A húshelyettesítő növényi eredetű élelmiszer-alapanyagok divatjának gyors terjedése közepette nem árt felhívni a figyelmet arra az egyébként teljesen logikus összefüggésre, hogy önmagában a növényi eredet nem garantálja, hogy az étel nem tartozik az angol rövidítéssel csak junk foodnak nevezett kategóriába.

A junk food rövid és frappáns magyar fordítása szinte lehetetlen, többnyire azt az ételt értjük rajta, amelynek nagy a kalóriatartalma, tápanyagokban mégis szegény, gyakran sok benne az adalékanyag, és túl gyakori fogyasztása hosszú távon nemcsak egészségtelen, de adott esetben még függőségbe is kerülhet tőle az ember.

A növényi alapú húshelyettesítőket használó ételeket hajlamosak vagyunk azonosítani az egészséges és modern, haladó jelzőkkel, és bár ez az esetek jelentős részében igaz, az összefüggés egyáltalán nem automatikus. Ahogy egyre bővül a húsmentes, de húst imitáló ételek választéka, ennek rögzítése egyre fontosabbá válik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Richard Hoffman, a Hertfordshire Egyetem táplálkozástudományi biokémikusa a The Conversationben arról közölt összefoglalót, hogy az új húsmentes termékek olyan frissek még a piacon, hogy hatásaikról nincs elég historikus adat, de az összetevőkből és a készítés módjából lehet arra következtetni, hogy egy-egy étel mennyire tekinthető junk foodnak.

Hoffman például azt írja, hogy a húshelyettesítők egyik leggyakoribb alapanyaga a szójafehérje-koncentrátum, és vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint ennek nitrittartalma hasonló a szalonnáéhoz (bacon). A túl sok nitrtit fogyasztása pedig sok krónikus betegség kialakulásának egyik lehetséges tényezője, tehát ebből a szempontból nincs előrelépés, ha valaki nem figyel oda arra, hogy mit fogyaszt.

Gyakori összetevő az úgynevezett heme vasat tartalmazó adalékanyag, márpedig az a tapasztalat, hogy a húsokban a nitrit nagy mennyiségének kedvezőtlen hatásait ezek még fel is erősítik. Hoffman azt mondja, nem tudjuk egyelőre, hogy ez így van-e a növényi alapú húshelyettesítőkben is, de a két anyag együttes jelenléte óvatosságra kellene, hogy intsen. Hasonló a helyzet a metilcellulóz nevű anyaggal, amelyet előszeretettel használnak a vegán termékekben azért, hogy az étel textúrája hasonlítson a húséhoz, ám ennek túlzott fogyasztása sem ajánlott.

A szakirodalomban nincs bizonyíték arra, hogy a magas feldolgozottságú húshelyettesítők összeköthetők lennének bármilyen betegség kialakulásának kockázatával, de ennek egyik oka az, hogy még nem telt elég idő, hogy ezeket alaposan vizsgálni lehessen.

A szakember nem mondja, hogy a húshelyettesítők károsak lennének, de mindenképpen azt tanácsolja, hogy ha a környezetvédelmi és állatjóléti megfontolások mellett valakinek az is fontos, hogy az egészségesebb étkezés felé lépjen, akkor a húsmentes termékeknél ugyanolyan gondossággal nézze meg az összetevők listáját, és tájékozódjon azok hatásairól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél feldolgozottabb élelmiszereket eszünk, annál korábban halunk megKét elég nagy és megbízható kutatás is ezt az összefüggést támasztja alá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy jót tesznek az egészségnek a húspótló ételekA vegán burgerek segítenek megfékezni a klímaváltozást, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy egészségesebbek lennének, mint a marhahúsból készülők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA McDonald’s húsmentes burgere megérkezett Lengyelországba, és nagyon jól fogyKét hete árulják a növényi alapú burgert, és akkora a kereslet, hogy hosszú távon marad a kínálatban. Magyarországra is idén érkezhet a cég húsmentes burgere.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészséges hamburger táplálkozás vegán Olvasson tovább a kategóriában