„Alapszabály, hogy ha iszol, dugd el magad elől a bankkártyát!” „Kétszer két hét karanténra készülsz?” Ilyen kommentekkel fogadták barátai egy Facebook-ismerősöm közel két héttel ezelőtti posztját, amely a „Bulis szombat este volt…” szöveg mellett egy repülőjegy vásárlásáról tanúskodó képernyőmentést tartalmazott a Wizz Air Budapest-Marosvásárhely járatára.

A későbbi kommentekből és válaszokból kiderült, hogy nem volt teljesen őrült a dolog, mert a jegy július második felére szól, és arra van esély – bár mérget azért senki nem venne rá –, hogy akkor már lesz értelme felszállni a repülőre. Jelenleg ugyanis a külföldről érkezőknek két hét karanténba kell vonulniuk Romániában, ami a nem szülőhazájukba visszaérkezők számára értelmetlenné teszi az utazást.

Ehhez képest elég meglepő, de – a koronavírus-járvány miatti szünet után – tegnap a Wizz Air újraindította a szóban forgó járatát. Ha valaki Marosvásárhelyen szembesült a karanténszabállyal, az már az ő baja, a Wizz Air jegyvásárláskor kötelezően elfogadandó szabályzatába ugyanis már hetekkel ezelőtt bekerült^*külön kell beikszelni, hogy az ember elismeri, „az illetékes hatóságokkal konzultálva a beutazási szabályokat megismerte, és a lehetséges következményeket elfogadja és tudomásul veszi”.

Arra is érdemes gondolni, hogy a Budapesten és Pest megyében május 4. után is érvényben lévő kijárási korlátozás kivételei között aligha található meg egy turisztikai repülés. De a józan észre már csak azért is szükség van, mert kiutazásnál az egészségi állapotot nem ellenőrzik a reptéren. Persze talán nincs olyan ember, aki most betegen – még ha nem is feltétlenül koronavírus-gyanúsan – útra kelne, mindenesetre számolnia kell azzal, hogy az érkezési reptéren nem fogja megúszni a testhőmérséklet-mérést.

Kiürült a reptér

Az utóbbi bő egy hónapban a repülés keveseket érintő üggyé vált idehaza, a járványtól való félelem és a kijárási korlátozás mellett már csak azért is, mert elég kevés helyre lehetett eljutni repülővel. A Wizz Air május 1-jei újranyitási dömpingje előtt ezen a héten Budapestről csak Baselbe, Dortmundba, Eindhovenbe, Londonba^*Gatwickre és Stanstedre, Stockholmba és Szöulba indult legalább egy járat.

A debreceni repülőtéren már márciusban leállt a menetrend szerinti forgalom, a budapestin pedig áprilisban a tavalyi szinthez képest több mint 99 százalékkal csökkent. A Budapest Airporttól kapott adatok szerint tavaly áprilisban az átlagos napi utasforgalom mintegy 44 ezer volt, idén viszont csak 335.^*Utóbbi adat az április 1-26. közötti időszakra vonatkozik, de az ezt követő négy napon már aligha változott jelentősen.

Bár most némi túlzással minden utassal személyesen is elbeszélgethetnének, arról nem gyűjtött adatot a reptér, hogy kik azok, akik ebben a rendkívüli időszakban is repülőre ültek. A Wizz Airnél erről kérdésemre úgy fogalmaztak,

„elsősorban azok az emberek utaznak, akiknek fontos/halaszthatatlan utazásuk van. Ide értjük a hazatérni vágyó utasokat, illetve a munka miatt utazókat is. Az egyes országok által érvényben tartott korlátozások miatt limitált azok köre, akik jelenleg utazni tudnak”

– tették hozzá. A járatok töltöttsége még ebben a rendkívüli helyzetben is bizalmas üzleti információ, így a légitársaság ezt nem árulta el. Erről a Budapest Airport azt írta, hogy a jelenleg üzemelő utasszállító repülőgépek soha nem tapasztalt, rendkívül alacsony kihasználtsággal repülnek. Vagy ahogy a társaság vezérigazgatója fogalmazott, manapság maroknyi utas van egy-egy gépen.

Pénzt vissza nem adnak

A repüléssel kapcsolatban most valószínűleg a legtöbb embert az foglalkoztatja, hogy hogyan kaphatja vissza a törölt járatára vett jegy árát. Ha valakinek az induláshoz képest két héten belül törlik a járatát, akkor elvileg még – távolságtól függően – 250-600 euró közötti kártérítésre is jogosult lenne, de ezt most a légitársaságok vis maiorra hivatkozva valószínűleg jogilag is el tudják hárítani.

Más a helyzet a jegy ellenértékével, hiszen itt egyszerűen arról van szó, hogy az ember önhibáján kívül nem tudott igénybe venni egy szolgáltatást, és elvileg nem számít, hogy adott esetben erről a légitársaság sem tehet. Normális időkben erről nem is lenne sok vita, most viszont minden légitársaság a túlélésért küzd, sokak számára élet-halál kérdése, hogy ne, vagy legalábbis minél később kelljen visszafizetni a jegyek árát.

Változó intenzitással, de békeidőben is előfordul, hogy légitársaságok a pénzvisszafizetés helyett a másik időpontra történő átfoglalásra vagy egy legalább egy évig felhasználható utalvány elfogadására igyekeznek rábírni az utast. Ez most teljesen általánossá vált, nem is nagyon lehet különbséget tenni a máskor ezen a téren általában puhább hálózatos és a belemenősebb fapados légitársaságok között. Előbbiek körében is találni arra példát, hogy a pénz-visszafizetési opciót egyszerűen kivették az online rendszerből, csak átfoglalni vagy utalványt kérni lehet, ami a mostani helyzetben is megerősített európai szabályoknak tökéletesen ellentmond.

A trükközésnél ahány cég, annyi megoldás. Van, ahol azzal szórakoznak, hogy kizárólag csak a – lényegében elérhetetlen – telefonos ügyfélszolgálaton vagy online chaten lehet jelezni a pénz-visszafizetési igényt. Máshol pedig olyan őrült, sok körös elintéznivalóba vezetik bele a szerencsétlen kuncsaftot, amihez képest az Asterix tizenkét próbájában kifigurázott római bürokrácia legyűrése sétagaloppnak tűnik.

Arra pedig lényegében kivétel nélkül mindenhol felhívják a figyelmet, hogy a szokásoshoz képest sokkal lassabban megy az ügyintézés, a kedves ügyfél legjobb esetben is csak 60 nap múlva számítson a pénzére. Nem csoda, hogy egyre több embernek elege lesz ezekből a módszerekből, és inkább a bankján keresztül követeli vissza az elmaradt szolgáltatás ellenértékét. Online fórumok szerint van, aki már sikerrel is járt ezen az úton, bár ha határon átnyúló tranzakcióról van szó, itt is könnyen lehet két hónapos a határidő. Emellett némi ügyintézésre itt is szükség van, jó eséllyel be kell mutatni a törlésről szóló e-mailt vagy egyéb értesítést.

Így is lehet, hogy végül a légitársaságok érdekei érvényesülnek. A rájuk nehezedő egyre nagyobb pénzügyi nyomás arra sarkallt tucatnyi uniós tagállamot, hogy a szabályozás felfüggesztését kérje. Ha átmenne a javaslatuk – ami azért közel sem biztos – akkor a légitársaságok jogszerűen megtehetik, hogy csak átfoglalást vagy utalványt (levásárolható pontokat) kínálnak fel pórul járt utasaiknak. Pénzt csak akkor kellene fizetniük, ha ezt egy év alatt nem használják fel. E mögött nyilván az a megfontolás húzódik meg, hogy egy éven belül helyreáll annyira a légi közlekedés, hogy ne döntse be az akkor – nyilván csak részlegesen – újraéledő visszafizetési igény a légi cégeket.^*Ha meg nem, akkor meg lehet hosszabbítani a határidőt.

Vagyis hitelezőként az utasokat is bevonnák a légitársaságok megmentésébe.

Ha valakinek ugyan nem törlik a járatát, de a mostani helyzetben mégsem szeretne utazni, akkor általában ingyen átfoglalhatja a jegyét. A Wizz Air azonban például ezt nem engedi, a saját törlés költségei pedig olyan magasak, hogy csak kifejezetten drágán vett jegy esetében érdemes ezt megtenni. (Főleg azt figyelembe véve, hogy ha a társaság végül mégis törli a járatot, akkor visszajár a pénz, vagy náluk 120 százaléknyi pontot is választhat az utas.)

Csak erős idegrendszerrel

Ezek a kérdések fontosabbá válnak a következő napokban-hetekben, hiszen a minimális áprilisi után bővül a budapesti kínálat, miközben a bátrabbakat a kedvező árú jegyek is vonzhatják. Utóbbi szempontból irányadó lehet, hogy amikor a budapesti célpontoknál a már említett európai városokba szóló repülőjegyek árait megnéztem a Ryanair és a Wizz Air kínálatában a következő egy hétre, akkor a heti kettő-hat járat átlagára egy útra mindegyik esetben 20 ezer forint alatt maradt.^*Pontosabban a szerda esti londoni Ryanair-járat miatt az 145 forinttal fölötte volt.

Az utazási korlátozások esetleg vártnál gyorsabb feloldása esetén nem lehet teljesen kizárni, hogy meglóduljanak az árak, ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy azok még jó ideig nyomottak maradnak. Nyilván senki sem szeretne karanténban tölteni egy „városnézést”, vagy szeretné, ha csomagokkal együtt visszafordítanák egy üdülőhely repülőteréről.

Ami pedig a kínálatot illeti, a KLM a napokban jelentette be, hogy hétfőtől újraindítja Budapest-Amszterdam járatát, egyelőre egy százfős befogadóképességű géppel. A Wizz Air pedig áprilishoz képest valóságos járatdömpingbe kezdett tegnaptól, Budapestről 8-10, Debrecenből egy járatot újraindítva. Az más kérdés, hogy tegnap – a Budapest Airport honlapján található információk szerint – négy járatot kapásból törölt. Oslóba viszont elrepült a gép, pedig Norvégiába csak a norvég állampolgárok és az életvitelszerűen ott élők utazhatnak be, de nekik is 14 napra karanténba kell vonulniuk.

Látszik tehát, hogy a bátrak kivételesen jó ajánlatokat is kifoghatnak májusra és valószínűleg az utána következő néhány hónapra is. Ezzel azonban a kockázatok is arányosak, a szabadságot például nem feltétlenül érdemes ehhez igazítani, és azzal is számolni kell, hogy ha nem tudunk elutazni, akkor a pénzünket sem látjuk újra egy – valószínűleg jó hosszú – ideig. Ha ezt tudatosítottuk, már csak az a lelki béke feltétele, hogy tisztában legyünk a belépés feltételeivel – és azzal is, hogy ezek időközben változhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTökélyre vitték a zsúfoltságot a Wizz Air gépein, és ez most jó hírMár több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Budapest Airport járvány koronavírus repülés wizz Air Olvasson tovább a kategóriában