Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. március 15. 17:40 Élet

Melyik fővárosi irodaházból lehetne könnyen lakóház?

Szinte lehetetlen ma megjósolni, hogy ha enyhül a világjárvány, milyen szerepbe kerülnek az irodaházak. A nemzetközi sajtóban a legkülönfélébb jóslatokat lehet olvasni ebben a témában. Az egyik véglet szerint csak idő kérdése, hogy az iroda visszanyerje egykori meghatározó szerepét a munka világában, a másik pedig az, hogy a távmunka elterjedése miatt erőteljesen csökkenni fog a kereslet a négyzetméterek iránt.

Mi mindenesetre eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy ha Budapesten megcsappanna az igény az irodaházakra, akkor mit lehetne reálisan kezdeni a rengeteg modern üvegpalotával vagy régi monstrummal. Nagyon adja magát az ötlet, hogy az irodákból lakások legyenek, ahogy korábban írtunk is róla, Svédországban például valami hasonlóra készülnek, amikor megkönnyítik azokat a szabályokat, amelyek az ilyen átalakításokhoz kellenek.

Megkérdeztük a CBRE Hungary-t, a világ legnagyobb ingatlankereskedelmi és befektetési vállalatának magyar leányát arról, hogy szerintük miből mit lehetne építeni Budapesten.

A CBRE szakemberei a válaszukban három részre osztották fel a fővárosi irodaház állományt, de ez tulajdonképpen hamar kettőre csökkenthető, mert a belvárosi, jellemzően a 19-20. század fordulóján épült, eredetileg bérháznak tervezett ingatlanokat ki is lehet venni a pakliból. Ezek ugyanis eleve egy korábbi funkcióváltással alakultak irodaházakká, és mivel a lakóházak jellegzetességeit a mai napig nem tudták teljesen levetkőzni, viszonylag egyszerű visszaalakítani őket.

Ám már ezeknél is vannak buktatók. A lakóházakhoz parkolóhelyeket kellene építeni, ez azonban ennél az épülettípusnál általában lehetetlen, ezért a helyeket meg kell váltani, ami kerülettől függően több millió forinttal megemeli a költségeket (amellett, hogy az oda költözőknek is le kell mondaniuk a parkolási lehetőségről).

A másik nagy probléma pedig az lenne, hogy az épületek jellege általában nem teszi lehetővé a kis- vagy közepes méretű lakások kialakítását, ami ma már szintén nehezebbé tenné a piaci értékesítést. A nagy belmagassághoz a régi bérház-irodákban általában egyedi épületszerkezeti megoldások társulnak, ami megint csak emeli az átalakítás költségét, a műemléki épületeknél pedig a megfelelő hang- és hőszigetelés kialakítása sem lenne egyszerű.

A régi bérházakat kivéve két fő csoportja maradt az irodaházaknak: az ezredforduló után épült modernek, és 20. század végi B-kategóriás épületek.

A korszerű irodaházak lakóházzá alakítása építészeti és üzleti szempontból is rendkívül problémás lenne a CBRE szerint.

A jelek szerint az iroda- és lakóházak építési technológiája annyira különvált az utóbbi pár évtizedben, hogy elég nehéz a két típus között könnyen kivitelezhető átmenetet találni.

A modern irodaházaknak egyszerűen már a tartószerkezeti kialakítása sem olyan, hogy könnyű legyen bele lakásokat tervezni: a teherhordó falak közötti távolság általában nem megfelelő. Az irodakomplexumokban kevesebb a vizes helyiség, mint amennyi egy sok kis lakásból álló házhoz kellene, ha pedig elbontják az irodák plafonjára épített álmennyezetet, akkor a szellőzőrendszerek helyén keletkező szabad tér megnöveli a belmagasságot, vagyis a fajlagos beruházási költségeket is.

Egy modern irodaházban kevés, vagy akár nincs is nyitható ablak, erkély vagy terasz pedig olyan értelemben végképp kevés akad, ami egy modern lakóháztól elvárható lenne. Végül pedig a jogszabályi környezet is akadály lehet, mert az nem teszi lehetővé a funkcióváltást (ez az, amit a svédek például enyhítettek a járvány okozta válság miatt).

A legjobb megoldást ezek alapján a B-kategóriás, ezredforduló előtt épült irodaházak jelentik a CBRE szerint.

Ezek az épületek jellemzően alacsony bérleti díjon és alacsony kihasználtsággal üzemelnek, és így könnyebben kivezethetőek az irodapiacról, a tartószerkezeti kialakításuk kedvezőbb az átalakításra, a hőszigetelésük felújítását jogszabályi vagy műemléki akadályok jellemzően nem gátolják, és a helyiségek belmagassága általában normál méretű, hiszen álmennyezet és épületgépészet csak a folyosókon szokott lenni.

A legtöbb ilyen irodaház homlokzatán van elég nyitható nyílászáró, és külső árnyékolóval ellátott vagy könnyen ellátható, ráadásul a nyolcvanas évektől már jelentős mennyiségű parkoló is létesült az irodaházak pinceszintjein. További előny, hogy ezek a régebbi irodaházak általában még nem „irodaház-negyedeket” alkotnak, vagyis az átalakítás után nem kell a lakóknak egy olyan tömbbe költözniük, amelyben az ő átalakított házukat csupa iroda veszi körül.

A fejlesztők szemével nézve tehát egy jó helyen fekvő B-kategóriás irodaház lehet egy jól eladható társasház olyan vázszerkezete, amelyre üzleti és építészeti szempontból is még viszonylag könnyen fel lehet húzni az új funkciót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKészültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiaconAz országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet átalakítás Budapest CBRE iroda irodapiac lakáspiac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.