Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. február 15. 06:05 Adat, Élet

A magyarok többsége egyáltalán nem számít arra, hogy idén külföldön nyaralhat

A magyar felnőttek többsége azzal számol, hogy július-augusztusban valószínűleg már lesz lehetősége nyaralni, a tervezésnél nagyobb részük egyelőre óvatos, különösen a külföldi utak esetében – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült felmérésből. Mindez arra utal – és ezzel kalkulálnak az ágazatban is – hogy az idei nyár hasonló lehet a hazai turizmusban, mint a 2020-as volt.

Ahogy a tavasz is, legalábbis a felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság nagy többsége nem tervezi hogy a tavaszi hosszúhétvégéket üdüléssel tölti*A Reacty Digital egy ezer fős, nemre, életkorra, iskolai végzettségre és régióra reprezentatív mintán vizsgálta a témát a 18 és 79 év közöttiek körében.. Ez persze nem meglepő, jelen állás szerint ugyanis nemhogy külföldre nem lehet üdülési szándékkal utazni, de még Magyarországon sem lehet szállást foglalni. Az emberek többsége pedig arra számít, hogy ebben még egy ideig nem is lesz változás.

Legalább belföldön szeretnénk nyaralni

A felmérésben megkérdezettek nagyjából 70 százaléka vélekedett úgy, hogy március 15-én még belföldön sem lehet utazni*Biztosan vagy valószínűleg., de 50 százalék felett volt ez az arány húsvét esetében is. Pünkösdre már kissé optimistábbak a várakozások, de még így is a válaszadók alig harmada bízott benne, hogy foglalhat majd szállást május végére magyarországi szállodába. Ráadásul közülük is csak kevesek tervezik, hogy meg is teszik ezt: a tavaszi hosszú hétvégéken a felmérésbe bevontak mindössze 5-7 százaléka akart biztosan belföldön utazni.

A külföldi utakkal kapcsolatban még borúlátóbbak a magyar felnőttek. A nagy többség azt gondolja, hogy tavasszal még nem hagyhatja el az országot, és ennek megfelelően csak nagyon kevesen mernek tervezni a következő hónapokra.

Sőt, igazából egyelőre hosszabb távon sem nagyon.

A felmérés alapján még a nyári hónapokban is csak minden nyolcadik-tizedik magyar felnőtt utazna külföldre, miközben ennél sokkal többen bizonytalanok. Bár ennek részben anyagi okai vannak, hiszen az utazási szándékban jövedelem alapján elég nagy különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok között, de a biztosan utazók aránya így is kifejezetten alacsony. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanis ennél főszezonban jóval többen szoktak külföldre menni. Egy tavalyi kutatás például arra jutott, hogy 2018 májusa és 2019 júniusa között a kiemelt időszakban a magyar háztartások több mint negyede vett részt többnapos külföldi utazáson.

A belföldi kilátások a főszezonra ennél jobbak. A nyári hónapokra minden harmadik-negyedik megkérdezett mondta azt, hogy tervez utazni vagy szállást foglalni a határokon belül. A korábban idézett kutatás szerint ez már nincs messze a megszokottól, az általuk vizsgált időszakban ugyanis főszezonban több napra a magyar háztartások 31,5 százaléka utazott belföldön. A KSH adatai szerint a belföldi utazási aktivitás az elmúlt években a teljes évre vetítve 50 százalék környékén alakult, és mivel a legtöbben a nyári hónapokra időzítenek, így a 30 százalék körüli arány tényleg reális lehet ebben az időszakban.

2020 újratöltve

Ennek fényében pedig a július-augusztusra jelenleg utazást tervezők aránya tényleg nem tűnik kiugróan alacsonynak. A szektorban legalábbis bizakodnak, és arra számítanak, hogy vidéken az idén nyáron is hasonlóan erős lehet a belföldi turizmus, mint tavaly. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a G7 kérdésére azt mondta:

már a mostani foglaltsági adatok is reménykeltőek, látszik, hogy az emberek elkezdtek foglalkozni azzal, hol töltsék a nyári szabadidejüket, és a mai tudásunk szerint ez főleg itthon lehet.

A külföldi utazáshoz elsősorban az kell, hogy egyrészt ne csak Magyarországon, de a célországokban is megfelelőek legyenek az oltottsági adatok. Ám önmagában még ez sem feltétlenül elég. Az utazás elvi lehetősége mellett ugyanis még az is kérdéses, hogy mivel lehet eljutni az adott országba, márpedig, ha a légitársaságok lassan pörögnek fel, az rengeteg úti célt kizárhat. Valószínűleg ezeket a kockázatokat érzékelik itthon is sokan, ezért különösen óvatosak a külföldi utazások tervezésénél.

Persze ez a másik irányba is igaz: nem csak a kifelé, hanem a befelé irányuló nemzetközi turizmus is kifejezetten visszafogott lehet még a nyáron. Éppen ezért várják a szektorban azt, hogy akárcsak tavaly, az idén is nagyon eltérően teljesíthetnek a belföldi idegenforgalmi régiók. A vidéki helyszíneken, és különösen a Balatonnál abban reménykednek, hogy az elmúlt évek rekordjait is sikerül felülmúlni a főszezonban, Budapesten viszont még 2021 nyara is teljesen kilátástalan. Flesch Tamás szerint a fővárosban legkorábban ősszel várható érdemi változás.

Nem akarnak Covid-kártyát a magyarok

Korábban felmerült itthon és külföldön is, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak valamilyen védettséget igazoló irattal lehetne igénybe venni, a csütörtöki kormányinfón pedig a miniszterelnökséget vezető miniszter be is jelentette, hogy a kormány védettséget igazoló okmány bevezetéséről döntött. Gulyás Gergely arról egyelőre nem beszélt, hogy ez milyen jogosultságokat nyújt majd a birtokosának, az azonban biztos, hogy az intézkedés fogadtatása nem lesz pozitív.

A Reacty Digital és a G7 közös januári felmérése alapján ugyanis a felnőtt népesség kifejezetten elutasító az elképzeléssel szemben. Különösen igaz ez a belföldi utazáson, illetve a rendezvényeken való részvétel okmányhoz kötése esetén.

Ilyen kártyák bevezetését a megkérdezettek mindössze hatoda-hetede tartotta teljes mértékben elfogadhatónak, miközben közel harmaduk egyáltalán nem.

Nem meglepő módon itt elég élesen kirajzolódnak a különbségek az egyes korosztályok között. A 60 év felettiek, akik az oltási sorrend alapján elvileg korábban kaphatnak vakcinát, sokkal kisebb arányban elleneznének egy ilyen megoldást, mint a fiatalabbak. Bár ez a generációs különbség a külföldi utazásra jogosító igazolás bevezetésénél is látható, ezzel szemben minden korosztály elfogadóbbnak tűnik: nagyjából ugyanannyi az ellenzők aránya, mint azoké, akik elfogadnák.

Adat Élet covid igazolás koronavírus nyaralás Reacty Digital utazás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2021. február 27. 12:39 Adat, Élet

A magyar női vezetők fele hetente legalább három alkalommal sportol

Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.