós drágulását a kormányzati árstop a fogyasztók elől elrejti, az átlagos éves árnövekedést áprilisban sikerült 14 százalékon megfogni, de a rétesliszt példáján az is látszik, hogy a reális növekedés itt is 36 százalékos (lenne).

A magyar agráriumban mindeközben óriási lett a munkaerőhiány, a szektorba 75-80 ezer idénymunkásnak kellene érkeznie, de a romániai és ukrajnai források is egyre inkább elapadnak. Magyarország most már nemcsak a nyugati, de például sok esetben már a szlovák bérszinttel sem tudja felvenni a versenyt, belföldön pedig más ágazatok elszívó ereje nőtt meg. Ilyen a vendéglátóipar, amely a járvány után igyekezne talpra állni, de az onnan elszivárgott egykori alkalmazottakat nehezen tudja visszacsábítani, és ezért felfelé srófolja a kínált béreket, de a kiskereskedelem (jól menő része) is viszi el a szakmunkásokat a mezőgazdaságból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sokáig eszi a magyar fizetéseket a konténerkáoszA tengeri szállítmányozás díjai az év elején már csökkenésnek indultak a világban, de a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy ezt egyből megérezzük. Ráadásul még egyáltalán nem biztos, hogy vége a globális felfordulásának.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ellátási lánc gabona járvány konténer kpmg liszt orosz-ukrán konfliktus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.