Már nem az olcsóság vonzza a vásárlókat, át kell alakítani az Aldi-Lidl modellt
A szupermarket visszavág – ezt állapítja meg a német sajtó arról, amit a piaci adatok mutatnak az ottani bevásárlási szokásokról. Az elmúlt pár évtized arról szólt, hogy a hiper- és szupermarketeket a diszkontok (nálunk az Aldi, a Lidl és a Penny Market) alaposan lekörözték, most azonban fordul a kocka.
A diszkontok nagy sikere alapvetően annak köszönhető, hogy csak egy jól meghatározott, de korlátos áruválasztékot tartanak, amelyet minél jobb ár-érték arányban próbálnak kínálni, sok a saját márkás termékük, és ennek köszönhetően az olcsóságot és a minőséget együtt tudják kommunikálni. A német felmérések azonban most azt mutatják, hogy az ottani vásárlóknak több elkölthető pénzük van, sokkal kevésbé árérzékenyek, vagyis sokkal kevésbé hatja meg őket a kiváló ár-érték arány. Inkább vesznek egy életében boldogan tartott csirkét 10 euróért, mint egy ketrecben neveltet háromért.
A németek nagyobb választékot akarnak, vagyis azt a lehetőséghez szeretnének ragaszkodni, hogy ők választhassanak az olcsó saját márkás termékek, a közepes minőségű egyedi márkák és a drága, de magas minőség között. Olyan fontos szempont lett, hogy a termékek fenntartható gazdasági tevékenységből származzanak, hogy ezért hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Az Aldi és a Lidl két legfőbb versenytársa így a Rewe és az Edeka szupermarket lánc lett, amely nagyobb alapterületen, nagyobb áruválasztékkal ezt a trendet igyekszik meglovagolni. A diszkontoknak viszont ez sokkal nehezebb feladat, mert az alapkoncepciót kell módosítaniuk.
A Rewe és az Edeka forgalma 2018-ban kétszer jobban bővült, mint a diszkontoké, az Aldi Nord különösen nagy forgalomesést szenvedett el (a magyar Aldi boltok a másik céghez, az Aldi Südhöz tartoznak).
A diszkontok persze nem ülnek karba tett kézzel, eurómilliárdokat költenek a megújulásukra. A boltokból kezdenek eltűnni a polcként működő egyszerű raklapok, modernizálják a belső tereket, mindenhol megjelennek a kávéautomaták, a vásárlói mellékhelyiségek, a kínálatban pedig ugrásszerűen nő a bio- és organikus termékek száma. Ám ha ez így folytatódik, akkor ez azt jelenti, hogy az eddig sikert sikerre halmozó diszkont modellnek a klasszikus formájában akár vége is lehet.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
