Az elmúlt években alkalmanként végigfutott a világsajtóban, hogy egy újabb olasz településen lehet egy euróért ingatlant venni. A szimbolikus ár nyilvánvalóan egy (kifejezetten sikeres) reklámfogás, amely az elöregedő, egyre inkább nagyvárosokban élő nyugati társadalmak egyik Magyarországon is ismert problémájára világít rá, a falvak, kisvárosok elnéptelenedésére.
Olaszország mellett számos más országban is megjelentek hírek a pár száz forintért árult házakról. Ilyen például Spanyolország – ahol az elmúlt hetven évben mintegy háromezer település vált lakatlanná – vagy legújabban Horvátország. A világ egyik vezető hírügynöksége, a Reuters pénteken közölt riportot egy horvát faluról, Légrádról, ahol egy kunáért (46 forintért) lehet házhoz jutni.
A magyar határ mentén, a Dráva és Mura találkozásánál fekvő Légrád népessége a trianoni határváltozások után indult csökkenésnek. A település polgármestere, Ivan Szabolics azt mondta a Reutersnek, hogy a határ elszigetelte őket, nehezen megközelíthetővé váltak, emiatt csökkent az elmúlt hetven évben felére a lakosság.
A nagyjából 2250 fős település Nagykanizsától légvonalban nincs sokkal messzebb 20 kilométernél, közúton azonban közel 60 kilométer. A népességcsökkenés miatt kezdték el 2020 végén árulni egy kunáért a település üres ingatlanjait.
A program gyorsan sikeres lett, a meghirdetett 19 elhagyatott házból 17 már el is kelt. A nemzetközi beszámolók hatására Oroszországból, Ukrajnából, Törökországból, Argentínából és Kolumbiából is érdeklődtek, de a bevándorlási szabályok bonyolultságára hivatkozva csak helyiekkel szerződtek.
Ahogy a Telex részletesen megírta, hogy az egy euróba kerülő olaszországi házaknak mekkora a valós költsége, Légrádon is számos feltétele van az ingyenes házhoz jutásnak. A beköltözők nem lehetnek 40 évnél idősebbek, stabil anyagi helyzettel kell rendelkezniük, és 15 évig a településen kell maradniuk. A több esetben teljesen romos házak felújításhoz az önkormányzat 20 százalékos (de legfeljebb 1,6 millió forintos) támogatást nyújt.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
