Aki járt már Aldiban (vagy a Lidl-ben), annak ismerős lehet az a jelenetsor, ahogy egy vásárló kétségbeesett kapkodással próbálja felvenni a tempót a villámgyors pénztárossal.

Az interneten komoly mém-történelme van az aldis pénztárosokkal folytatott kilátástalan küzdelemnek. Ezt örökítette meg legújabban egy apa is, aki gyereke játékpénztáránál végre minden frusztrációját kiélhette a másik oldalra kerülve.

A villámgyorsan pittyegtető pénztáros és lázasan pakoló vásárló konfliktusáról a magyar Aldi is gyártott egy reklámfilmet, amely az áruhalom kezelhetetlenségével járó stresszt próbálta átadni.

Az Aldi külföldön reklámozza is magát azzal, hogy 40 százalékkal gyorsabb a kasszázás, mint a több áruházláncnál. A kevésbé hatékony áruházláncoknál valóban érezhetjük úgy magunkat sorbanállás közben, mintha lassított felvételt néznénk egy Aldihoz képest. Ezekről a helyekről szintén ismerős lehet az a képsor, amikor a pénztáros hosszasan keresi a vonalkódot, többször sikertelenül csippantja le, mormog valamit, majd végül manuálisan pötyögi be a kódot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi-Lidl-Penny hármas átvette a pénztárcánk feletti irányítástA diszkont élelmiszerboltok megelőzték a hipermarketeket, és átvették a vezetést, ha azt nézzük, hogy a vásárlók hol költik el a legtöbb pénzt. Idővel akár háromszor annyi diszkont bolt is lehet az országban, mint most.

Ez a jelenet mutatja meg igazán, hogy mi a különbség a német diszkontok és a kevésbé optimalizált üzletláncok között. A szupermarketek többségében a termékeknek egy vonalkódja van, így folyamatosan forgatni kell őket, hogy azon az egy lehetséges ponton csippantsák le őket. Az Aldi és a Lidl saját márkás termékein azonban jellemzően nem egy, hanem 3-4 vonalkódot is elhelyez.

Ráadásul termékenként optimalizálja a vonalkódok méretét. A konzerveken vagy a palackokon például a például az egész terméket körülölelő vonalkódot helyeztek el, így egyáltalán nincs szükség a termékek forgatására, beállítására, elég bármilyen helyzetben a leolvasó elé tartani. A WC-papírokon négy vonalkód van, kettő az oldalán, egy-egy pedig az alján és a tetején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobb, mint a Szomszédok: dőlj hátra, kérj egy kávét, mert itt az Aldi szappanoperaÉvtizedes sérelmek törtek felszínre Németország leggazdagabb, ám egészen mostanáig rejtőzködő életet élő milliárdos családjában. A tét az Aldi felének irányítása, vagyis elképzelhetetlenül sok pénz. És még annál is több.

A villámgyors kasszázás persze nemcsak a vásárlónak stresszes, hanem a pénztárosnak is. Az Aldi egyik németországi alkalmazottja korábban arról beszélt, hogy óránként 3400-3500 vonalkód lehúzása az elvárás. Ez percenként 56-58 terméket jelent, vagyis lényegében másodpercenként kell lehúzni egyet. A szűk rakodóhelyek is azt a cél szolgálják, hogy a vásárlót nyomás alá helyezzék a sor pörgetése érdekében. (Igaz, ez a stressz a boltból távozva gyakran már inkább jutalomként érződik a vásárlónál, aki elégedett lehet magával, hogy számos másodpercet nyert az életéből azzal, hogy rövidebb volt a fizetés a boltban.)

A Hvg.hu korábban próbálta kideríteni, hogy a magyarországi láncoknál van-e bármilyen elvárás a pénztárosokkal szemben, de az Aldi nem válaszolt a megkeresésükre. Egyedül az Auchanról derült ki, hogy 2014-ben percenként 22-24 termék lepittyegtetése volt a norma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem az olcsóság vonzza a vásárlókat, át kell alakítani az Aldi-Lidl modelltNémetországban egyre kevésbé árérzékenyek a vásárlók, a diszkont modellnek alkalmazkodnia kell ehhez, és ez elég sokba kerül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Aldi diszkont kiskereskedelem Lidl Olvasson tovább a kategóriában