Nemrég bemutattuk, hogyan maradnak ki a kistelepülési energiaszegénységben élők a rezsicsökkentésből, és hogyan hozza őket egyre nehezebb helyzetbe a tűzifaár drasztikus emelkedése. Az alsó hangon is több százezer, de inkább millió fölötti, általában vályogházakban élő érintett számára az is hatalmas előrelépés és életminőség-javulás lenne, ha a kis teljesítményű, régi vaskályhájukat civil szervezetek lecserélnék egy hatékony, korszerű hengeres kályhára. Hozzájuk nincs bevezetve a gáz, és erre nagyjából esélyük sincs a belátható jövőben, a mindösszesen évi ötmilliárdos állami szociális tűzifaprogram ezen a problémán csak enyhíteni tud.

Ezek a háztartások más állami programokból is kiszorulnak. Amikor a Baranya megyei Ágon jártunk, láttuk a még tavaly a ház elé lepakolt, beépítésre váró téglát, amiből majd fürdőszobát építenének – csakhogy a család mégsem vehet fel egy fillér támogatást sem az otthonfelújítási programból, mert nincs meg az előírt, folyamatos társadalombiztosítást keletkeztető jogviszony.

Ráadásul mind a CSOK-hoz, mind az otthonfelújítási támogatáshoz önrész és/vagy előfinanszírozás kell. A gyermeket nem nevelő rászorulók szintén jóformán esélytelenek. Amint arra több civil szakértő felhívta a figyelmet, az állam úgy költött el százmillárdos összegeket, hogy ezek a feltételek önmagukban kizárják a szegénységben élő háztartások túlnyomó részét. Pedig az otthonfelújítási támogatás első hét hónapjának 13 ezer kérelmére az állam közel 23 milliárd forintot fordított, az eddig összesen mintegy 155 ezer háztartást érintő CSOK átlagosan évi mintegy 100 milliárdos költségtétele mellett.

Kádár kockája

Magyarországon mintegy 3 millió ember élhet lakhatási szegénységben, és az épületek durván 70 százaléka energetikailag elavultnak számít: ebben az úgynevezett Kádár-kockáknak nagy szerepük van, ugyanis a hazai lakásállomány ötödét teszik ki úgy, hogy az átlagos energiafogyasztásuk többszöröse a 2022 közepétől – az új lakóingatlanoknál – kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásainak. Ezért különösen fájó, hogy a kockaház-felújításoknál az energetikai szempontok alig-alig játszanak szerepet.

A magyar kormány általános célja elvileg az, hogy az épületállomány energiahatékony és karbonsemleges legyen, ez biztosítja, hogy EU-s forrásokat hívhasson le a helyreállítási alapból a nagy közös cél, vagyis a 2050-es karbonsemlegesség érdekében. A Magyar Energiatakarékossági Intézet szerint ehhez évente minimum 100-130 ezer lakásnak kellene jelentős energetikai felújításon átesnie. (Hogy ettől milyen messze vagyunk, arról a Telex írt részletesen hétfői cikkében.)

Ez azért is volna fontos, mert a KSH adatai szerint Magyarországon 190 ezer lakás mennyezete beázik, 350 ezer lakás falai nedvesednek. Ehhez képest a stratégiai célok között csak 2500 lakás szerepel az életveszély-elhárítás és komfortosítás kategóriában. Ehelyett a lehívott források legnagyobb részét az állam napelem-telepítés támogatására fordítja, és pár év alatt 35 ezer háztartást akar napelemmel felszerelni, összesen bő 200 milliárd forintból.

A lakossági napelem-telepítési pályázat első ütemének nagy érdeklődés miatt meghosszabbított határidői január 16. és február 6. között járnak le: csak ebben több mint 100 milliárd forintot szór szét az állam a lakossági napelempark növelésére, az első nyertesek kihirdetése várhatóan január végén lesz. Egyébként a magyar napelempiac már tavaly év közepén felrobbant, a lakossági napelemes rendszerek kivitelezésével foglalkozó szolgáltatókat lerohanták a vásárlók. Jól látszik ez a tavalyi második negyedév elképesztő statisztikáján:

Szigetelés nélkül pazarló is lehet

A telepítésre és fűtési rendszerek hőszivattyús elektrifikálására felvehető, akár 11,3 milliós támogatáshoz önrész nem kell, viszont a jogosultságot jövedelemplafonhoz kötik: az összes tavalyi jövedelem egy tulajdonosra vetítve átlagosan legfeljebb 4,85 millió forint lehet. Az elbírálásnál pluszpontot ér a második, harmadik háztartásban élő gyermek, valamint az, ha az adott járás gazdaságilag elmaradott térségben fekszik.

A Habitat for Humanity Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Energiaklub – Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ közös állásfoglása szerint a napelemprogrammal mégis több baj van. Elsősorban az, hogy nem illeszkedik a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) foglalt dekarbonizációs törekvésekhez. Nézzük az észrevételeiket:

• Alapvető probléma, hogy a pályázati programban nem jelenik meg az energiahatékonyság elve, holott az Európai Bizottság ajánlása szerint az épületek energetikai felújításának prioritásnak kellene lennie a nemzeti helyreállítási tervekben, ugyanis azoknak önmagukban gazdaságélénkítő hatásuk is van.
• Az Európai Zöld Megállapodás szerint az energiaszektor nagyszabású állami beruházásainál az „első az energiahatékonyság“ elvét kell követni.
• Vagyis először kellene az energiafelhasználást tartósan, hosszú távon mérsékelni, majd a csökkentett felhasználást hatékonyan zöldíteni, a technológiát, a hálózatokat ennek tudatában kiépíteni, fejleszteni.
• A program nem veszi figyelembe a magyar épületállomány állapotát. A kiírás szerint egyedül a nyílászárók cseréjére kérhető támogatás a napelem-kiépítés mellett, holott minimum a födémszigetelést be kéne emelni a támogatható, energiahatékonyságot növelő átalakítások sorába.
• A HET konkrétan megnevezi a Sajó-völgyében, Pécs és Budapest térségében kiemelkedően magas szállópor-koncentrációt és annak csökkentésének szándékát: ez viszont nem jelenik meg a pályázati kiírásban. Vagyis a szilárd tüzelésű fűtőanyagok elégetéséből származó környezetszennyezést várhatóan csak elenyészően csökkenti a napelemprogram.
• Ahol hőszigetelés nélkül váltanak napelempanelről működtetett hőszivattyúra vagy elektromos fűtésre, az nem zöldítés, hanem pazarlás, ugyanis az energiaszegénységben élők háztartásaiban sokszor hajnalra elszökik a hő nagy része. Az üzemeltetési költség így a háztartások és az energiarendszer számára is feleslegesen magas lesz. Tehát ez csak akkor észszerű, ha előtte megtörtént a lakás hőigényének csökkentése, és akkor sem mindig. Így az energiaszegénységben élő családokon egyáltalán nem segítenek az elektromos fűtőtestek, mert az elszökő hőenergia csak még nagyobb költségeket okozna, irreálisan megnövelve a villamosenergia-felhasználást. 
• A magas fűtési igényű épületek direkt elektromos fűtéssel való ellátásának elterjesztése hibás koncepció, mert túlméretezett és költséges napelemes rendszerek létesítéséhez vezet. 
• További pazarlást és a források nem hatékony felhasználását eredményezi az akkumulátoros tárolók támogatása a pályázatban.

Bizonytalanság a rendszerben

A három szervezet több javaslatot is megfogalmazott annak érdekében, hogy a program hatékonyabban segítse a klímacélokat, nagyobb arányban jusson el a rászorulókhoz, és ne azokat segítse, akik jó eséllyel önállóan is hajlandók energiahatékony beruházásokra: például javasolják, hogy 10-20 százalékos önrészt írjon elő az állam a beruházásokhoz, az alacsony, egy főre bontva évi bruttó másfél millió forint alatti átlagjövedelemmel rendelkező háztartások kivételével.

Javasolják továbbá a légszennyezettségi adatokon alapuló területi priorizálást, az egy főre jutó felső jövedelemkorlát leszállítását 3 millió forintra, illetve azt, hogy írják elő a napelem megfelelő tájolását is.

Feldmár Nóra, a Habitat energiaszegénység-szakértője szerint rengeteg a bizonytalanság a pályázat körül, és azt a civilek egyelőre nem javasolják rászoruló családoknak, ugyanis egyáltalán nem egyértelmű, hogy hosszú távon megéri a befektetés.

Hiába fizeti a teljes összeget az állam, előbb-utóbb valamennyi költségre azért lehet számítani. És mivel a pályázók vállalják, hogy a jövőben az áramtermelésnél nem a szaldóelvvel, hanem a majd bevezetésre kerülő új módszer alapján számolnak el, nem könnyű megmondani, hogy pontosan mennyit spórol a napelemmel az adott háztartás

– mondja. Hozzáteszi, a napelemes-hőszivattyús megoldás valóban hatékony egy jól szigetelt házban, de ez a technológia teljesen idegen a kistelepülési energiaszegénység világában: a jellemző probléma ezeken a helyeken az, hogy nedves fával, kopott vaskályhával fűtenek, és lyukas a tető; nem az, hogy mennyi áramot tudna termelni egy napelempanel, ami rövid távon esetleg csak pár ezer forinttal csökkenti az áramköltséget. Ráadásul akinek műszakilag nem alkalmas a tetőszerkezete a napelemek telepítésére, eleve ki van zárva a pályázatból.

Ez egyébként egybevág korábbi számításainkkal az úgynevezett szaldó kivezetéséről és a bruttó áras átvételi szisztémáról.

Feldmár Nóra szerint a program tartalmában szinte semmi szociális elem sincs, de az önmagában is probléma, hogy lényegi energiahatékonysági elemei sincsenek, vagyis akár energiapazarló megoldásokra is mehetnek az állami milliárdok, holott ennyi pénzből jelentős életszínvonal-emelő intézkedéseket is be lehetne vezetni, amelyek a klímacélok eléréséhez jobban hozzájárulnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venniRoham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén felrobbant a magyar napelempiacEgy ideig nagyon kedvező feltételekkel lehetett háztartási napelemes rendszereket telepíteni, amire nagyon sokan lecsaptak. A piac mérete alsó hangon is megduplázódott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy fontos határidő miatt nagyon sokan fognak napelemet telepíteni júniusigA kivitelezőket várhatóan meg fogják rohanni azok, akik állami támogatással és kedvezőbb elszámolással szeretnének beszállni a saját áramtermelésbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolásKiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet energiahatékonyság energiaszegénység kádár-kocka lakhatás napelem szegénység uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában