Ahogy közeleg a nyaralási szezon kezdete, az európai turisztika jelentős szereplői egyre többször szólalnak meg, mondják el a várakozásaikat, de ezekből egyelőre csak annyi szűrhető le, hogy óriási a bizonytalanság, illetve az üzleti szereplők jó része nagyon nyomja az optimista forgatókönyveket. Ám hogy ezek csak vágyálmok, vagy tényleg lesz szezon, azt senki sem tudja.

Abban mindenki egyetért, hogy Európában legjobb esetben is csak arról beszélhetünk, hogy idén a turizmus aktivitása a járvány előtti szint legfeljebb 70-80 százalékra ugrik fel. Ez azonban életbevágóan fontos lenne a szereplőknek, hiszen tavaly nyáron rengeteget vesztettek, és akinek nem volt elég tartaléka, az a csőd szélére került. Az ágazat globális szinten 4500 milliárd dollár bevételkiesést szenvedett el tavaly.

Európa legnagyobb utazási irodája, a TUI vezetője a BBC-nek azt mondta, ők optimisták a nyárral kapcsolatban, és 75 százalékos aktivitásra számítanak. Friedrich Joussen sok más iparági vezető társához hasonlóan a felpörgő európai oltakozásban bízik, és azt is mondja, hogy ha oltási igazolás mellett friss negatív tesztekkel is megnyílik az utazás lehetősége, illetve ezeknek a teszteknek az árát akár részben átvállalják az államok vagy a szektor, akkor az nagy lökést adhat az utazási kedvnek.

Az Egyesült Királyságot ezúttal azért érdemes figyelni, mert ott a beoltottság aránya már most elég magas, és május elejére várható, hogy a kormány a különböző járványügyi adatok alapján csoportokba sorolja a világ országait. A közlekedési lámpák mintájára piros, sárga és zöld besorolást kapnak az országok. Az EasyJet vezérigazgatója, Johan Lundgren már most sietett kijelenteni, hogy szerinte a zöld zónába korlátozás (teszt és karantén kötelezettség) nélkül kellene engedni az utazást, és arra számít, hogy a főbb európai célpontok – azaz Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Horvátország, Ciprus és Törökország – egyaránt zöld besorolást kaphat.

Érdekes módon Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója viszont inkább rontott korábbi optimista várakozásán, amikor a Bloomberg tudósítása szerint azt mondta, a korlátozások enyhítése olyan bizonytalan, hogy lehetetlen három-négy hónapra előre megjósolni a piaci keresletet, és azt is, hogy a 70-80 százalékos aktivitás elérhető-e.

A légi közlekedés újraindulása egyébként Európában azért lesz sokkal nehezebb, mint Amerikában vagy a nagyobb ázsiai országokban, mert jóval kevesebb a belföldi járat. A viszonylag kisebb országokra szabdalt kontinensen a járatok többsége határt lép át, vagyis az utazási lehetőség éppen attól függ majd, hogy az adott két ország között milyen szabályok vannak érvényben – ez pedig nehezebben átlátható, ráadásul könnyen változó mozaikot képez.

Közben az amerikai járványügyi hatóság (CDC) közzétette egy felmérésének adatait, amely szerint a repülőgépek középső üléssorának üresen hagyása 57 százalékban meggátolja a járvány terjedését (e nélkül a mutató csak 23 százalék, vagyis jóval nagyobb az esély arra, hogy az ugyanolyan távol ülők egymást megfertőzzék). Az eredmény egyértelműen mutatja, hogy a maszkviselés kötelezettsége mellett fontos lenne a távolságtartási szabály érvényesülése is, de egyelőre nincs szó arról, hogy a légi közlekedésben előírnák a középső sor üresen tartását (amely egyébként üzleti szempontból is komoly problémákat, illetve alaposan megdráguló jegyárakat eredményezne).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok többsége egyáltalán nem számít arra, hogy idén külföldön nyaralhatA Reacty Digitallal közös felmérésünk szerint nem lesz népszerű a védettséget igazoló plasztikkártya, és a legtöbben nem tartják reálisnak a külföldi nyaralást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Európa járvány légitársaság turizmus utazás Olvasson tovább a kategóriában