Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. március 24. 13:29 Élet

Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait

A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium és Gimnázium 2018 októberében számolt be arról, hogy meglátogatta őket egykori diákjuk, Karikó Katalin. A biokémikus kutató a Magyar Kémikusok Egyesületének is interjút adott (pdf), amelyben sokat mesélt érdekes kanyarokkal tűzdelt szakmai pályafutásáról.

Ez a szöveg mára egészen különleges olvasmány lett, mert egyértelműen kiderül belőle, hogy egyik kutatótársával közösen végzett munkája az alapja annak a technológiának, amelyre ma a legígéretesebb koronavírus elleni vakcinafejlesztések épülnek.

Karikó Katalin az interjúban elmondta, hogy Kisújszálláson az általános és a középiskolában is kiváló kémia- és biológiatanárai voltak, már nyolcadikos korában harmadik lett az országos élővilágversenyen, és egyetemi pályaválasztását is nagyban befolyásolta, hogy a tanárai kedvet csináltak ezekhez a tantárgyakhoz.

A mai Szegedi Tudományegyetem (akkor József Attila Tudományegyetem) biológus szakán diplomázó fiatal kutató akadémiai ösztöndíjat kapott, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban az első feladata

egy antivirális molekula szintézise lett.

Akkoriban azt éreztem, hogy minden, amit csinálok, hallatlanul fontos. Ez a lelkesedés és felelősségérzet azóta is velem maradt.

– mondta az interjúban, majd kissé keserűen jegyezte meg, hogy

1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és bizony elküldtek – éppen a 30. születésnapomon kaptam meg az értesítést.

Karikó Katalin Amerikába ment dolgozni, a philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, majd három év után Washingtonba került, ahonnan 1989-ben tért vissza Philadelphiába, de ezúttal már a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn).

A főnököm nagyon lelkes volt, és támogatta az ötleteimet, ezért indíthattam el az mRNS-kutatást. Igaz, hogy 1990-ben visszautasították az első mRNS-pályázatomat, de nem csüggedtem

– mondta. Már Szegeden is RNS laborban dolgozott, amit pedig az mRNS technológiáról mondott az interjúban, azt most változtatás nélkül két részletben hosszabban idézzük, mert mai szemmel olvasva különösen érdekes:

Az mRNS-gyógyszereknek még ki kell állniuk a klinikai próbákat, de már ez a folyamat is elindult. Az mRNS nagyon sok betegen segíthet. Ha az állatok tumorjába juttatunk mRNS-t, a frissen kódolt fehérjék odahívják az immunsejteket. Már arra is van példánk, hogy ilyenkor nemcsak az a tumor sorvad el, amelyikbe az mRNS-t injektáltuk, hanem az áttét is. A fertőzések elleni védőoltások kidolgozására szintén folynak kísérletek. Ha influenzajárvány tör ki, az mRNS-vakcina sokkal gyorsabban elkészülhet, mint a hagyományos, tojásban tenyésztett változat.

Talán a húszas évek közepén már a polcon lesznek az elsők [mRNS alapú gyógyszerek]. Egyelőre felszálló szakaszban van a kutatás, és a nagy gyógyszergyárak sokat költenek az mRNS-terápiára, mert lehetőséget látnak benne. Nincs idejük az mRNS-szintézis kidolgozására, inkább szövetségre lépnek a három vezető, mRNS-kutatást folytató cég valamelyikével, a Bostonban működő és 10 milliárd dollárra értékelt Moderna Therapeuticsszel; a 2001-ben elsőként alapított mRNS céggel, a tübingeni székhelyű CureVackel; vagy éppen velünk, a 900 főt foglalkoztató BioNTechkel, amely Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata. A többi folyamatot, a klinikai kipróbálást már olajozottan működtetik a nagy gyógyszergyártók. Nekem nagyon fontos, hogy olcsó legyen a termék, hogy mindenki hozzájuthasson, akinek szüksége van rá.

A koronavírus-világjárvány kapcsán éppen e három cég neve került elő. Az amerikai Moderna az első a világon, amelyik már el tudta kezdeni az első fázisú tesztelését egy koronavírus-vakcinának, a német CureVac ugyanezt júniusra ígéri (de megoldása állítólag olcsóbb), a harmadik potenciális gyors vakcinafejlesztő pedig a mainzi BioNTech.

Ez pedig egyértelműen az alkalmazott technológia, az mRNS-re épülő megoldásoknak köszönhető.

A CureVac volt egyébként az a társaság, amelyről a német sajtó azt írta, hogy Donald Trump elnök egymilliárd dollárt ajánlott fel neki, ha a technológiát kizárólag az Egyesült Államok ellátására használják fel. A cég tagadja, hogy mindez komolyan szóba került volna, mindenesetre pár nap múlva már nemhogy Németország, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vette a CureVacet a szárnyai alá, és biztosított számára egy 80 millió eurós kutatási hitelkeretet.

Visszatérve Karikó Katalin szerepére, a kutató az interjúban így magyarázta az mRNS alapú technológia elvét:

A géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS-ek (mRNS-ek) viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt.

A betegbe injekciózott mRNS-ről a sejtek leolvassák, hogy milyen fehérjét, például enzimet vagy ellenanyagot kell készíteniük.

Ahogy mesélte, az mRNS-sel való kísérletezés akkor kapott lendületet, amikor 1998-ban a UPennre érkezett Drew Weismann immunológus, aki DNS-alapú HIV-oltást szeretett volna készíteni, de az nem működött.

Én meg eldicsekedtem az RNS tudományommal, és elkezdtünk együtt dolgozni. A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre – ilyet addig még senki sem észlelt – aktiválták az immunsejteket.

– mondta Karikó Katalin.

Az RNS-t módosítani kellett, és ehhez a munkához említése szerint két magyar kutatótól, Ludwig Jánostól és Kiss Tamástól is hasznos tanácsokat kapott. A UPenn végül 2005-ben szabadalmaztatta Karikó és Weismann módszerét, a két kutató céget alapított, és először 100 ezer dollárt, majd 2007-ben egymillió dollárt kapott a további munkákra.

Karikó Katalin Szegeden született lánya, Francia Zsuzsanna egyébként kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezésben – Susan Francia néven, amerikai színekben.

Az mRNS technológia iránt időközben világszerte megnőtt az érdeklődés, és ahogy Karikó Katalin mesélte, amikor a Moderna 240 millió dollárt kapott az AstraZeneca gyógyszercégtől a fejlesztéseire, egy japán kolléganőjével úgy határoztak, hogy elmennek egy hasonló, szintén klinikai programmal rendelkező céghez dolgozni. Így kerültek 2014-ben a német BioNTech-hez.

A módosított mRNS több területen eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába, embereket kezelnek már vele. Azért jó lenne megérni, hogy a gyógyszertárakban is árulják. De így is nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen ritkán adatik meg egy kutatónak, hogy a laborasztaltól a betegágyig követhesse a felfedezését.

– mondta az interjúban Karikó Katalin.

Akkor persze még nem tudta, hogy 2020 elején mennyien fognak egyetérteni azzal, hogy valóban jó lenne megérni a gyógyszertári forgalmazást.

És ha az mRNS technológia beválik, aligha lehet kérdéses, hogy a Karikó-Weismann páros neve felkerül a Nobel-díjra jelöltek listájára is.

Élet biokémia DNS gyógyszer Karikó Katalin koronavírus kutatás mRNS RNS Szeged vakcia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Debreczeni Anna
2020. március 30. 19:49 Élet

Nem paranoid összeesküvés-elmélet, hogy direkt elavulnak a termékek

A tervezett elavulás, finomabban fogalmazva élettartamra tervezés létező dolog. Érdemes tájékozódni.

Stubnya Bence
2020. március 30. 06:52 Élet

„Napi szinten megköszönik a munkánkat” – közlekedésben dolgozók meséltek a járványhelyzetről

A horrorsztorik ellenére az emberek többsége fegyelmezetten alkalmazkodik a kialakult helyzethez.

Fontos

Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Rákapcsolt a gyengülésre a forint, utoljára 2009 elején esett ilyen sokat ilyen rövid idő alatt, és ezt már az MNB sem nézte tétlenül.

Torontáli Zoltán
2020. április 1. 15:26 Vállalat

Béna kacsaként nézzük, ahogy a lengyelek és a románok megszerzik a magyar fuvarpiac jelentős részét

A járvány után újra fogják osztani a lapokat az európai fuvarpiacon, és a helyezkedés máris elkezdődött. Mivel Magyarország egyelőre nem nyújt hathatós segítséget a cégeinek, pillanatok alatt óriási hátrányba került.

Fabók Bálint
2020. április 1. 11:24 Közélet

Példátlan összefogás körvonalazódik Magyarországon a járvány hatására

Maszkokat otthon varró családoktól medvehagymát gyűjtögetőkig rengetegen segítenek a járvány elleni fellépésben. Igaz, vannak, akik csak a fotó miatt csinálják.